A hosszú, forró nyár ajándéka

A sárgadinnye (Cucumis melo) a tudomány mai állása szerint ázsiai eredetű gyümölcs, ráadásul gyógynövény. A kultúrnövények között az egyik legrégebben ismert faj, már Kr. e. 3000 évvel ezelőtt termesztették. A régi egyiptomiaknak saját szavuk volt az édes gyümölcsre, amely néhány fáraó sírkamrájának falfestményein is megjelent. Az első írásos emlékek is ebből az időből erednek.
Néhány botanikus feltételezése szerint a származási helye India, neve levezethető egy szanszkrit szóból. Onnan terjedt el Kínába, Japánba, majd nyugat felé, Perzsiába, Turkesztánba, Kis-Ázsiába és a Földközi-tenger vidékére. Az ókori görögök és a rómaiak nem különítették el nyelvükben a dinnyét az uborkától. Feltételezések szerint Afrikából is származhat, ott ugyanis még megtalálhatók a sárgadinnye vadon termő változatai.

Húsa zöld vagy sárga

Magyarországon nagy hagyománya van a dinnyetermesztésnek, ezt az ásatások során előkerült tárgyi leletek és írásos emlékek is alátámasztják. A sárgadinnyét az ősmagyarok hozták be a Kárpát-medencébe. Az első írásos emlék 1418-ból származik, egy Buda környéki sárgadinnyeföldről tesz említést. Akkoriban a dinnye a főúri kertek kedvelt csemegéje volt, termesztését nagy gonddal végezték. A török hódoltság idején balkáni (drinápolyi, szmirnai) fajtákkal bővült a hazai választék.
Többnyire ott terem meg szívesen, ahol a nyár hosszú és forró. Az éghajlati hőmérséklet határozza meg a cukortartalmát is, amely úgy fokozható, ha indáit jóval a gyümölcs megérése előtt fekete fóliával borítják be. A jó, tápdús talajt szereti. Számos fajtáját ismerjük, elsősorban a héja alapján különböztetjük meg: lehet sima, rücskös, hálós vagy barázdált, húsa narancs vagy zöldes árnyalatú, sőt egyes fajtáknál, ahogy a dinnye érik, úgy vált a húsa zöldről aranysárgára.
Rendkívül gazdag ásványi anyagokban, tápértékét a kalcium-, foszfor-, vas-, nátrium-, kálium-, mangán-, magnézium-, réz-, cink-, kobalt-, króm-, folsav-, niacin- és tiamintartalma határozza meg. A- és C-vitaminban gazdag.
A sárgadinnye kitűnő gyógyszer mindenféle lázas és gyulladásos betegségre. Hatását béta-karotin-tartalmának köszönheti, s ezt még csak erősíti a felsorolt ásványi anyagok sora. Különösen előnyös a vékony- és vastagbélgyulladás, illetve a vékonybél végénél lévő zár gyulladása esetén. Ilyen esetekben kifejezetten ajánlatos a fogyasztása. A bél e szakaszának megbetegedése főleg azoknál a vegetáriánusoknál jelentkezhet, akik táplálékuk legnagyobb részét nyersen fogyasztják. A kemény, rostos étkek olyan károsodást okozhatnak a belekben, aminek következtében gyulladás jön létre, ami nem egyszer rákos megbetegedéshez vezethet. Magas víztartalmának köszönhetően a sárgadinnye vesetisztító, valamint a gyomor- és bélműködésre is kedvezően hat.

Ha még nem tudná…

Néhány érdekes és hasznos tudnivaló a sárgadinnyéről – a teljesség igénye nélkül.

