Régi textilek mestere

Mária királyné menyegzői ruhája

Kralovánszky Mária Elsősorban ruhák restaurálására szakosodott, de más textíliák helyrehozatalában is járatos. Múzeumok részére főleg történelmi ruhákat, egyházi megrendelésre miseruhákat, dalmatikákat ünnepi szertartásokon viselt ruhákat) és úrasztalterítőket, magánszemélyeknek lakástextileket például gobelin bútorkárpitokat) és babákat varázsolt újjá. A ruhakészítéssel sem hagyott fel, múzeumok által rendezett történelmi játékokhoz, bemutatókhoz régi stílusokat idéző jelmezeket, ruhamásolatokat is készít.

Reneszánsz év lévén elsősorban két reneszánsz kori textília restaurálását emeljük ki munkái közül. Az elsőre még 1982-ben, a másikra két esztendővel később került sor. Az egyik textil egy XV. századi miseruha, amelyet a korai reneszánsz jelentős festője, Fra Filippo Lippi tervezett (hímzett kereszttel), a másik a mohácsi csatában odaveszett II. Lajos felesége, Mária királyné reneszánsz menyegzői ruhája. A teljesen elrongyolódott zöld selyemdamaszt ruha szoknyarészét ő, felső részét Sípos Enikő restaurálta. A munka befejeztével önálló kiállításon mutatták be a megújult öltözéket. A restaurálás jelentőségét jelzi, hogy Mária ruhája és férje esküvői öltözéke a két legrégebbi Magyarországon fennmaradt ruha. Jelenleg mindkettő a Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható.

Élete főművének Rhédey Klára grófnő gyönyörű díszruhájának restaurálását tekinti Kralovánszky Mária. A ruhát jelenlegi tulajdonosa 1996-ban helyezte ötven évre letétbe a gödöllői Kastélymúzeumban, akkor kezdődött meg a restaurálása adományokból és pályázati pénzekből. A munka két évet vett igénybe. A ruha felső – legépebben megmaradt – részét egyébként már a grófnő édesanyja és nagyanyja is viselte. A díszviselet története a magyar arisztokrácia és az angol királyi pár kapcsolatára is utal. A grófnő unokatestvére, gróf Rhédey Klaudia II. Erzsébet királynő ükanyja. A díszruhát az angol királynő 1993. évi látogatása alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban állították ki.

Rhédey Klára grófnő pompás ruhája

A művésznő munkái közül szakmai körökben nagy visszhangot keltett Erzsébet királyné (Sisi) több ruhájának restaurálása, illetve kiegészítése, valamint két honvédtábornok, Guyon Richárd és Kis Ernő molyette atillájának rendbetétele is. (A nagyközönség figyelmét leginkább az a ruha keltette fel, amelyet akkor viselt a királyné, amikor megölték, de nagy érdeklődést keltett Sisi egy másik ruhája is, amelynek dereka egy átlag termetű nő combjára sem menne fel, valamint Guyon Richárd atillája, amely egy kiskamasz mérete.)

Kralovánszky Mária 1998 óta a Mátyás-templom miseruháit, dalmatikáit restaurálja. Egyszer például le kellett vennie egy XV. századi hímzést valami vacak XX. századi vászonról, és nemes anyagra áttennie. Egy másik miseruha restaurálásával évekig kellett várnia, mert nem kapott megfelelő anyagot. Nemrég fejezte be annak a miseruhának a restaurálását, amelyet az Izabella háziipari egyesület az ezredévi ünnepségek alkalmából ajándékozott Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak. Az öltözéket, a bélésébe varrt szöveg szerint, „a Pozsony-megyei Cziffer községbeli pórnők” hímezték. Jelenleg a császári pár koronázásán viselt egyházi öltözékek vannak soron.

Mint említettük, Mária korhű ruhamásolatokat is készít. A legtöbb ruhát a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) különféle történelmi játékaihoz, Jeszenkovics Tiborné múzeumpedagógus megrendelésére gyártotta, de a Garabonciás együttes táncosainak is készített nyolc „középkori” öltözéket. A BTM-et 1990 és 2005 között a következőkkel gazdagította: 12 reneszánsz ruha, 20 gótikus stílusú gyermek- és egy felnőttruha, a honfoglalás korát idéző műsorokhoz 40 gyermekruha és a koronázási palást másolata, 1848-at idéző műsorokhoz 40 gyermekruha, valamint Ferenc József és Erzsébet koronázási ruhájának másolata. Jelenleg Mátyás király és Beatrix ruháján dolgozik.

Igyekszik másoknak is átadni tudását: egy tanévet az angliai Textilrestaurátor Központban töltött, mint mondja, nemcsak tanítással, hanem tanulással is, utána a Restaurátor Főiskolán, majd az Iparművészeti (mai nevén: Moholy-Nagy) Egyetemen készítéstechnikát és ruharestaurálást oktatott. Szakmai tapasztalatait tankönyvben és több tanulmányban is közzétette.

Kérész Gyula