Kossuth Lajos letartóztatása

A Szilassy út 3. alatti telken ma a Kossuth Lajos Nevelőotthon működik. A XVIII. században Johann Karl von Stettner udvari tanácsos és főhadbiztos majorja állt ott. A méltóságos úr a Zugliget első lakosai közé tartozott. Már az ő életében, az 1760-as években működött a vendégfogadó, amely később a közeli tengerszemre emlékeztető tavacskáról, az Istenszeme-tóról kapta a nevét. A kis tavat a közeli Disznófő-forrás vize táplálta.

A vendéglőt kezdetben németül ismerték „Zum Auge Gottes” néven, azonban nem kellett sok idő, hogy a magyar Istenszeme elnevezés váljék elterjedtebbé. A fogadó a XIX. század első felében a kirándulók egyik kedvelt célpontja, pihenőhelye volt.

Kossuth Lajos szobra a Zugligetben (1913)

Kossuth Lajos, a reformkor kiemelkedő közéleti személyisége az 1832–36-os országgyűlés üléseiről írt Országgyűlési Tudósításaival szerzett magának hírnevet és számos támogatót. Többek között Wesselényi Ferenccel is jó kapcsolatot alakított ki, aki az országgyűlés 1836 tavaszán történt berekesztésekor rávette őt, hogy ne hagyjon fel az újságírással. 1836. május elején Kossuth már Pesten lakott, nem sokkal ezt követően pedig kirándulásokat tett a budai hegyekben.

Wesselényi Miklós írta naplójában május 21-én, hogy Kossuth Lajos Vörösmarty Mihály, Bajza József és mások társaságában a Csillag nevű kocsmában ebédelt. Ez a vendéglő a Zugligetben, a mai Béla király út 42.-ben állt. Itt is – hasonlóan az Istenszeme fogadóhoz – már a XVIII. században létezett egy majorsági épület, amely Reischl Gáspár budai ácsmester tulajdonában volt. Tőle vásárolta meg Derra Naum vászon- nagykereskedő, aki kialakította a Csillaghoz („Zum Stern”) címzett kocsmát. Erről kapta a nevét a Csillagvölgy 1870-ben.

Kossuth mindig is szerette a természetet, ide járt kikapcsolódni a munkát követően. Wesselényi és más barátai hatására folytatta az Országgyűlési Tudósításokkal megkezdett munkáját, és megjelentette a Törvényhatósági Tudósításokat, amelyekben közzétette a levelezők által számára küldött megyei helyzetjelentéseket. A bécsi udvar számára nyilvánvalóvá vált, hogy Kossuth „felforgató” munkájától nem tudnak megszabadulni az országgyűlés berekesztését követően. Kossuth cenzúra nélkül a nagyvilág elé tárta a politika berkeiben történt visszaéléseket, túlkapásokat, amiért a kormányzat fő felbujtónak kiáltotta ki. József nádor alá is írta a Törvényhatósági Tudósításokat betiltó rendeletet, amelyet azonban a pesti megyegyűlés megóvott, így nem jutott érvényre.

A fogadó helyén a Kossuth gyermekotthon áll

1836 őszén már forradalom szervezésével gyanúsították Kossuthot. A folyamatos támadások elől pihenni „menekült”, és 1837 májusában szállást foglaltatott magának a zugligeti Istenszeme fogadó kerti lakában, amelynek másik felét Toldy Ferenc bérelte. A feljegyzéseiben már 1837. április 6-i dátummal a következő szerepelt: „előpénz a zugligeti nyári lakásra 7 forint 30 krajcár”, míg április 23-án ezt írta: „ekkor kimentem a hegybe”.

Nem tudhatott arról, hogy amikor a Zugligetbe készülődött, a kormányzat már kiadta az utasítást, hogy el kell némítani őt. József nádor ezzel kapcsolatban aggályait fejezte ki, arra hivatkozva, hogy Kossuth Lajos a magyar törvények szerint nem esett a hűtlenség vétkébe, ráadásul nemes ember lévén nem szabad idézés és ítélkezés előtt bebörtönözni. Elfogatásának szándéka kiszivárgott Bécsben, azonban hívei hiába próbálták meg értesíteni, a küldött levelek mind fennakadtak a cenzúra hálójában.

Kossuth már az Istenszeme fogadóban pihent, amikor május 3-án Pálffy Fidél kancellár parancsot adott a letartóztatására, és emberei megindultak a Zugligetbe. A szomszédban lakó Toldy Ferenc látta, amint május 5-én éjjel 1 órakor a katonák körülveszik az épületet, és elfogató parancs felmutatása után a távolabb álló kocsihoz kísérik Kossuthot. Kossuth László másnap így írt fia elfogásáról: „f hó 4-ről 5-re éjjeli 1 óra tájban, Eötvös József Kir. Fiscalis, egy Kapitány, egy Strázsamester, és számos katonák társaságában a Zugligetben, hol két hét óta orvosi javaslat következtében kint lakott elfogatván, Budára a várban lévő katonai laktanyába vitetett, s reggeli 4 óra tájban ugyan azok által Pesti szállásán irományai s levelei is elfoglaltattak”. Hosszas vizsgálat után Kossuth Lajost hűtlenségért négy évre ítélték, végül 1840. május 10-én szabadult.

Az Istenszeme fogadó a közeli kis tóról kapta a nevét

Ennek az esetnek az emlékét őrzi a zugligeti Kossuth-szobor a Mátyás király út végén, oldalán egy domborművel, amely a letartóztatást ábrázolja. Az Istenszeme fogadó már nem létezik, helyén gyermekotthon működik. A kis tó, amelyen a XX. század elején még csónakázni lehetett, és hatytyúk úszkáltak rajta, ugyancsak a múlté, a medret lebetonozták, a vizet csatornába vezették. Ma már csak kiadósabb esőzések alkalmával gyűlik össze nagyobb mennyiségű víz a helyén.

Balázs Attila