Az Út – itthon
A kegyelem és a megbocsátás, a megújulás és a tanúságtétel különleges ideje – így határozza meg XVI. Benedek pápa a 2010-es compostelai szentévet. December 31-én a Santiago de Compostela-i székesegyház szent kapujának megnyitásával kezdődött meg a jubileumi esztendő. A Magyar Zarándokút Egyesület ebben az évben kezdte el szervezni az El Caminóhoz hasonló első hazai zarándoklatot. Erről az egyesület elnöke, Rumi Imre, a részletes programról és a március 28-án kezdődött „munkazarándoklat” első tapasztalatairól pedig az egyesület tagja, Szabó-Kalmár Éva beszélt.
A Magyar Zarándokutat az El Camino mintájára, hasonló rendszerben működtetve indítjuk útjára – tájékoztatta lapunkat Rumi Imre. – Az út fizikai megtestesítését a zarándokszállások kb. huszonöt-harminc kilométerenkénti hálózata és a kijelölt, felfestett útvonal adja, amely hazai szent (különleges kisugárzású helyeket) érintve Esztergomból Máriagyűdig vezet. Tavaly ősszel felvázoltuk az útvonal tervét, most folyik a próbaút. A Budapest–Máriagyűd szakaszt járjuk be, rögzítjük a térképen az útvonalat, megnézzük a szálláshelyeket, személyes tapasztalatokat, benyomásokat gyűjtünk.
Milyenek az első tapasztalatok?
– Az például rögtön kiderült, hogy a budapesti szakasz nagyon hosszú, az előzetesen tervezett huszonkilenchez képest negyvenegy-negyvenkét kilométer. Noha az útvonal gyönyörű, azért itt is be kell iktatnunk egy pihenőt megfelelő szállással, valahol a huszonkettedik kerületben, a polgármesterrel már meg is kezdtük az egyeztetéseket.
A program ismeretében nagyon vonzó a teljes útvonal, még ha manapság ez komoly kihívásnak számít is.
– Akkor csatlakozzon hozzánk az utolsó napon, április tizedikén! Páva Zsolt polgármester indít minket Pécsről, a püspökség által szervezett zarándoklathoz csatlakozva megyünk Máriagyűdre.
Csábító lehetőség… Éva, ön sem kezdő zarándok éppen…
– Én is megjártam az El Caminót 2006-ban, mint ahogy a Magyar Zarándokút Egyesület alapító tagjainak többsége. Olyan élményt jelentett, amit néhány szóban nem is lehet összegezni; át kell élni, át kell érezni, csak útközben tapasztalható meg, kinek mit jelent valójában. Aki eljön, fantasztikus dologra vállalkozik. Noha az út különböző embereknek mást és mást jelent, hisszük, hogy morális és mentális tisztító-rendező hatása van. A spanyol zarándokút után sokáig foglalkoztatott, hogy nálunk miért nincs ilyen, hiszen itt is minden adottság megvan hozzá. A tizenkettedik kerületben az önkormányzat engem bízott meg a Magyar Zarándokút kialakításával kapcsolatos feladatok koordinálásával. Ez a munka különösen kedvemre való. Ugyanilyen lelkesedést tapasztaltam a többi érintett település önkormányzati vezetői és a feladattal megbízott személyek részéről. A polgármesterek nagy figyelemmel kísérik, és fontosnak tartják az út kialakítását.
A Zarándok Hírlevélben részletesen is olvashatunk az útról, és a teljes program is látható. Kemény, tizenhat napos túra, amelynek „bejárása” éppen most folyik.
– Budapesten kerületünkből a Normafától Szigetszentmiklós, Dabas, Ráckeve, Dunavecse, Harta, Kalocsa, Fajsz, Szekszárd, Bátaszék, Ófalu, Püspökszentlászló és Pécs érintésével jutunk el Máriagyűdre. Naponta huszonöt-harminc kilométert teszünk meg, és mindenütt a tervezett zarándok-szálláshelyet vesszük igénybe. Ezek önkormányzati, egyházi és magánfenntartású, puritán épületek fürdési és mosási lehetőséggel, amelyeket a jelentősebb hálózati alappontokon kiváltható zarándok-útlevéllel lehet majd igénybe venni a 2011 márciusában hivatalosan is megnyíló zarándokúton.
Hol vannak ilyen alappontok?
– Az előbb felsorolt településeken, de reményeink szerint az úttal érintett többi település is hamar besűrűsödik majd szállásokkal. A spanyolországi rendszerhez hasonlóan száz kilométernyi gyalogos zarándoklást követően zarándokoklevelet lehet kapni.
Ha jól számolom, több mint négyszáz kilométer a teljes hossz. Ugye, nem országúton?
– Természetesen nem! Elsősorban a turista-úthálózatra épül az út, amelyet előzetesen négyszázhúsz kilométer hosszúnak mértünk. A mostani munkazarándoklat során a Budapest–Máriagyűd távolságot járjuk végig, bemérjük az optimális útvonalat, mindenütt egyeztetünk az önkormányzatokkal is, segítségüket kérve a legkedvezőbb útvonal megtalálásában. Több polgármester is vállalkozott, hogy a települése közigazgatási határától végigkíséri csapatunkat.
Virágvasárnapon indult a munkazarándoklat. Mik az eddigi tapasztalatok?
– A normafai indulásnál több mint harmincan ott voltak, közülük úgy húszan, köztük Pokorni Zoltán polgármester is, végmentek az egész kerületen. Az aznapi távot tízen jártuk végig, Szigetszentmiklósig, ahol már várt minket a település polgármestere. A Hegyvidék fontos állomása az útnak, mert várhatóan sokan innen indulnak majd, ezért úgy tervezzük, hogy itt egy közbenső zarándokiroda is lesz. Az lehet majd a programban a legfantasztikusabb, hogy akik Esztergomból érkeznek a Hegyvidékre, nem is veszik észre, hogy beérnek Budapestre, hiszen turistaösvényen jönnek, a legfontosabb szakrális helyeket érintve. A Farkasvölgyi Úti Madonna kápolna például a vasárnap indult zarándoklat résztvevői számára is nagy élményt jelentett. A kerületből az önkormányzat előtt elhaladva a Márvány utcán át a Várig mentünk, onnan a Gellért-hegyen át a Duna-parton egészen Szigetszentmiklósig.
Még felsorolni is sok.
– Negyvenkét kilométer volt.
Izomláz?
– Hm… Nincs. Jól bírtuk!
AI.