Önkormányzati segítség rászorulóknak

Milyen támogatásokat igényelhetnek azok, akiknek nehéz jövedelmi helyzetük veszélyezteti a lakhatásukat?
– Lakásfenntartási támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének húsz százalékát. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel magasabb összegű családi pótlékban részesülő háztartás esetében a háztartás összjövedelmének tizenöt százalékát. Fontos azonban megjegyezni, hogy a támogatásnál figyelembe vehető lakásnagyságot, illetve a lakásfenntartásra fordított elismerhető költséget nem szabadon állapíthatjuk meg, hanem jogszabályok alapján. Lakásfenntartási támogatás a közüzemi díjak szolgáltató részére történő átutalása formájában is nyújtható. A fiatalabb korosztály, valamint a családosok körében gyakori a lakbértámogatás igénylése. Ennek feltétele, hogy a bérlő és a vele életvitelszerűen együtt lakó családtagok egy főre jutó havi nettó jövedelme nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, valamint nem rendelkeznek olyan ingatlan- és ingó vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszázszorosát, továbbá a kérelmező tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik lakás, és a család nettó összjövedelmének tíz százaléka kevesebb, mint a fizetendő lakbér összege. A fenti feltételek fennállása esetén sem illeti meg lakbértámogatás a bérlőt, ha a lakás alapterülete három személyig a hatvan négyzetmétert, négy és ennél több személy esetében személyenként a további tíz négyzetmétert meghaladja. Szintén nem jár támogatás, ha a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használják, vagy használatát másnak átengedték, lakbérhátralékuk, illetve bármely közüzemi szolgáltató felé tartozásuk van, és az igénylő nem működik együtt az önkormányzat adósságkezelési szolgálatával, illetve nem szociális lakbért fizet.

Említette az adósságkezelő szolgáltatást. Mit jelent ez, és kik vehetik igénybe?
– Mint természetbeni ellátást 2004 májusától vezettük be. Azoknak a lakhatással összefüggésben eladósodott, szociálisan rászoruló családoknak nyújt segítséget, akik maguk is készek és képesek tartozásuk részbeni rendezésére. Annak a családnak vagy személynek nyújtható, akinek közüzemidíj-, közösköltségvagy lakbértartozása van.

Mekkora tartozás felhalmozása esetén kérhetnek segítséget a rászorulók?
– Az ötvenezer forintot meghaladó tartozást vonjuk csak bele az adósságkezelési szolgáltatásba, de annak összege – többféle adósság esetén az együttes összeg – nem haladhatja meg az ötszázezer forintot. További feltétel, hogy a fennálló tartozás legalább hat havi, és a kérelem benyújtását megelőző tizennyolc hónapban keletkezett. A háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszáz százalékát, egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a kétszázötven százalékát. Az elismert lakásnagyság egy-két tagú háztartás esetén hatvan négyzetméter, három és ennél több tagú háztartásnál személyenként további tíz négyzetméter. Fontos tudni, hogy támogatás csak akkor adható, ha a kérelmező vállalja az adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének egy összegben vagy havi részletekben történő megfizetését, valamint az önkormányzat által biztosított adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. A szolgáltatás iránti igénnyel – többi ellátásunktól eltérően – a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójához kell fordulni, előzetes időpontegyeztetés alapján. Meg kell említenem, hogy azoknak a szociálisan rászoruló bérlőknek, akik számára a lakbérjellegű, valamint a lakásfenntartási költségek a már meglévő támogatási formák mellett is nehézséget okoznak, ez év májusától lehetőségük van kiegészítő lakbértámogatás igénylésére. Bár a jövedelmi határokban a többi segélytípushoz mért szigorú feltételek lettek meghatározva, az egyéb keretszabályok lehetővé teszik, hogy szélesebb kör kaphassa ezt a támogatást, akár a lakásfenntartási vagy a lakbértámogatás mellett egyidejűleg.

Kik jogosultak közgyógyellátási igazolvány igénybevételére?
– Közgyógyellátásra alanyi jogon jogosult a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, a rendszeres szociális segélyben részesülő, a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, a központi szociális segélyben részesülő, valamint a rokkantsági járadékos. Jogosult továbbá az is, aki első, második csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, illetve az, aki vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb öszszegű családi pótlékban részesül. Közgyógyellátás méltányosságból annak a szociálisan rászoruló személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő esetében két és félszeresét, és rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százhúsz százalékát. Hetvenötödik életévét betöltött személynek akkor is megállapítható, ha a havi jövedelme, valamint a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát, és rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húsz százalékát. A kérelemhez zárt borítékban csatolni kell a háziorvos igazolását a havi rendszeres gyógyító ellátásokról, valamint a kérelmező saját és családtagjainak a kérelem benyújtását megelőző három havi jövedelmét tanúsító igazolásait, alanyi jogosultság esetén a jogosultság alapját igazoló iratot. Ilyenkor nem szükséges jövedelemigazolás. Nem szükséges a háziorvos igazolása abban az esetben, ha az igénylő nyilatkozik arról, hogy nem tart igényt egyéni gyógyszerkeret megállapítására.

Mit jelent a gyógyszertámogatás?
– A gyógyszertámogatás a közgyógyellátási igazolványra jogosultak részére a három hónapos tárgyidőszakra megnyitott egyéni gyógyszerkeret összegét meghaladó rendszeres gyógyszerkiadás kifizetéséhez nyújt segítséget.

A mozgáskorlátozottak milyen támogatásra számíthatnak?
– Súlyos mozgáskorlátozott személynek adható közlekedési kedvezmény, mely a közlekedés többletköltségéhez nyújt részleges támogatást. A kérelem benyújtási határideje a tárgyév április harmincadika. A támogatási igény e határidőn túl is benyújtható abban az esetben, ha a mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be.

MM