Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Milliós károk a budai erdőkben

Évről évre egyre több hajléktalan húzza meg magát a budai erdőségekben. A telepekben élők ritkítják a faállományt, tönkreteszik a növényzetet, nagy mennyiségű hulladékot hagynak maguk után, ráadásul az erdőtüzek egy része is a számlájukra írható. Bár a jelenség össztársadalmi probléma, az állami beavatkozás hiányában a megoldás a Pilisi Parkerdőre Zrt.-re és az önkormányzatra hárul.
A XII. kerület budapesti viszonylatban szerencsésnek mondhatja magát, ugyanis a hajléktalanok – köszönhetően az önkormányzat, az erdőgazdaság és a szociális szervezetek összefogásának – többnyire elkerülik a hegyvidéki erdőket. Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője lapunknak elmondta, hogy a 2006-ban a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen kezdett program eredményeként sikerült viszonylag tisztán tartani az erdőterületet. „Folyamatosan figyeljük a kezelésünkben lévő területet, és nem hagyjuk nagyobb telepek kialakulását. Amint megjelenik egy sátor, értesítjük a szociális szervezet munkatársait, akik próbának megoldást találni a hajléktalanok elhelyezésére” – hangsúlyozta Lomniczi.

Mindez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek fedél nélküliek a kerület erdeiben: elsősorban a Kis-Sváb-hegy, a Széchenyi-hegy, a Jánoshegyi út és a Dénes utca térsége, valamint a Makkosmária, Konkoly-Thege Miklós út melletti erdős önkormányzati terület „népszerű” a fedél nélkül lévők körében.

A 2005-ös hajléktalanszámlálás szerint tizenkilencen éltek a hegyvidéki erdőkben, jelenleg alig néhányan vannak, őket várhatóan legkésőbb tavaszig sikerül elhelyezni. Más kerületekben, például a közeli másodikban, minden évben több százan próbálják meg átvészelni a telet az erdőkben, ráadásul számuk a folyamatos kiköltöztetések ellenére is nő – tudtuk meg a szóvivőtől.

Millios_karok_a_budai_erdokbenA hajléktalanok jelenléte sokba kerül az erdőgazdaságnak: csak a felhalmozott hulladék elszállítása évente négy-öt millió forintos kiadást jelent, az alkalmi lakhelyeken keletkező tűzesetek pedig tízmilliókban mérhető károkat okoznak. Nehezebben számszerűsíthető, de ennél is nagyobb gondot okoz az eszmei károkozás: a fiatal növények elpusztítása, ezáltal az erdő fejlődésének visszavetése, a fertőzésveszély, a félvad kutyák tartása és a kirándulók biztonságának veszélyeztetése.

m.