Sajtok és műsajtok

Az élelmiszerboltok hűtőpultjaiban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan olcsó, sajtnak kinéző, valójában sajtot helyettesítő termékekkel, amelyek nem tejből készültek, hanem egyebek közt növényi zsírból, vízből, ízfokozókból és más hozzáadott anyagokból. Természetesen ezek a sajtimitációk is ehetők, egészségre ártalmas anyagot nem tartalmaznak, ám tilos a „sajt” szót használni a megnevezésükre. Az Európai Unió tagállamaiban ugyanis csak olyan terméket szabad sajtnak nevezni, amely tejből készült, és az ilyen termékhez tilos például növényi zsírt hozzáadni. Ugyanígy a vendéglátásban kapható ételeket – például melegszendvicseket, lángosokat, pizzákat – sem lenne szabad „sajtos” jelzővel illetni, ha azok nem tartalmaznak igazi sajtot.

Bár a sajtokra vonatkozó uniós minőségi előírások egyértelműek, gyakran előfordul, hogy a kereskedők és a vendéglátók kijátsszák azokat. Mivel a műsajtok külsőleg alig különböznek az igaziaktól, a fogyasztók könnyen megtéveszthetők; például, amikor a sajtok között a hűtőpultban akciós „pizza-feltétet” vagy valamilyen „tömböt” árulnak.

A Die Presse bécsi napilap tudósítása szerint már a sajtok hazájában, Hollandiában is egyre nagyobb teret hódítanak a mesterséges készítmények: a gyorséttermek, falatozók ételeinek 25-40%-át úgynevezett „sajtpótlók” ízesítik. A Hollandiában kapható olasz pizzákon, görög ételeken és a gyorséttermek különböző sajtkészítményein – általában a fogyasztók tudta és beleegyezése nélkül – a valódi gouda- és eidami sajtokat lassan kiszorítja egy bizonyos pálmaolajból, tojásfehérjéből, sókból és zamaterősítőkből álló, mesterséges, pempőszerű termék, amelyet a holland gyártók „analóg-sajtnak” neveznek.

A fogyasztóvédők Németországban a mostaninál szigorúbb intézkedéseket követelnek a helyettesítő termékek kereskedelmével és felhasználásával kapcsolatban. Ennek részeként egy olyan uniós rendelettervezeten dolgoznak, amely alapján a gyártók kötelesek lennének az összetevőket a jelenleginél nagyobb betűmérettel feltüntetni az élelmiszereken.

A kereskedők és a vendéglátósok, amennyiben az irányadó rendelkezéseket figyelmen kívül hagyják, a jogi felelősségre vonást kockáztatják. Ha ugyanis a fogyasztók félrevezetésével adnak el egy terméket, azzal megsértik a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló rendelkezéseket, így pedig fennáll egy hatósági eljárás megindításának, egyúttal bírság kiszabásának a veszélye is.

z.