Évzáró közmeghallgatás vitaindító kérdésekkel
A Moszkva tér rendezése, a Városmajor védelme, az Irhás árok átépítése – e témákkal foglalkoztak a legtöbbet az idei közmeghallgatás résztvevői. Szó esett a graffiti, illetve a kutyapiszok elleni küzdelemről, valamint arról is, mely utak felújítását kellene az önkormányzatnak a lehető legrövidebb időn belül megkezdenie.
Pénzügyi szempontból végtelenül szűkös esztendőt hagytunk magunk mögött, nehéz volt egyensúlyban tartani a költségvetést – mondta Pokorni Zoltán az önkormányzat idei közmeghallgatásán. A polgármester beszámolójából kiderült: annak ellenére, hogy az állami finanszírozás összege számos területen jelentősen csökkent, fegyelmezett gazdálkodással sikerült megőrizni az ellátások színvonalát, sőt fejlesztésekre is volt mód – a két új hegyvidéki óvoda elindítása is ezek közé tartozik. A legnagyobb folyamatban lévő, európai uniós támogatással zajló beruházás a MOM Kulturális Központ felújítása és környezetének fejlesztése. Az építkezés miatt a biopiac ideiglenesen a Budapest Kongresszusi Központ előtti parkolóban működik, így szombatonként meglehetősen nehéz a környéken parkolóhelyet találni; a MOM mellett épülő mélygarázs, valamint a biopiac visszaköltözése azonban megoldja majd a jelenlegi parkolási gondokat.
Nehéz küzdelem a graffitik ellen
Egy aktuális téma, a Moszkva tér tervezett rendezésével kapcsolatban több résztvevő is felszólalt: mindannyian pozitívan értékelték, hogy a kormány hárommilliárd forintot szavazott meg a tér fejlesztésére, de kíváncsiak voltak, mire lesz elég ez a pénz. Pokorni Zoltán – aki a hárommilliárdos költségvetési támogatást több képviselőtársával együtt személyesen indítványozta – kiemelte, hogy nemcsak a teret építenék át, hanem ehhez kapcsolódóan az egész budai régió tömegközlekedését fejlesztenék. A megvalósítás költsége többszöröse a rendelkezésre álló támogatási összegnek, ebből a pénzből azonban elkezdődhet a tervezés, illetve önerőként is fel lehet mutatni egy európai uniós pályázatban.
Egy Böszörményi úton lakó idős úr több más, ugyancsak rendbetételre váró területről is említést tett. A Nagyenyed utcában a villamossínek közti útpálya régóta rettenetes állapotban van, és az 59-es villamos Istenhegyi úti megállójánál a járdasziget töredezett szegélye már több éve balesetveszélyt jelent a gyalogosokra. Hasonlóképp veszélyes az Alkotás utcában a Déli pályaudvarhoz vezető aluljáró, ahol a járólapok számtalan helyen össze vannak törve. A Turul-emlékmű környezetében, a felújított parkban a terméskő burkolatot rossz minőségben alakították ki, és elhanyagoltnak tűnik az Apor Vilmos-emlékmű talapzata is, amelynek töröttek a burkolókövei. Az Apor-szobor mellett, az Igazak falára felírt nevek lekoptak, így azokat egyre nehezebb elolvasni.
A polgármester elmondta, hogy az 59-es villamos megállójában a szegély javítását már régóta kérik a BKV-tól, és kérésükhöz hozzáveszik a Nagyenyed utcai villamospálya javítását is. Mivel a BKV tájékoztatása szerint jövőre az 59-es vonalán átfogó rekonstrukciós munkák kezdődnek, ezért remélhető, hogy az említett hibákat is kijavítják. Az önkormányzatnál tudják, hogy a Turul-emlékmű környékén gyakran kell javítani a kövezetet, aminek oka, hogy évekkel ezelőtt gyenge színvonalon történt az átépítés. Az Apor-szobor talapzatát átnézik, míg az Igazak falán a feliratok megerősítését már tervbe vették. A feliratok egyébként azért látszanak rosszul, mert egy graffitit le kellett mosni az emlékműről, az eltávolítás során használt vegyszer pedig lekoptatta a falon található neveket.
