Ismét Gesztenyenap a Hegyvidéki Őszben
A Hegyvidéki Ősz programsorozat „csúcseseményei” ezúttal is szeptember utolsó hétvégéjén várták a kerületi polgárokat. Az Előzd meg a fogaskerekűt! versenyről a sportoldalon találhatnak rövid beszámolót, a Bilicsi-díj átadásáról lapunk közepén olvashatnak. Alább az immáron többgenerációs emlékeket őrző, nagy átalakítás előtt álló „MOM”-ban, azaz a XII. kerületi művelődési központban történteket foglaltuk össze – szokás szerint kicsit szubjektíven, a Gesztenyenap színes kavalkádja közepén megélve az élményeket.
– Hoppá! Nincs nálam gesztenye…
– Akkor nincs belépés! – próbál komoly arcot vágni a bejárati ajtónál álló kislányok egyike.
– A pénztárcámat az autóban felejtettem. Abban van… Fejrázás a „válasz”.
– Én adok neked egyet – szólal meg egy hang térdmagasságban. Szőke, borzas kisfiú, két zsebe degeszre tömve – természetesen gesztenyével. Előkotor egy marékra valót, kiválasztja a legkisebbet, és felém nyújtja. Az apuka roppant büszke a kisfiára, aki elintézte, hogy beeresszék a „fotós bácsit”…
Nem sokkal később odabent, a kertben egy másik hang érkezik, most a fejem fölül. Gólyalábak által megtoldott magasságokból.
– Ezt lődd le, kedves pajtás, ezt lődd le!
Csák György, ismertebb nevén Tüskepapa bohóc kipingált arca hajlik fölém. Pózba vágja magát, azt akarja, hogy lefényképezzem. Megszületik az első kép a sok tucat közül, amely az elköszönő nyár utolsó verőfényes hétvégéjén készül. Bár még csak most üti el a tíz órát az Apor Vilmos téri templom tornya, körülöttem már áll a bál. Forgatag, amely valóban forog, ezernyi színben.
Szinte a Hegyvidéki Ősz jelképévé vált a gesztenye, nem véletlen, hogy egy egyszerűen ácsolt faasztalon éppen gesztenyeszobrászkodás folyik fogpiszkálók és mindenféle karcoló-kaparó szerszámok segítségével. A bőrdíszműves műhely sarkában egy komoly arcú kisfi ú kalapálja a bőrlyukasztó szegecs fejét, mialatt a szomszédságában ketten is elszánt arccal próbálják megszólaltatni az általuk készített nádfurulyákat. Apró igazítás a végükre gumizott vászondarabkán, és a sikerélmény tüstént felderíti mindkettőt. Két lépéssel arrébb kislányok kísérleteznek szárított virágokból és fűszereknek látszó alapanyagokból készült, őszies hangulatot idéző motívumok összeállításával.
Taps hallatszik a fák közötti szabad mező felől, amelyet a Tüskepapa vezette Trambulin Színház vett birtokba. A földön elhelyezett kikötőkötelek mentén versenyfutás zajlik, előbb a kisebbek, majd – némi noszogatás után – a szülők számára. Ezt követően két gólyalábas közrefogja a nehéz kötelet, és elkezdi forgatni. Ki ugorja át legtöbbször? A fiúk egy-két szökdelés után hasra vágódnak, egy kislány, a győztes, eljut húszig. Mindeközben Tüskepapa szórja sziporkáit, amelyek átitatják a nap hangulatát. A szülők együtt nevetnek a gyerekekkel. Akárcsak az Aranyló Meseszínház Ludas Matyi előadásán. – Gondoskodunk arról, hogy minden arcizmot megmozgassunk – szól Heidinger Zoltán színházvezető ars poeticája. – Előadásaink alapja a humor.
Sietek, mert a benti színházteremben időközben megérkezett Halász Judit hűséges helikopterén, a hatalmas pandamackóval, másodpilótaként. A látvány hihetetlen, még a széksorok között is állnak szülők karon ülő gyermekekkel…
A Hot Jazz Band, a Kiskalász együttes, Tüskepapa bohóc és Halász Judit is szórakoztatta a Gesztenyenapon összegyűlt közönséget |
A pódium előtt, tömött sorokban, földből alig kilátszó csöppségek csápolnak a dalok ritmusára. Mint mindig, ha szeretett „Judit nénijük” megjelenik a színpadon zenekarával, együtt éneklik a strófákat ifjak, fiatalok és a kissé idősebbek is. Gálahangulat. Csupán „valódi roppanós” virslire és egy pohár gyümölcskoktélra jut idő, hiszen odakintről már beszűrődik a Jókai Néptáncegyüttes ropogós kopogója – a fiúk hívótánca a lányok karának előterében. A szerényen háttérbe húzódó Bettenbuk Krisztina „gyermekei” hozzák szokásos fergeteges formájukat.
