Megint csatatérré változott a kerület
Ismét lezajlott a szokásos éves lomtalanítási akció a Hegyvidéken, és ismét csatatérré változtatták az utcákat a guberáló hadak. A Fővárosi Közterület-fenntartó szerint a korábbi évekhez képest kisebb közterületi szennyezés keletkezett – az áldatlan állapotokkal szembesülő lakók beszámolói azonban nem ezt támasztják alá. Egy belgiumi példa igazolja: a lomtalanítás kulturáltabb és környezetkímélőbb formában is működhetne.
A lakók érdekében történik, mégis, sokan nehezen tudják tolerálni az évente szervezett lomtalanítási akciókat az ezzel járó szennyezés, illetve a zajongó guberálók miatt. A lomtalanítás idején a kerület több részéről is megkeresték lapunkat a lakók panaszaikkal: mindannyian arról számoltak be, hogy a rendben kikészített lomokat egyesek szanaszét szórják hasznosítható alkatrészek vagy hulladékfajták után kutatva. A „lomizók” szervezetten lepik el az érintett városrészeket, egy-egy környékre már az elszállítás előtt napokkal beköltöznek – az utcán élnek, ott végzik kis- és nagydolgukat.
Van hová fejlődni
Mindez zajlik annak ellenére, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) 2007-ben korszerűsítette szolgáltatását: a lomtalanítási területeket kisebb körzetekre osztotta, hogy az adott időben koncentráltan, nagy erőkkel szállíthassa el a kikészített lomokat. A sajtóban történő meghirdetés helyett levélben és a társasházakban kifüggesztett plakátokon értesítik a lakókat a lomok elszállításának időpontjáról, hogy távol tartsák a guberálókat – ők azonban láthatóan jól informáltak, még azelőtt megjelennek, hogy kirakták volna az első kacatokat.
Mindez zajlik annak ellenére, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) 2007-ben korszerűsítette szolgáltatását: a lomtalanítási területeket kisebb körzetekre osztotta, hogy az adott időben koncentráltan, nagy erőkkel szállíthassa el a kikészített lomokat. A sajtóban történő meghirdetés helyett levélben és a társasházakban kifüggesztett plakátokon értesítik a lakókat a lomok elszállításának időpontjáról, hogy távol tartsák a guberálókat – ők azonban láthatóan jól informáltak, még azelőtt megjelennek, hogy kirakták volna az első kacatokat.
Megkérdeztük az FKF Zrt.-t: tapasztaltak-e bármilyen előrelépést a lomtalanítás rendszerének két évvel ezelőtti átalakítása óta? A társaság tájékoztatása szerint a kiértesítés és a végrehajtás módjában történt változtatásoknak köszönhetően csökkent a lomtalanítással együtt járó közterületi szennyezés. A kisebb területek miatt minden alkalommal el tudják szállítani a kirakott lomokat, nincsenek csúszások.
A cég munkatársai úgy látják, a lakosság is nagyobb figyelmet fordít arra, hogy csak olyan hulladékokat tegyen ki, mint amit a kiadott tájékoztatóban feltüntettek, ám e téren szerintük még lenne lehetőség a további fejlődésre. Mint mondják, sokat tehet egy adott lakóközösség a környezete tisztaságáért, ha ténylegesen csak lomot, darabos hulladékot, bútorokat, háztartási gépeket tesz ki, illetve ha azokat nem a zöldterületen rakja le.
A Fővárosi Közterület-fenntartó a közterületek rendjének biztosítása érdekében, még a lomtalanítás megkezdése előtt, az egész fővárosra kiterjedő együttműködési megállapodást kötött a hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekkel: a BRFK-val, a Fővárosi Közterület-felügyelettel és a polgárőrséggel. A XII. kerületi rendőrkapitánysággal kifejezetten jó a kapcsolata. A lomtalanítást követően az FKF alkalmazottai minden esetben elvégzik az adott körzet alapos kézi és gépi takarítását.