Egy idős hölgy a Svábhegyről a mindent elborító graffitikra panaszkodott, számos helyszínt felsorolt, ahol falfirka éktelenkedik. A válasz szerint a rendőrség ritkán tudja tetten érni az elkövetőket, így meglehetősen nehéz a graffiti elleni küzdelem – mindemellett az önkormányzat igyekszik mindent megtenni a kerület tisztán tartása érdekében. A megelőzés céljából már a kerület összes köztéri szobrát, emlékművét antigraffiti bevonattal látták el, ráadásul immár négy éve a társasházakat is támogatják, hogy újrafessék és védőréteggel vonják be utcai homlokzataikat, így az újabb firkákat már egyszerű mosással el lehet távolítani.
Védenék a városmajori parkot
Unger Zsuzsa a Városmajori Parkbarátok nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben bekerítik a Városmajort, az a park használhatóságának csökkenésével és növényveszteséggel járna. A környezetvédő szerint jelenleg nem a lopások jelentik a legnagyobb gondot, hanem az, hogy autók lepik el és teszik tönkre a zöldterületet, ezért ki kellene tiltani a járműveket a parkból. Unger Zsuzsa arra kérte az önkormányzatot: a Városmajor jövőjéről a lakosság bevonásával hozzon döntést, és tartson fórumot ez ügyben.
Püspöki Gábor, az LMP képviselője szintén a kerítés ellenében foglalt állást, szerinte az nem akadályozza meg a bűnelkövetőket abban, hogy bemenjenek a parkba, hiszen a kapuk nappal mindenki számára nyitva lesznek – a kerítésre szánt pénzt ezért inkább a park állapotának javítására kellene fordítani. A tervezett térfigyelő rendszer kiépítését ugyanakkor támogatja, mert a kamerákkal valóban növelhető a közbiztonság.
A polgármester egyetértett azzal, hogy ki kell szorítani a parkból a szabálytalanul parkoló autókat, ennek érdekében fokozottabb ellenőrzést kér a Hegyvidéki Közterület-felügyelettől. Elmondta, szeretnének minél több területet „visszacsatolni” (a jelenlegi, zárt területen működő Városmajori Szabadtéri Színpad helyett egy nyitott, átjárható nyári előadóhely kialakítását támogatnák, illetve a BSE kosárcsarnokát is legszívesebben elköltöztetnék, vagy egy föld alatti építménybe helyeznék át), ehhez azonban a főváros és az érintett szervezetek együttműködése szükséges.
Pokorni Zoltán arról számolt be, hogy a fővárosi önkormányzat idén jelentős összeget különített el a park bekerítésére, ennek nyomvonalával azonban nem értett egyet, számos fát ki kellett volna vágni. Pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy a főváros rossz anyagi körülményei közepette megmarad-e a Városmajor fejlesztésére elkülönített összeg, vagy más célra fordítják. Ha lesz forrás a fejlesztésre, akkor lakossági fórumot rendez majd a kerület. A polgármester hozzátette: valamilyen megoldást mindenképpen kell találni a park közbiztonságának javítására.
Az elmúlt három évben 42 olyan súlyos bűncselekmény jutott a rendőrség tudomására, ami a Városmajorban történt – mondta el Farkas Csaba rendőrkapitány. Tíz esetben – jellemzően fiatalkorúak sérelmére – rablást követtek el, három alkalommal szemérem elleni erőszakra is sor került, az egyik erőszakos támadást követően nem sokkal a sértett a kórházban meghalt. Közbiztonsági szempontból a kapitány a kapukkal ellátott kerítést és a kamerarendszert is előnyösnek tartja, előbbit a gyalogosközlekedés könnyebb kontrollálhatósága, utóbbit a bűnelkövetők elriasztása és a felderítés hatékonyságának növelése miatt.
Gyalogosbarát Irhás árkot!