Ám a nap díját az általam megalakított egyszemélyes zsűri döntése alapján a Kiskalász együttes kapja. Ők az év felfedezettjei! Varga Bori, az Anselmo Crew és a Ghymes lemezein szaxofonon és furulyákon közreműködő zeneiskolai tanár ez év januárjában így szólt párjához, Sántha Gáborhoz, a jól ismert gitároshoz: „Lenne kedved egy gyereklemezhez?” Mire Gábor azt válaszolta: „De jó ötlet, persze!” Így kislányuk, Panni, valamint Bartos Erika csodás verseinek hatására egymás után születtek a dalok, és áprilisban megjelent a Zsákbamacska című album.
„Gyermekmódba” kapcsolva nézem-hallgatom ezt a spontán, szellemes, magával ragadó előadást, amelynek segítségével a zenekar interaktívvá teszi a produkciót. Gábor a gitár mellett énekel, basszusgitározik, dorombon és mandolinon játszik. Boros Attila az állandó basszusgitáros, Mogyoró Kornél az ütőhangszeres.
A szünetekben a jó öreg „MOM” folyosóit járom, az előcsarnokok és a felső előadóterem falai mentén felállított egészségügyi asztalokat, a parányi „rendelőket”, amelyekben az önként jelentkezők minimális adminisztráció és várakozás árán tetőtől talpig ingyen megvizsgáltathatják magukat, a légzéstől a vércukorszintig, az erek állapotától a csontritkulásig. Az anyatej világnapja alkalmából babanevelési, családtervezési tanácsok szerepelnek a programban, míg a Sportkórház a teljesítményképességgel kapcsolatban álló kérdésekkel várja az érdeklődőket. Zajlik az Egészségnap.
Sok érdeklődőt vonzottak az Egészségnap programjai |
A kertben ismét Tüskepapa bohócé a szó – a nap legvártabb percei következnek, a tomboláé. Talán a főnyereményként kiállított Ismét Gesztenyenap a Hegyvidéki Őszben mountain bike ennyire vonzó? Igen is, meg nem is. A gyerekek – hozzánk, felnőttekhez hasonlóan – imádnak nyerni. Van, aki egyetlen szelvényt szorongat, mások két marékra való jegyet szortíroznak maguk előtt a füvön.
Domi bábszínháza |
Domi bábszínházában a klaszszikus konfrontáció jegyében a rossz elnyeri büntetését a még rosszabbtól – ez esetben a zsugori gazda az ördögtől –, és a világ rendje helyreáll. Aztán a Hot Jazz Band koncertje szüli a nap utolsó vastapsát, amikor az örökifjú nagyszülők harmadszor is újrázást kérnek Eisemann Mihály Fekete Péter című operettjének betétdalaiból és Louis Armstrong Csodálatos világából… Bényei Tamás trombita- és bendzsóvirtuóz, a zenekar vezetője sajnálattal közli, hogy a művelődési központ felújítási munkálatai miatt ebben az évben elmarad a szokásos szilveszteri „házibulijuk”.
Este a színházteremben az igazgató, Hambuch Gerda búcsúzik el a közönségtől az átalakítás idejére, mint mondja, reményei szerint csupán egy rövid időre. Mi tagadás, jóleső érzés a hosszú nap után hátradőlni a székben, és elveszni a színpadról áradó muzsikában. Gémesi Géza karnagy pálcája Mozart, Haydn, Purcell és a közel 70 éves Sáry László műveit csalja ki a Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekar, a Solti György Zeneiskola zenekara és a nálunk először bemutatkozó Rondino együttes zenészeinek hangszereiből.
Kifelé menet egy műanyag tartály mellett vezet el az utam. Tele van gesztenyével! Kiveszek belőle egyet, szép, kereken csillogó darab. Zsebre vágom. Ki tudja, a következő alkalommal ott áll-e majd az a kisfiú a bejáratnál.
Somogyvári D. György