Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Földrajztanárok vendégségben

A Földrajztanárok Egylete volt a Hegyvidék vendége áprilisban. A látogatás célja az ismeretszerzés volt a XII. kerületről, amit a tanárok a pedagógiai munkájukban is hasznosítani tudnak a későbbiekben.

Minden esztendőben más budapesti kerületbe látogat el a Földrajztanárok Egylete, hogy pedagógus tagjai megismerhessék az adott városrész múltját és jelenét, előtérbe helyezve természetesen a földrajzi, természettudományos érdekességeket. Ezúttal a Hegyvidék került sorra, a főváros különböző iskoláiból negyvenheten érkeztek vendégségbe április 6-án. A véletlen is segítette az ismeretszerzést, hiszen a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben nemrég nyílt meg az a kiállítás, amely a földrajztanárok érdeklődésére különösen számot tarthat: a Hegyvidék múltja tárul fel régi térképek és képeslapok segítségével.

Az „alaptudással” így felvértezve a pedagógusok és kísérőik – Lovas Pál alpolgármester, valamint Balázs Attila, a gyűjtemény vezetője – átsétáltak az Arany János Általános Iskola és Gimnázium Sas-hegyen álló épületéhez, ahol Patkó Lajos igazgató tolmácsolásában az intézmény különleges múltja elevenedett fel. Az egykor apácák által működtetett iskola egy időben az Oleg Kosevoj Intézetnek adott otthont, ahol az ötvenes évek elején szovjetunióbeli továbbtanulásra készítették fel a párttagokat. Az intézet bezárását követően Arany János nevét vette fel az iskola, és a Magyar Tudományos Akadémia pszichológiai és pedagógiai kutatóhelye lett.
A következő állomás a Georisk Földrengéskutató Intézet volt, ahol a cég által használt műszereket és a főváros tektonikai tulajdonságait is bemutatták a földrajztanároknak. Még a Jókai Klubban feltálalt ebédre igyekezve sem maradtak újabb ismeretek nélkül a résztvevők: a helytörténeti gyűjtemény munkatársa a buszban mesélt a Hegyvidék kialakulásáról, létrejöttéről, valamint az éppen útba eső érdekességekről, így a Farkasréti temetőről, a Barabás-villáról, a fogaskerekűről, vagy éppen a Városmajorról.

Herczeg Eszter, a Jókai Klub igazgatóhelyettese bemutatta az 1954 óta a Svábhegyen működő művelődési intézményt, majd a pedagógusok lesétáltak a Városkút forrásházához, és meghallgatták annak középkorig visszanyúló történetét. A délutáni programban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Költő utcában lévő igazgatósága következett, ahol a Jókai Emlékszoba kincseit is megtekintették. A KFKI intézménye után a kirándulás a János-hegyen, az Erzsébet-kilátónál ért véget.

A tartalmas program minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a környezetük iránt érdeklődő földrajztanárok közelebb kerüljenek ahhoz a területhez, ahol dolgoznak. Így tanítványaik számára olyan ismereteket tudnak átadni, amelyek nem szerepelnek a tankönyvek anyagában, és az sem utolsó szempont, hogy felkelthetik az érdeklődést a fiatalokban lakóhelyük iránt.

B. A.