Egészségtudatosság: fél egészség
Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem egy olyan ideális állapotot, amiben legalábbis megközelítjük szellemi és fizikai teljesítőképességünk maximumát. Sajnos, ez manapság egyre kevesebb embernek sikerül, amiben a helytelen gondolkodás és negatív érzelmek mellett a nem megfelelő táplálkozás, a környezeti ártalmak, a stressz, valamint a mozgásszegény életmód is szerepet játszik.
Mi az egészség és mit tehetünk megőrzéséért? – tette fel a kérdést a Lesták Zsuzsa egészségtudatos szemléletformáló a Virányosi Egészségvédő Klub legutóbbi előadásán. A természetgyógyász szerint az egészség alapvetően a fejünkben, gondolatainkban dől el, ha mentálisan elég erősek vagyunk, testünk sem betegszik meg. Nem tudjuk magunkat kivonni valamennyi külső körülmény alól, annyit azonban megtehetünk, hogy igyekszünk ellensúlyozni, vagy legalább tompítani a negatív hatásokat. Az egészség nem más, mint a szervezet optimális működése, ami együtt jár a jó, kiegyensúlyozott közérzettel.
Egyszerűsítésnek tűnhet, de igaz: akkor vagyunk egészségesek, ha minden szempontból jól érezzük magunkat. Ehhez hozzátartozik az is, hogy ilyenkor megközelítjük mentális és fizikai teljesítményünk aktuális csúcspontját. A betegségek előidézésében a stresszes és distresszes állapotváltozásnak van jelentősége. A stressz természetes jelenség, a motiváció, hajtóerő szinonimája. Olyan pillanatnyi élethelyzet, amit a szervezet még képes tolerálni. Ezzel szemben a distressz az izgalom azon foka, amit az öngyógyító mechanizmus képtelen egyensúlyban tartani. Ebben a fázisban fokozatosan megjelennek a testi diszfunkciók, mint a koncentráció csökkenése, vagy a fájdalmak.
Az egészség nem egyenlő a betegségek hiányával: míg a betegség tulajdonképpen egyensúlyzavar, az egészség sokkal összetettebb, hiszen különböző dimenziói léteznek. Ezek a biológiai, illetve a szellemi vagy lelki egészség. Ma már bizonyított tény, hogy ha a lélek egészséges, megelőzhetők a test betegségei, amiből következik, hogy az egyensúly visszaállítható.
Mindenekelőtt el kell határoznunk, hogy meg akarunk gyógyulni. Amint ezt eldöntöttük, hozzá kell kezdenünk mindennapi életünk átformálásához. Ebben fontos szerepet kap a bélrendszer rendbetétele, hiszen e nélkül a bevitt vitaminok, nyomelemek, ásványi sók nem szívódnak fel megfelelően. Azt szokták mondani, hogy a vastagbél a halál völgye – emlékezetett Lesták Zsuzsa –, mert a bélflóra működésének zavarát csak az utolsó pillanatban érzékeljük.
Beleink megfelelő működéséhez át kell alakítani a táplálkozásunkat: száműzni a zsíros, nehéz ételeket, tisztítókúrákat tartani, fokozni a zöldség- és gyümölcsbevitelt. Fontos a mozgás is, de nem a napi lótás-futás, hanem a tornaszerű testedzés. A fizikai változtatással párhuzamosan meg kell találni lelki békénket, azt a komfortzónát, amelyben otthonosan mozgunk.
Ha kellőképpen megengedők vagyunk magunkkal és környezetünkkel, miközben a külső negatív hatásokat kirekesztjük személyes életterünkből, elérhetjük azt a mentális szintet, ami hozzásegíti a szervezetet az öngyógyító folyamatok megindításához. Ez agyi kontroll kérdése, amiben hangsúlyos szerepet játszik az információk elérése: az, hogy az egészség, illetve testtudatosság kialakításához szüksége tudást képesek legyünk megszerezni.
mm.