Elkezdődött a pollenszezon
Márciusban megkezdődött a mogyoró-, éger- és nyírfa virágzása, ezzel egy időben megjelentek az első pollenek a levegőben. A pollenszezon márciustól október közepéig tart, így sokan már most allergiás tünetekkel küzdenek. Az allergia kialakulásáról, kezeléséről dr. Balogh Katalint, a Budai Allergiaközpont allergológusát kérdeztük.
Az allergiás betegek száma évről évre emelkedik hazánkban – tájékoztat dr. Balogh Katalin –, jelenleg a magyar lakosság harmada szenved valamilyen allergiás betegségben. A leggyakoribb a pollenek okozta allergiás reakció, a szénanátha. A szezonális szénanátha akkor jelentkezik, amikor virágoznak a növények, s szórják a pollenjüket – tavaszszal a korán virágzó fák, nyáron a füvek, gabonák, gyomok. Szénanáthát okozhatnak még gombák is, mivel kora márciustól késő novemberig spóráik a levegőbe kerülnek.
Az allergiás ember szervezetében az allergén (az allergia kiváltója) speciális reakciót indít el. A folyamatok együttes eredményeképpen megjelennek a legismertebb tünetek: szemviszketés, könnyezés, tüsszentés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés. Ezek az időjárás változásával javulhatnak, illetve rosszabbodhatnak is. A pollenkoncentráció száraz, meleg, szeles időben általában magasabb, míg reggel, illetve esőben alacsonyabb.
 |
| Az allergiás betegség megállapításához bőrteszt vagy vérvizsgálat szükséges |
Túl tiszták vagyunk
Az allergiás betegek számának emelkedésében fontos szerepet játszanak örökletes tényezők és bizonyos környezeti hatások. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 30-35 százalék az esélye annak, hogy gyermekénél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 80 százalék körüli. Az allergia terjedésére az ún. higiéné hipotézis is magyarázatul szolgál. E szerint a napjainkban jellemző „túlzott tisztasággal”, a tisztító- és tisztálkodó szerek túlzásba vitt használatával nem biztosítjuk kellőképpen az immunrendszer éréséhez szükséges mikrofertőzések számát, így a korai életszakaszban a „túl tiszta” környezetben, csökkent mennyiségű mikrobával (vírus, baktérium) találkozva, könynyebben alakul ki allergiás betegség.
Az allergiás betegek számának emelkedésében fontos szerepet játszanak örökletes tényezők és bizonyos környezeti hatások. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 30-35 százalék az esélye annak, hogy gyermekénél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 80 százalék körüli. Az allergia terjedésére az ún. higiéné hipotézis is magyarázatul szolgál. E szerint a napjainkban jellemző „túlzott tisztasággal”, a tisztító- és tisztálkodó szerek túlzásba vitt használatával nem biztosítjuk kellőképpen az immunrendszer éréséhez szükséges mikrofertőzések számát, így a korai életszakaszban a „túl tiszta” környezetben, csökkent mennyiségű mikrobával (vírus, baktérium) találkozva, könynyebben alakul ki allergiás betegség.
Allergiás tünetek korra és nemre való tekintet nélkül bármely életszakaszban előfordulhatnak. A tavaszi-nyári időszakban, szezonálisan jelentkező tünetek pollenallergiára utalhatnak. Az allergiás betegség megállapításához bőrteszt vagy vérvizsgálat szükséges. A bőrteszt során allergének kivonatát viszik fel az alkar bőrére, majd finoman megkarcolva az így keletkező helyi reakciókból (bőrpír, duzzanat) leolvasható, hogy a beteg mely anyagokkal szemben allergiás. A vizsgálat fájdalommentes, és 3 éves kortól elvégezhető. Fiatalabb életkorban, illetve speciális esetekben, például bizonyos bőrbetegségeknél az allergén kimutatása vérből is elvégezhető.
A tüneteket kiváltó anyag azonosítása után megkezdődhet a személyre szabott terápia. Az allergia kezelése nemcsak az életminőség javításának szempontjából fontos, de segít megelőzni további allergiák kialakulását, illetve olyan súlyosabb szövődményeket, mint az asztma.
Tartósan enyhíthető
A gyógyszeres kezelés kiegészítésére, vagy bizonyos esetekben, amikor gyógyszerek szedése nem javasolt (például várandósság, szoptatás időszakában) akár önállóan is alkalmazható a Rhinolight-kezelés, más néven fényterápia. Ez az orrnyálkahártya speciális összetételű fénnyel történő megvilágítását jelenti. Igénybevétele szakorvosi felügyelet mellett, kizárólag az allergiás szénanátha szakorvosi diagnózisa esetén történhet. Segítségével tartósan enyhíthető a szénanátha legtöbb tünete.
A gyógyszeres kezelés kiegészítésére, vagy bizonyos esetekben, amikor gyógyszerek szedése nem javasolt (például várandósság, szoptatás időszakában) akár önállóan is alkalmazható a Rhinolight-kezelés, más néven fényterápia. Ez az orrnyálkahártya speciális összetételű fénnyel történő megvilágítását jelenti. Igénybevétele szakorvosi felügyelet mellett, kizárólag az allergiás szénanátha szakorvosi diagnózisa esetén történhet. Segítségével tartósan enyhíthető a szénanátha legtöbb tünete.
Az allergia gyógyszerek nélküli, végleges kezelésére kínál lehetőséget az immunterápia, amely a gyökereinél képes megszüntetni a tüneteket. A terápia során a beteg azt az anyagot kapja hígított formában, szigorúan ellenőrzött adagban, amire érzékeny, ami a tüneteket kiváltja, így szervezete a 3-5 éven át tartó terápiát követően hozzászokik, s végül megtanulja panaszok nélkül elviselni azt. A terápia után 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.
Tóth-Tokaji Éva