Bolgár ikonok a Folyosógalérián
A XVIII. századi bolgár vallásos művészet ritkán látható darabjait felvonultató vándorkiállítás érkezett az önkormányzat épületébe. A Toma Visanov görögkeleti ikonjait és falfestményeit bemutató fotósorozaton a szentség egy tőlünk térben távoli, szellemiségében mégis ismerős értelmezése jelenik meg.
A polgármesteri hivatal Folyosógalériájában megnyílt tárlat csupán szűk keresztmetszete annak a sokrétű anyagnak, ami Toma Visanov és tanítványai munkáit tárja a nagyközönség elé. A magyarországi pravoszláv templomokban őrzött ikonok fotóreprodukciói dr. Nagy Márta, a Debreceni Egyetem docense és Dömötör Mihály szegedi fotóművész munkájának az eredménye – mondta el Papadopulosz Adriana a tárlatot szervező hegyvidéki bolgár kisebbségi önkormányzat elnöke a megnyitón.
Az ikonok Magyarországon misztikus vallási megnyilvánulásnak tűnnek, holott ezeréves kapcsolatunk van a keleti kereszténységgel – emlékeztetett Kovács Lajos. Az alpolgármester hangsúlyozta, a kiállítás hiánypótló, hiszen ízelítőt ad Európa vallási, egyben művészeti sokszínűségéből. A Folyosógalériát pedig éppen azért hozta létre az önkormányzat, hogy helyet adjon olyan kiállításoknak, amelyek talán kevesebb nézőt vonzanak, ugyanakkor a hegyvidékiek számára fontos és megismerésre méltó értékeket hordoznak.
Petrova Miroljuba esztéta szerint a sorozat egyik érdekessége, hogy magán viseli azt a változatosságot és egyfajta fejlődést, ami Toma Visanov vándoréletútját jellemezte. A bemutatott művek színvonala ugyanis korántsem azonos, megfigyelhetők rajtuk a különböző kultúrák és mesterek hatásai. Mégis, bizonyos stílusjegyek egyértelműen Visanovnak tulajdoníthatók. Ilyenek az arany fényvonalak, vagy a dinamikusan megformált alakok. Munkássága ötvözi a barokk, a rokokó és a poszt-bizánci művészetet: a barokkos könnyedségű felhők, a rokokóból átvett ornamentika és a bizánci művészetet felidéző, bár nála már enyhülő merev pózok világosan mutatják a festő szándékát, a szellemiség hangsúlyozását mindenek felett.
Bár munkásságának pontos meghatározását segíti, hogy a korszak bolgár ikonfestői közül egyedül Toma Visanov és fia, Dimitar Molerov dolgozott olajos vegyületen alapuló vegyes technikával, mégsem kizárt, hogy egyes neki tulajdonított alkotásokat a követői festettek, esetleg vele együttműködő kisebb csoportoknak tulajdoníthatók. Petrova Miroljuba hangsúlyozta: Visanov életútjában még mindig sok a fehér folt, ami megerősíti a tényt, hogy az igazán tevékeny, kitartó és tehetséges művészeket sokszor nem fedezi fel az utókor. A kevés fennmaradt munka és a tárgyi emlékek hiánya arra enged következtetni, hogy a művésznek sikerélményekben és megrendelésekben szűkös életútja volt. Ezért is fontos, hogy az utókor méltóképpen értékelje műveit, valamint kulturális és vallási törekvéseit.
Toma Visanov a magyarok és bolgárok közötti kapcsolatok ápolásán kívül jelentős szerepet játszott a balkáni népek együttműködésének erősítésében is. Ebbéli tevékenységét kozmopolita életmódja segítette, Bulgária mellett hosszabb-rövidebb ideig élt a szerémségi Karlócán, Pesten, Budakalászon, Bécsben és a görögországi Szereszben. Munkásságát fia és unokája, Szimeon folytatta, akik az ikon- és falfestészet terén is kimagasló színvonalú munkákat készítettek.
mm.
A kiállítás április 29-ig tart nyitva, májustól pedig a szófiai Alekszander Nevszkij-templom kriptájában látható.