A Civilek az Irhás árokért elnevezésű önszerveződő lakóközösség tagjai immár harmadik éve vesznek részt a kerület közmeghallgatásain amiatt, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a XI. és a XII. kerület határán húzódó Irhás árok gondjaira: a szűk, járda nélküli útvonalra, ahol a gyalogosforgalom különösen balesetveszélyes. A lakók közösségét képviselő Hölzel Gábor a mostani fórumon már nemcsak gondokról, hanem eredményekről is beszámolhatott – ezek közt talán a legfontosabb, hogy lassan elkészül a nyitott vízelvezető árok lefedése, így gazdaságosan megvalósítható lesz az út szélesítése és a járdaépítés.
Hölzel Gábor az eddigi eredmények összegzése után azt tudakolta az önkormányzat képviselőitől, hogy prioritás marad-e a tervezett útépítés során a gyalogosközlekedés biztonsága, számíthatnak-e gyors engedélyezésre, illetve lesz-e fedezet a beruházásra? Pokorni Zoltán megerősítette, hogy a gyalogosok biztonságának megteremtése változatlanul elsődleges szempont. Jelenleg a leggazdaságosabb műszaki megoldásokat keresik az út építéséhez, ugyanis rendkívül költséges projektről van szó – a teljes program mintegy félmilliárd forintba kerül, ami akkora összeg, mint amennyit a Hegyvidéki Önkormányzat egy jó évben az összes útja felújítására tud költeni.
Bár a költségek megoszlanak a XI. és a XII. kerület között, így is keresni kell a takarékosság formáit – például annak módját, hogy el lehessen kerülni óriási támfalak építését, továbbá ne kelljen vízvezetékeket cserélni és záportározót áthelyezni. Az önkormányzatok folyamatosan egyeztetnek a beruházás mielőbbi elindítása érdekében, legközelebb január első hetében tárgyalnak ez ügyben.
Kampány a kutyapiszok ellen
Az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnöke, Tulcsik Edit egyebek között az iránt érdeklődött, beépítik-e a Királyhágó téren lévő foghíjtelket. A polgármester elmondta, hogy a terület magántulajdonban van és beépíthető, de erre nincs érvényes építési engedély. Tulcsik Edit azt is megkérdezte, hogyan lehetne csökkenteni a kutyapiszok mennyiségét az utcákon. A válaszból kiderült, hogy minden állattartó köteles eltakarítani a kutyája után. Hogy ez meg is történjen, szemléletformálásra és szankcionálásra egyaránt szükség van; az előbbi érdekében az önkormányzat a ZebraFesthez hasonlóan – amely a gyalogátkelőhelyek biztonságának növelését tűzte ki célul – kampányt indítana a kerületben.
Egy lakó amiatt szólalt fel, mert úgy látja, ha felépül az Apor Vilmos tér fölött az új Hegyvidék Bevásárlóközpont, az – a nagyobb forgalom miatt – a környékbeliek életkörülményeit rontja majd, ráadásul a mélygarázsépítés veszélyeztetheti a környező házak épségét. A polgármester jelezte, hogy az új épület engedélyeztetésében a XI. kerület az eljáró hatóság, azt pedig jelenleg a vízügyi szakhatóság vizsgálja, hogy károsíthatja-e bármilyen módon az épülő mélygarázs a szomszédos épületeket. A mélygarázsépítést egyébként azért írták elő a beruházónak a terület értékesítése során, hogy csökkentsék a parkoló autók miatti zsúfoltságot a felszínen.
Valaki azt panaszolta, hogy évek óta engedély nélkül működik egy magániskola a Zalatnai utcában. Mint kiderült: a Tizenkét Karátos Magániskolát az Oktatási Hivatal már törölte a nyilvántartásból, az intézmény azonban, a szülőket megtévesztve, új néven – iskolai működéshez szükséges hatósági hozzájárulások nélkül – folytatja tevékenységét.
Egy-egy rossz állapotú út felújítására többen is javaslatot tettek a közmeghallgatáson. Ezek közé tartozik a Határőr út, ahol a járda és az útburkolat egyaránt rossz állapotban van. A válasz szerint az út rekonstrukcióját 2012-re tervezik, de megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a járdát esetleg már jövőre rendbe tegyék.
z.
A közmeghallgatásról a Hegyvidék Televízió is részletesen beszámol.