Vihar utáni kilátásaink

Ha csak a híreket hallgatjuk, akkor is megdöbbentő az idei nyár időjárása. Kelet-Magyarországon olyan jégesők pusztítottak, amilyenekre évtizedek óta nem volt példa.

 

Tájkép vihar után

 

Az utóbbi esztendőkben tavasszal – ha egyáltalán van még értelme ennek a szónak – általában néhány nap alatt nyáriasra fordul a borongós tél, és heteken át tartó zavartalan szép idő következik. Ami jó a városi embernek, az baj a földművelőnek: egyes déli megyékben három hónapon át nem látnak csapadékot a vetések. Aztán júniusban megérkezik az eső, holott ez a hónap egyébként hagyományosan száraz arató- és nyaralóidő.

 

Most pedig váltakozik a forróság a szokatlan hideggel, egyik nap még 30 fok felett áll a hőmérő higanyszála, másnapra pedig a felére esik vissza a hőmérséklet. Éjszakánként egyszer nyitott ablak mellett is izzadunk, máskor a bezárt szobában fázunk. Vajon miért van mindez? Egyszeri esemény, vagy most már mindig így marad?

 

A háztetőket sem kímélte a pusztítás

 

Globális felmelegedés
Az éghajlattal, időjárással összefüggő anomáliákat szokás a globális felmelegedés számlájára írni. A kifejezés azonban csalóka lehet. A tikkasztó hőségben valóban lehet felmelegedésről beszélni, de a helyzet – mint ahogyan az éghajlatváltozással foglalkozó tudósok ma már látják – ennél sokkal bonyolultabb.

 

Bár a jelenség hátterében ténylegesen megfigyelhető a középhőmérséklet emelkedése, de ez még nem ér el olyan értéket, amit az ember a saját bőrén képes lenne megtapasztalni, észrevenni. Sokkal szembetűnőbb az időjárás változása. És a változás nemcsak felmelegedést, hanem szélsőségesebbé válást is jelent.

 

Természetesen egy emberöltővel ezelőtt is voltak viharok, aszályok és özönvízszerű esők, mégis kiszámíthatóbb volt az időjárás. Nem figyeltek meg például olyan hosszan tartó hőségidőszakokat, mint manapság. (A hegyvidéki fák egy részének a lombja már júliusban olyan sárga, mintha szeptember vége lenne.)

 

Viharkárok helyreállítása a Roskovics és Csaba utca sarkán

 

Persze a szkeptikusok nem mulasztják el megjegyezni, hogy az emlékek megszépülnek. Mégsem tud senki példát mondani arra, hogy a munkahelyeken vizet osztottak volna nyaranta, vagy hogy a klímaberendezés nélküli autókban szenvedés lett volna az utazás…

 

Váratlan következmények
Az éghajlatváltozásként leírt komplex folyamatok nem csak a klímára és az időjárásra hatnak. A kutatók egyre váratlanabb összefüggéseket tárnak fel. A felmelegedés hatására gyorsabban növekednek a hegységek, több erdőtűz lobban fel, növekszik a Föld körül keringő műholdak sebessége, és gyakoribbá válik az allergia is. A mezőgazdaságban új növényeket termesztenek, míg mások nevelése gazdaságtalanná válik. Új gyomok és kártevők is megjelennek (ilyen például nálunk a gesztenyefák aknázómolya).

 

Az Abos utcában fél napig nem volt áram

 

Sokáig legyintettünk a baljóslatú prognózisok hallatán, mondván: nem eszik olyan forrón a kását. Aztán bekövetkezett az a bizonyos Augusztus 20-i vihar, amely sok embert váratlanul ért. El sem hittük, hogy ilyen előfordulhat hazánkban. És hasonló események azóta egyre gyakrabban bekövetkeznek. Ma már nem ritka, hogy egyes vidékeken az évi csapadékmennyiség tizede egyetlen felhőszakadás alkalmával leesik. Vagy hogy többször lehet a nyár közepén marokszám szedni a szilványi jeget a kertekben. Arról nem is beszélve, hogy a fehér karácsonyok sem köszönnek ránk olyan megbízhatóan, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

 

A globális előrejelzések szerint nálunk a mediterrán hatás erősödésével és a kontinentális klíma térnyerésével kell számolni. Ez melegedést és nagyobb szárazságot jelentene. Persze az adatok éves átlagban értendők, és nem tükrözik sem az eloszlást, sem az intenzitást. A bőrünkön pedig pont ez utóbbit érezzük.