Klasszicista villák álmodója

Hild József kiváló eredménynyel végezte el az iskoláit, és személyes indíttatásból (de építész apja kívánsága is ez volt) a Bécsi Művészeti Akadémián tanult tovább. Tehetségének köszönhetően olyan pozícióba került, ami szinte garantálta későbbi sikereit: az Esterházy család udvari építésze lett. Dolgozott Kismartonban és Bécsben is.

Édesapja lehetőséget biztosított számára, hogy a tervezőasztal mellett végzett munkával párhuzamosan a gyakorlati ismereteket is elsajátítsa, bevonta őt saját építkezéseibe. Amikor apja 1811-ben elhunyt, Hild József építőmesteri engedélyért folyamodott a Helytartótanácshoz, amely nem adta meg neki, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik megfelelő gyakorlattal. Így hát Itáliába utazott, hogy elmélyítse tudását. A szerzett tapasztalatok meghatározták későbbi munkásságát, hiszen testközelből tanulmányozhatta a reneszánsz építészet megoldásait.

A Hild-villa 1844-ben épült

Hazatérését követően egyre több megrendelést kapott, legjelentősebb pesti alkotásai az 1838-as, nagy pesti árvizet követően épültek fel. Az építőmesteri engedélyt 1844-ben állították ki számára, és nemsokára a kor legtermékenyebb építésze lett: csak a fővárosban közel 900 épületet tervezett, amelyek nagy része meg is valósult.

Nevéhez fűződik az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, de a budapesti bazilika terveit is ő készítette, majd később Ybl Miklós átrajzolta azokat. A pesti utcákat járva számos bérházat láthatunk, amely Hild tervezőasztalán született meg.

A Hegyvidéken a hely adottságainak megfelelően inkább villákat tervezett. Az általa megálmodott épületek egy része már nem létezik, ilyen például az egykori Városmajor utca 39/a alatti villa. Azonban ma is találkozhatunk több Hild-épülettel a XII. kerületben: az egykori Libaschinszky-villa a Mátyás király út 14. alatt ma kormányzati rezidenciaként működik, és a Béla király út 61. vagy a Diana utca 17. épületei is az ő keze munkáját dicsérik. A családja tulajdona volt az 1844-ben épült villa, amely a Budakeszi út 38. szám alatt található. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a Diana utcai villában élt egy ideig a Gyarmati család, amely Tündér-laknak nevezte az épületet, ahol Radnóti Miklós több nyarat is eltöltött feleségével, Gyarmati Fannival.

Hild József időskorára mellőzötté vált, önkéntes magányba vonult vissza. Számos követője, rajongója volt, azonban egyre kevesebbszer jelent meg a nyilvánosság előtt. A főépítészi fizetését 1861-ben visszavonta a főváros, ezt követően Fő (ma Arany János) utcai lakásában élt zárkózottan. 1867-ben hunyt el, a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

B. A.