Flamand „öko-ószeresek”
Az FKF tehát láthatóan igyekszik kulturáltabbá tenni a lomtalanítást – ennek eredménye azonban a lakossági észrevételek alapján vitatható. Lehet, hogy gyökeres átalakításra szorul a gyűjtés mai rendszere? Külföldi példák mutatják, hogy a lomtalanítás kulturáltabb és környezetkímélőbb módon is működhetne; utóbbihoz a lomok központilag szervezett újrahasznosítása járulhatna hozzá, ami az ezzel foglalkozó, sok esetben szociálisan hátrányos helyzetű embereknek is megélhetést tudna biztosítani.
Az FKF tehát láthatóan igyekszik kulturáltabbá tenni a lomtalanítást – ennek eredménye azonban a lakossági észrevételek alapján vitatható. Lehet, hogy gyökeres átalakításra szorul a gyűjtés mai rendszere? Külföldi példák mutatják, hogy a lomtalanítás kulturáltabb és környezetkímélőbb módon is működhetne; utóbbihoz a lomok központilag szervezett újrahasznosítása járulhatna hozzá, ami az ezzel foglalkozó, sok esetben szociálisan hátrányos helyzetű embereknek is megélhetést tudna biztosítani.
Minta lehet az a Belgium északi részén, Flandriában működő gyűjtési rendszer is, amelyről a Hulladék Munkaszövetség számolt be KukaBúvár című lapjában. A riport szerint a flamand régióban a magyarországihoz hasonló lomtalanítási rendszert bő egy évtizede felváltotta az „öko-ószeresek” hálózata, amely visszaforgatja és hasznosítja a lomokat. A lakosság telefonon jelentheti be, ha kidobásra szánt bútor, elektromos készülék, textília, játék, könyv, kerékpár vagy bármi egyéb használati eszköz van a birtokában, a települések által létrehozott hulladékgazdálkodási társaság teherautói pedig pontos úti- és időterv szerint begyűjtik ezeket.
A hasznosítható tárgyaktól ingyenesen, a hulladékudvarba kerülő szeméttől szerény, kilónkénti hulladékhasznosítási díj ellenében „szabadítják meg” a bejelentőket. A hasznosítható cikkeket a válogatást követően egy helyi áruházban értékesítik, vagy más országokba exportálják.
Nincs konkrét terv
Vajon nálunk nem tudna működni egy hasonló hálózat? E kérdésünkre a Fővárosi Közterület-fenntartó úgy reagált: természetesen vizsgálják a külföldi nagyvárosok tapasztalatait és módszereit, ám figyelembe kell venni, hogy minden továbblépésnek, fejlesztésnek megvan a bevezetéssel, átállással kapcsolatos költsége, ami kihatással lehet a szemétdíjra is, amely a hatályos jogszabályok alapján a lomtalanítás költségeit is tartalmazza.
Vajon nálunk nem tudna működni egy hasonló hálózat? E kérdésünkre a Fővárosi Közterület-fenntartó úgy reagált: természetesen vizsgálják a külföldi nagyvárosok tapasztalatait és módszereit, ám figyelembe kell venni, hogy minden továbblépésnek, fejlesztésnek megvan a bevezetéssel, átállással kapcsolatos költsége, ami kihatással lehet a szemétdíjra is, amely a hatályos jogszabályok alapján a lomtalanítás költségeit is tartalmazza.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a változtatás társadalmi hatásait sem, vagyis előzetesen célszerű vizsgálni az új megoldás elfogadottságát is. A cég szerint a hasznosítható vagy még továbbra is használható dolgok, tárgyak különgyűjtése, vagy a lomok utólagos válogatása további költségeket indukál (például a raktárak, válogató művek fenntartása miatt), vagy más szervezetek bevonását feltételezi. Korábban voltak már erre kísérletek, de a bevonni kívánt szervezetek vagy megszűntek időközben (például a MÉH), vagy megfelelő háttér hiányában nem tudtak közreműködni.
„Részvénytársaságunk nem zárkózik el a továbbiakban sem egy ilyen jellegű együttműködéstől, de annak minden hatását előzetesen elemezni szükséges, és csak azt követően lehet dönteni a bevezetésről” – hangsúlyozta válaszában az FKF. A rendszer más szemlélet szerint történő átalakítására tehát egyelőre nincsenek konkrét tervek. Lomtalanítás azonban jövőre is lesz, így vélhetően a nem kívánt kísérőjelenségek sem maradnak el.
z.