Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A szelektív hulladékgyűjtés jelenlegi helyzete

A Hegyvidék hasábjain 2007 augusztusában terjedelmes írás jelent meg a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, a begyűjtött szemét mennyiségéről és a különféle tényekről, tévhitekről. Azóta eltelt másfél év, ami lehetőséget ad az időközben történt változások, azaz remélhetőleg a fejlődés megítélésére.
A színes konténerekből álló szigetek mindennapi életünk részévé váltak, megszoktuk őket, a városkép elemei lettek. Már nem kapjuk fel a fejünket, ha elautózunk egy-egy színes sziget mellett – sajnos még akkor sem, ha a túlcsorduló szemét a kukák mellett magasodó halomba gyűlik.
 
Nem lehet elég korán kezdeni
Nem lehet elég korán kezdeni
 
De vajon a használatuk is ennyire a vérünkké vált? Tart még a lelkesedés, és szétválogatva gyűjtjük az üveget, fémet, papírt, műanyagot? Mit mutatnak a szelektív hulladékgyűjtési szokásainkról készült 2007-es és 2008-as statisztikai adatok?
 
Sok van, Sok van, de lehetne több is
Két éve, 2007-ben a főváros öszszesen 603 hulladékgyűjtő szigete közül mindössze kilencnek adott otthont a XII. kerület. Meg is állapítottuk akkor, hogy mind a lakosság számának arányában, mind pedig területileg nézve erősen alulreprezentált a Hegyvidék a fővárosi szigetek térképén. Akkor a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt., a hulladékgyűjtésért felelős vállalkozás további száz sziget felállítását tervezte, amelyekből kettőt-hármat helyeztek volna hozzánk.
 
A cég honlapján a XII. kerület térképén az akkor tett ígéreteknek megfelelően tizenkét sziget jele található meg. De a helyzet a valóságban szerencsére kedvezőbb: huszonhárom sziget várja a környezet védelmét fontosnak tartó és azért tenni is akaró szomszédjaink által összegyűjtött hulladékot. A főváros összesen 900 szigetéből így ma már nem 1,5, hanem 2,5% található lakókörnyezetünkben.
A fejlődés várakozáson felüli, és kezd közelíteni a tényleges igényekhez. Bár ha egyenlően osztanánk el a szigetek számát, közel negyvenegynek kellene jutnia hozzánk…
 
Győzött a műanyag
A korábban feldolgozott 2006. évi adatokhoz képest most már rendelkezésre állnak az FKF Zrt. 2007-es és 2008-as számai is. Sajnos továbbra sincsenek kerületi bontású adatok, hiszen a szigeteket ürítő járművek nem a kerülethatárokat, hanem a logisztikai ésszerűséget veszik figyelembe a begyűjtő körutak tervezésénél. Lássuk mégis a változást!
 
A 2007. évi gyengébb növekedés (8%) után 2008-ban sokkal több hulladék került a szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe, így két év alatt az összes szigeten begyűjtött hulladék mennyisége 27,5%-kal emelkedett, és meghaladta a 20 600 tonnát. Ebből a legnagyobb hányadot továbbra is a papír teszi ki, amely bár egy százaléknyit veszített súlyából, így is 52%-ot képvisel.
 
Ami a papír szempontjából veszteség, az a többi hulladéknál (üveg, fém és műanyag) inkább nyereség, azaz az ezekből begyűjtött mennyiség nőtt jelentősebben. Gyakorlatilag nem változott a konténerekbe dobált fehér és színes üveg aránya. Mindkét esetben 25% körüli emelkedés tapasztalható, miközben a begyűjtött mennyiségek szinte azonos mértéket mutatnak (színes üveg: 2869 tonna, fehér üveg: 2988 tonna). Szépen növekedett a szelektíven gyűjtött fémhulladék mennyisége is, 315 tonnáról 2008-ra 426 tonnára emelkedett, és bár jól mutat a 35%-os emelkedési adat, nem szabad elfelejteni, hogy ennek a hulladéknak a részesedése az összesből még mindig a legcsekélyebb, 2% körüli.
 
Ha beszéltünk „vesztesről”, akkor ildomos győztest is hirdetni: a műanyag szemét állhat a képzeletbeli dobogó csúcsára. A begyűjtött műanyag hulladék mennyisége 3627 tonna, ezzel a második legnagyobb volumenű hulladékfajta. A 2006-os adatokhoz viszonyított változás pedig 40% feletti növekedést mutat.
 
Még mindig jól válogatunk
A másfél évvel ezelőtti dicséret ma is megilleti a szigetek látogatóit, ugyanis az európai összehasonlításban is rendkívül kedvező válogatástisztasági adat az elmúlt években tovább javult. Az FKF Zrt. szakemberei szerint a konténerekbe nem való hulladék mértéke mindössze 4-4,5%.
 
Továbbra is hallani olyan híreket, amelyek szerint a szelektív gyűjtés a járulékos költségek és a hullámzó alapanyagárak miatt nem rentábilis, ezért a fejlett országok leállítják, vagy már le is állították az ilyen gyűjtőrendszereiket. Mégis: úgy tűnik, hogy a szkeptikusoknak és a lustaságukat, nemtörődömségüket tudományos és gazdasági érveléssel igazolóknak továbbra sincs igazuk. Ha a rendszer valóban csak veszteségeket termelne, bizonyosan nem terveznék a szigetek számának további növelését. Az év végére – a tavalyi mértékhez hasonlóan – 1100-ra növekedhet a szelektív szigetek száma. Arra vonatkozó adatok sajnos még nincsenek, hogy ebből mennyi juthat a Hegyvidékre.
 
Végezetül, mivel lapunk is fontosnak tartja a szelektív gyűjtés népszerűsítését, közreadjuk az FKF Zrt. munkatársainak kérését: kis odafi gyeléssel javítani lehetne egy konténer telítettségén, ha a műanyag palackokat öszszenyomva tennénk bele. Ha az egyre népszerűbb prések és zsugorítók hiányában csak összetaposnánk a palackokat, máris háromszor annyi férne a sárga konténerbe, mint egyébként. Ugyanígy, ha a kartondobozokat laposra hajtogatva vagy darabokra tépve dobnánk a kék gyűjtőbe, csökkenteni lehetne a szigetek körüli rendetlenséget.
 
A szigetek használatának kulturáltabbá és hatékonyabbá tétele mindannyiunk közös érdeke. Remélhetőleg a 2009-es adatok olvasásánál újra elégedetten állapíthatjuk majd meg: nem igényelt sok fáradtságot, mégis újabb nagy lépést tettünk közös ügyünk, a környezet védelme érdekében.
 
(Barta)