Visszatekintés

Éveinek száma alapján talán helyénvaló lenne, energiáját és alkotókedvét figyelve azonban korántsem szabad az ő esetében életmű-kiállításról beszélni. Pedig Ezüst György most valami ilyesmit rendezett az Óbudai Kulturális Központban, ahol a látogató szinte teljes képet kaphat azokról az irányzatokról, amelyekbe a Hegyvidéken élő festőművész eddigi pályája során belekóstolt.

Ezüst György stílusvilágát leginkább egy fához lehetne hasonlítani, amelynek törzsén a régmúlt falusi életmódjának klasszikus ábrázolásai sorakoznak. Népművészeti tárgyakból összerakott csendéletek, jellegzetes tájak, emberek, családtagok és természetesen a nagy kedvencek: a lovak. E hagyományosnak mondható jegyekből nem idegen módon ágaznak el a síkidomszerű formákból felépülő, modern hatású, konstruktivista festmények és térkompozíciók.

egyszerű Önarckép nagyszüleimmel

Ezeket az oldalhajtásokat ő csupán kísérleteknek minősíti. Ahogyan egyik katalógusában vallja: „A kép öntörvényűsége mindig a racionális hatásokat erősítette a festésben, páréves kalandjaim az izmusokkal rendre visszatérítettek a szülőföld megtermékenyítő, elkötelezett tradíció szabta világába.” Ezüst György számára egyszerre fontos az alföldi származás és a jó néhány esztendeje választott zugligeti otthon. Alkotói munkája mellett igazi közösségi ember is, amit leginkább az a tény jelez, hogy ő a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep megálmodója és első irányítója. Munkáját „odafent” is elismerték: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést 2003-ban vehette át.

Megriadt lovak

Új kiállításán valamennyi korszakából láthatunk egy szeletet, s talán – bár ezt egy öt évtizedet átívelő pályafutás esetében merészség kimondani – a legjelentősebb műveiből áll a válogatás. Závada Pál író méltatásában közös gyökereiket ecsetelte. „Mindketten elmagyarosodott szlovákok vagyunk. Művészetünk bár másmás eszközöket használ, ugyanazokból a motívumokból indul ki” – mondta. Az alkotásokban való elmélyüléshez a megnyitón a Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikusai adtak hangulatos aláfestést. A tárlatot a művész az unokájának ajánlotta.

J. T.