• Magas cukortartalma miatt a cukorbetegek csak kis mennyiségben fogyaszthatják.
• Amerikába Kolumbusz emberei juttatták el: az otthonról hozott gyümölcs magjait evés közben a földre dobták, így honosították meg.
• Vásárláskor egyrészt a gyümölcs héját vizsgáljuk meg (a kemény és hibátlan a jó), másrészt legyen kellemes, édes illatú, harmadrészt az állagát ellenőrizzük, amit egy kis szár környéki nyomkodással könnyen megtehetünk. Ha enyhén puha, akkor érett a gyümölcs.
• Számos fajtája ismert, ezek színükben, tápanyagtartalmukban, ízükben különbözhetnek. Alapvetően mégis két csoportra osztjuk őket: a nyári és a téli dinnyék csoportjára.
• Tíz deka sárgadinnye energiatartalma: 141 kJ.
• Víztartalma magas, mintegy 90%-os, emiatt érzékeny és könnyen romlik. A legjobb, ha plusz 7-10 °C közötti hőmérsékleten tároljuk, így három-öt napig biztosan eláll. Ez függ a gyümölcs érettségétől. Hűtőben tárolva mindenképpen csomagoljuk zacskóba, mert illatát könnyen átvehetik más ételek. A túlságosan lehűtött sárgadinnye elveszítheti zamatát.
• Pompás íze leginkább nyersen élvezhető. Felhasználhatjuk bólékhoz, jól illik különféle húsokhoz, főleg finom sonkákhoz, szalámikhoz, illetve kéksajtok mellé. A pármai sonkával egészen különleges élmény!
• A jó érett dinnyéből lekvárt is készíthetünk.
• Jelenleg dinnyét a Föld valamennyi trópusi és szubtrópusi éghajlatú területein termesztenek – üvegbúra vagy fólia, sőt szabad ég alatt is. A legtöbbet Kínában termesztik.
• Ma már az év bármely szakaszában vásárolhatunk sárgadinnyét itthon. Áprilistól februárig Spanyolországból importálják, januárban Törökországból. Az olasz és francia behozatal májustól októberig tart. Egyiptomból novembertől decemberig, majd áprilistól júliusig szállítják az édes gyümölcsöt, Izraelből áprilistól januárig, míg Dél-Afrikából januártól márciusig. Argentínából júniusig érkezik. A brazil sárgadinnye decembertől márciusig, a chilei áprilisig kapható a hazai piacokon.

Járay Mari

Sárgadinnyetorta

Terítsünk ki két csomag réteslapot, de nem kell egyenként lapjaira bontanunk, hanem szabjunk ki belőlük 4, egyenként 18 centis átmérőjű kerek lapot, hogy tortát alkothassunk. A legkönnyebb, ha ollóval körbevágjuk a lapokat. Mindegyiket alufóliával vagy sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük, és rétegenként egy kevés, mintegy 2 evőkanál olajjal megkenjük. Majd előmelegített sütőben, a közepesnél erősebb lánggal (200 °C) kb. 5 perc alatt aranyságára sütjük. A másik csomag tésztát ugyanígy készítjük el.
Közben 2,5 deka zselatinport 2 deci vízben addig (kb. 2-3 percig) forralunk, amíg áttetszővé válik. Fél sárgadinnyét (kb. 60-70 deka) meghámozunk, a magjait kikaparjuk, és a húsát először vékony szeletekre, majd kockákra vágjuk. Verjünk fel kemény habbá 6 deci tejszínt, 2 deci joghurttal kevergessük simára, és a zselatint is csurgassuk bele.
Mivel a krém így hamarosan megdermed, máris hozzáfoghatunk a „tortalapok” megkenéséhez. Egy nagyobb lapos tányérra – de lehet az a tálalásra szolgáló tányér is – ráfektetünk egy megsült réteslapot, és megkenjük a tejszínes krémmel, majd megszórjuk a dinnyekockák egy részével. Ezt a rétegezést tovább folyatjuk ugyanígy, amíg csak tart a hozzávalókból. A tetejére réteslapnak kell kerülnie. A ilyen módon összerakott tortát legalább 2-3 óra hosszat dermesszük a hűtőszekrény felső polcán. Tálaláskor porcukorral bőven szórjuk meg a tetejét, és forró vízbe mártott késsel nyolc nagyobb cikkre szeleteljük fel.
Ezt a nyári tortát elkészíthetjük eperből, netktarinból, sárgabarackból, málnából, szőlőből és puha körtéből is.

Sárgadinnye füstölt sonkával

Mossunk és hámozzunk meg egy nagyobb sárgadinnyét. Vágjuk félbe, kaparjuk ki a magjait. Ezután tizenhat kacsú cikkre vágjuk fel. Mindegyik dinnyecikket 1-1 vékony szelet füstölt sonkával tekerjük körbe. Behűtve tálaljuk.