Teniszklasszi(ku)sok gáláztak Budapesten

2008. 10. 27.

Björn Borg, John McEnroe – erre a két névre évtizedekig tódultak a teniszrajongók a stadionokba, főleg ha a sors(olás) úgy hozta, hogy egymással játszottak. Bár mindketten régen visszavonultak, ha valahol ütőt ragadnak, még mindig ezreket vonzanak. Azaz, ez már csak múlt idő. Borg ugyanis nem versenyzik többé, még a veteránok között sem – utoljára nálunk, Budapesten játszott (épp McEnroe ellen is), a Tennis Classics gálán, amelyet Taróczy Balázs szervezett. Wimbledoni bajnokunkkal, hegyvidéki szomszédunkkal ez alkalommal arról beszélgettünk, mi mindenre van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön egy ilyen nagyszabású torna.

Köztudott, hogy visszavonulását követően is kapcsolatban maradt a tenisszel, egyebek mellett versenyszervezőként.
– Elég hamar, már 1991-ben lehetőséget kaptam a bizonyításra. A Budapest Sportcsarnokban hoztuk tető alá a Postabank Gálát, amelynek akkora sikere volt, hogy a következő két évben is én szervezhettem.
Később a hazai szövetségnek is segített.
– Az ATP-pontokat is biztosító tornák tizenötezer dolláros díjalappal működtek; négyszer hozhattam össze ezekhez a megfelelő szintű játékosokat. A kisebb versenyeknél sokkal inkább oda kell figyelni a résztvevők kívánságaira, mint a nagy viadalokon, mivel a szerény díjalap miatt jóval fontosabb, hogy a játékosok milyen szállodába kerülnek, s hogy ott megfelelő ellátásban részesüljenek.
Az élversenyzők ugyanis akkora pénzeket kapnak, amelyekből a legextrább igényeiket is könnyedén ki tudják elégíteni. Ha a kis tornák után a teniszezők jó hírét viszik a rendezésnek, akkor máskor – és mások is – szívesen mennek el játszani az adott városba, s ez a legjobb reklám egy házigazdának.
A Tennis Classics hatalmas ugrást jelent a korábbi versenyekhez képest.
– Tavaly kerestem meg a Profi Teniszezők Szövetségét (ATP) azzal az ötlettel, hogy 2008-ban itt, Budapesten is megrendezhetnénk ennek a sorozatnak az egyik tornáját. Számomra nagy elismerést
jelent, hogy a zárónapon az ATP és a társtulajdonos IMG illetékesei felajánlották: a következő három esztendőben ismét megszervezhetjük a viadalt.
Mi minden történt azóta, hogy februárban zöld lámpát kapott?
– Gőzerővel folyt a munka! Tudnom kellett, mikor szabad a Papp László Budapest Sportaréna, és a lehetséges időpontokhoz meg kellett keresnem az elérhető játékosokat egy negyvenes listáról.
Björn Borg „megszerzése” különösen nagy dolognak számít, hiszen az egyéniben ötszörös wimbledoni győztes ezzel a tornával elköszönt a veteránok élmezőnyétől. Jövőre ki lehet a legnagyobb sztár? Kit, kiket szeretne elhozni Budapestre?
– Csak az álmaimról és a vágyaimról szólhatok, hiszen a kiszemeltek az esetleges pozitív hozzáállásuk ellenére sem mindig tudnak igent mondani. Persze hogy örülnék, ha sikerülne megnyerni Samprast vagy Edberget, de erre ma még semmilyen garanciát nem tudok adni.
Végül áruljon el egy kulisszatitkot: kit volt a legnehezebb elhívni a mostani tornára?
– Azt hiszem, nem okozok nagy meglepetést: az amerikai John McEnroe jelentette a „legnagyobb falatot”, őt több okból sem volt könnyű megpuhítani. Ám a lényeg mégiscsak az, hogy sikerült Európába csábítani, s Budapesten is bizonyította kivételes klasszisát.

Jocha Károly