Lopásjelző berendezések a fogaskerekű vonalán

A fogaskerekű a színesfémgyűjtők egyik kedvelt célpontjává vált, az eldugottabb szakaszokon található rézkábelekre egyre gyakrabban csapnak le a szervezetten tevékenykedő tolvajbandák. Legutóbb alig egy hét leforgása alatt, szeptember 29-én, majd október 5-én történt jelentős kárértékű lopás.

Az első esetben a Gyöngyvirág út és az Erdei Iskola megállók közötti szakaszról vittek el összesen 700 méternyi tápkábelt. Gyerkó József, a BKV infrastruktúra-főmérnöke elmondta, az okozott kár megközelítőleg 7,5 millió forint, ennyibe kerül az ellopott anyagok pótlása. Ám ezenfelül a helyreállításról is gondoskodnia kell a cégnek, ami meglehetősen időigényes feladat, a meredek pályán ugyanis nem tudják alkalmazni a hagyományos villamosvonalaknál használatos felsővezeték-szerelő kocsikat, így oszlopról oszlopra mászva kell a kábeleket újból felrögzíteni.

A főmérnök szerint szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fogas épp most állt át a ritkább hétvégi menetrendre, így a lopás nem okozott fennakadást. Az elvitt kábelek funkciója ugyanis az, hogy amennyiben az Erdei Iskola feletti szakaszon két vonat közlekedik egyszerre, akkor is biztosítani tudják a szükséges feszültséget – jelenleg azonban a munkavezeték elegendő áramot ad az egyedül közlekedő szerelvény számára. Az ellopott tápkábeleket ennek ellenére pótolni kell, a munkavezeték ugyanis a mostani „csúcsra járatás” mellett gyorsan elhasználódik, ami veszélyezteti az üzembiztonságot.

Több millió forintos kárt okoztak a tolvajok október 5-én hajnalban a János kórház és az Orgonás megálló között: 360, illetve 120 méter hosszúságban egy úgynevezett kooperációs kábelt szereltek le. Ennek biztonsági szerepe van, amennyiben ugyanis a fogas saját áramáta lakítója leállna, ezen a vezetéken tudnának más helyszínről áramot vételezni, legalább annyit, hogy lehozhassák a járműveket a városmajori végállomásig.

Az ellopott kábeleket muszáj pótolni a biztonság érdekében

Gyerkó József elmondta, hogy a lopási kísérlet során a rendszer zárlatot jelzett, így azonnal értesíthették a rendőröket. A gyorsan kiérkező kerületi járőröknek sikerült elfogniuk egy 50 éves férfi t, társai azonban – akik a kábelek nagyobb részét elvitték, és csak körülbelül 40 méternyit hagytak a helyszínen – elmenekültek. A gyanú szerint az elkapott tolvajnak legalább egy ember segített a vezetékek leszerelésében, illetve feltehetően egy sofőr is várakozott a közelben, aki elszállította a „zsákmányt”.

A színesfémlopásokat rendszerint szervezetten, speciális eszközökkel és komoly szakértelemmel felvértezve követik el, ritka az olyan eset, amikor valaki megélhetési kényszerből, önállóan lép akcióba. A rendőrkézre kerülő tolvajokra nem sokszor tudják rábizonyítani a nagy értékre elkövetett lopást (a „megélhetési bűnözőként” védekezők érdekes módon fel tudnak fogadni saját védelmükre nagynevű, drága ügyvédeket), így a rövid időn belül szabaduló tettesek ott folytatják, ahol abbahagyták.

A BKV a lehetőségeihez mérten mindent megtesz annak érdekében, hogy megelőzze a tolvajlásokat. A társaság infrastruktúra- főmérnöke kiemelte, hogy tavaly óta a legveszélyeztetettebb HÉV- és villamosvonalakon úgynevezett kémszemlemeneteket közlekedtetnek, amelyek éjszaka, változó időpontban és rendszerességgel, szúrópróbaszerűen pásztázzák a pályát. Mostantól a fogaskerekű útvonalán is megjelennek ezek az utas nélküli „fantomjáratok” azzal a céllal, hogy elriasszák a kábeltolvajokat.

Emellett tervezi a cég, hogy olyan műszaki megoldást épít ki a legkritikusabb szakaszokon, amellyel azonnal észlelhető minden lopási kísérlet. Bár ez a fejlesztés nem olcsó – a fogaskerekű esetében hozzávetőleg tízmillió forintos kiadást jelent –, a drága rézkábelek iránti felfokozott bűnözői „érdeklődés” miatt mégis hamar megtérülhet a beruházás.

z.