Védekezés a napsugarak ellen
A veszélyessé váló napsugárzás és a társadalmi rugalmasság címmel az éghajlatváltozásról és az ezzel kapcsolatos társadalmi, illetve egészségügyi kihívásokról hangzott el ismeretterjesztő előadás a Hegyvidéki Klímaklub legutóbbi összejövetelén.
Példaértékű, hogy a kerületi önkormányzat ingyen tájékoztatja a lakosságot az UV-B sugárzás mértékéről – emelte ki Antal Z. László egészségszociológus a Hegyvidéki Klímaklubban. Bár az ózonréteg csökkenése az éghajlatváltozás velejárója, a káros következmények közül az UV-B sugárzás megemelkedése mégsem kap elegendő figyelmet.
Annak ellenére, hogy úgy tűnik, az ózonkárosító kibocsátást fokozatosan sikerül visszaszorítani, az ózonréteg regenerálódása legalább ötven évet vesz igénybe. Addig azonban szembe kell nézni az egyre fokozódó egészségügyi és társadalmi következményekkel, amit a rákos betegek számának hirtelen megugrása okozhat. Az UV-B sugárzás miatt kialakuló bőrelváltozások ráadásul hosszú ideig lappanganak, általában 20-25 év kell ahhoz, hogy a betegség tünetei jelentkezzenek.
Antal Z. László elmondta, hogy Magyarországon a déli vidékek mellett a jómódú régiókban a legnagyobb a megbetegedések száma. A jólétben élők ugyanis gyakrabban utaznak olyan országokba, ahol az itthoninál jóval magasabb az UV-B sugárzás. Ebből a szempontból a statisztikák szerint a XII. kerület lakossága különösen veszélyeztetettnek számít.
Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) évek óta végez UV-mérést, az adatok sokáig nem voltak nyilvánosak. Az OMSZ és a www.napsugarzas.hu honlapon 2006 óta újra elérhető az ország UV-térképe, s a tervek között szerepel az óránkénti adatközlés beindítása.
Sikeresnek bizonyult a „Klímabarát települések” program, amelynek keretében 2007-ben elsőként Tatabányán készült városi hőség- és UV-riadó cselekvési terv. A szakember szerint minden településnek érdeke lenne olyan tervet készítenie, amelyben meghatározza a napsugárzás elleni védelem legfontosabb ismérveit. Az UV- és hőségriadó lebonyolítása mellett ilyen az iskolaudvarok átalakítása, a nyári táborok biztonságosabbá tétele. Elgondolkodtató ugyanis, hogy egy-egy ünnepély vagy sportesemény alkalmából a gyerekek órákat töltenek a tűző napon.
Fontos az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának további mérséklése. A természet elnyelő képessége évente körülbelül két tonna/fő, miközben Magyarországon a kibocsátás hét tonna, az USA-ban húsz, Nyugat-Európában pedig meghaladja a tízet. A két tonna elérése jelen körülmények között lehetetlen vállalkozás, ezért paradigmaváltásra van szükség: a társadalom törvényeit sürgősen a természet törvényeihez kell igazítani.
mm.