Vágott virágok a kertből

Egy ausztriai kirándulás alkalmával lettem figyelmes az út mellett elterülő virágföldre. Színes kardvirágok, napraforgók és más virágok nőttek rendezett sorokban a bekerítetlen földdarabon. A településektől távol csak egy lepedőre festett felirat segített megtudni a különös ültetvény célját. „Virágértékesítés” – szólt a felirat.

 

Jobban szemügyre véve valóban volt a tarkabarka földdarab sarkán egy oszlopra szegezett persely és egy nejlonba csomagolt egyoldalas „használati útmutató”. A rendszer működése rendkívül egyszerű: akinek virágra van szüksége, megáll a tábla mellett, végigsétál a sorok között, és összeválogatja ízlése szerint. Persze érdemes metszőollóval érkezni, de mindig a legszebb, legfrissebb szálakat lehet kicsemegézni a bőséges választékból. Aztán az árlista alapján be kell dobni a csokor árát a perselybe, és már lehet is továbbhajtani.

 

A gazda néhány naponta üríti a perselyt és ápolja, öntözi a növényeket. Szezon végén aztán elvégzi a szükséges munkálatokat, s előkészíti a következő évi termesztést.

 

Nálunk ilyesmire még nem láttam példát, de az ötletnek az a része mindenképpen megfontolandó, hogy a szükséges vágott virágot saját magunk termeljük meg. Csak a fajokat kell okosan összeválogatni, hogy tavasztól őszig mindig legyen mit a csokorba kötni.

 

A kardvirág a kertekben is hosszan és látványosan nyílik

 

Kardvirág
A kardvirág nem tartozik a mai kertek leggyakoribb fajai közé, régen valahogy jobban kedvelték. Pedig hagymáiból szép növények nevelhetők, amelyek nemcsak a kertben, hanem a lakásban is hosszan nyílnak és látványosak.

 

A fagyok után kell a hagymákat kiültetni. A virágzás a kiültetést követő kb. három hónappal várható. Ha több hullámban ültetünk – egy-két hét eltéréssel –, akkor a virágzás ideje jelentősen kitolható. A sokezres fajtalistából érdemes az igénytelenebbeket válogatni, mert ezek virágzása sokkal biztosabb, mint a legújabb, legdivatosabb és legkényesebb változatoké.

 

A virágzás után a tövek visszahúzódnak. A vágott virágnak használt hagymák következő évi virágzása elmaradhat – ekkor csak erőt gyűjt a növény.

 

Napraforgó
Sokáig a napraforgót csak mint olajnövényt ültették hektárszámra. Aztán valaki rájött, hogy a kisebb tövek vágott virágként is tartósak, és szépségük felveszi a versenyt a legtöbb dísznövénnyel. Termesztése egyszerű, a betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló és a „rosszabb körülmények ” között élő tövek – a hegyvidéki kertekben ez a kitétel a hűvösebb klíma és a talaj jellege miatt rendszerint teljesül – kisebb virágokat hoznak, amelyek szebben mutatnak a vázában (és nem borítják fel azt).

 

Húsz-harminc mag elvetésével majd’ két hónapon át biztosíthatjuk a lakás virágdíszítését, ráadásul ennyi napraforgó neveléséhez elég egy-két négyzetméternyi – napos! – terület a kertben. A levágott virág akár egy hétig is virít, de méreténél fogva sok vizet igényel. A nagy virágfejekből kipergő virágpor pedig foltot hagyhat a terítőn, kézimunkán. Mindezek miatt érdemes a napraforgókat padlóvázába tenni.

 

Liliomok
A hagymás virágok közül a liliomok is tökéletesen alkalmasak vágott virágnak. A sokszínű, változatos csoport tagjaiból színes csokrokat lehet összeállítani. Kerti termesztésük nem okozhat nehézséget, különösen, ha a hagymák jó vízelvezetésű talajt találnak, amelyben évről évre virágot nevelhetnek.

 

Őszirózsa
Az apró virágú őszirózsák olyan időszakban bontják virágaikat, amikor a többi kerti növény már a lombszínével díszít. Az akár méteres szárat is nevelő őszirózsák nagyon tartósak a vázában. Ha több különböző színt (például a rózsaszín árnyalatait) egyszerre tudjuk csokorba szedni, még hangulatosabb virágdíszt készíthetünk.

 

A növény termesztése a legkönnyebbek közé sorolható. Egyszerűen és jó hatásfokkal szaporítható magról, palántát is vásárolhatunk, de a legelterjedtebb módszer a tőosztás. Az idősebb tövekről leválasztott darabok – napos helyen, tápanyagban gazdag talajon – gyorsan meggyökeresednek új helyükön, és már az első évben gazdagon virágoznak. A fajták virágzási ideje nagy szórást mutat, vannak közöttük nyár végén virítók és valóban ősziek. Ráadásul a szaporítás módja is befolyásolja a virágzást. Általában a palántázott növények nyílnak legkorábban.