Őszintén a drogról
A szakemberek tudják, milyen traumát okozhat a családban egy gyermek drogfüggősége – mégis, a családok ritkán mernek nyíltan beszélni erről a témáról. A kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum lapunk közreműködésével arra vállalkozik, hogy az egyéni történetek bemutatásával mindannyiunk figyelmét ráirányítsa a probléma súlyosságára.
Kényes kérdés a drogozásról beszélni – mondja Iring Zoltán, a Hegyvidéki Családsegítő és Gyermekjóléti Központ vezetője, a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) koordinátora. Az intézményvezető hozzáteszi: nem szakemberként nehéz szólni a témáról, hiszen megvannak a megfelelő szakmai szempontok, amelyek alapján állást tud foglalni arról, hogy a szerhasználat veszélyezteti az egészséges testi, lelki fejlődést, és a fiatalok rendkívül fogékonyak a drogok kipróbálására.
A 14 és 16 év közötti fiatalokra kell odafigyelni
A spontán meglévő érdeklődést jelentősen felerősíti a drogozásban rejlő üzlet lehetősége: sokaknak érdekükben áll, hogy minél több fiatal kerüljön közvetlen kapcsolatba a kábítószerekkel, és minél többen használják rendszeresen, váljanak a rabjává annyira, hogy végül mindenüket feláldozzák érte. A kínálatot és a keresletet egyaránt csökkenteni kellene. Az érintett szervezetek, egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények és a rendőrség csak egymással együttműködésben képesek hatékonyan fellépni a droghasználat terjedése ellen. A kilátásba helyezett büntetés segítségnyújtás nélkül csak haszontalan riogatás marad.
Vannak statisztikai adatok is, amelyekre Iring Zoltán szakemberként támaszkodhat, és amelyek ismeretében nyilvánvalóvá válik, hogy a droghasználók száma az utóbbi években már nem emelkedik jelentősen, de csökkenő tendencia sem mutatkozik. A családsegítő vezetője hangsúlyozza: a 14 és 16 év közötti korosztály a legveszélyeztetettebb, ezeket a kamaszokat nemcsak a drogaddikció, hanem az alkoholra és a cigarettára való rászokás is komolyabban fenyegeti.
Az is egyértelmű, hogy a drog elsősorban a nagyvárosi élet sajnálatos velejárója, így a XII. kerületben is jelen van a veszély. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a Hegyvidék kevésbé fertőzött, mint más budapesti kerületek, és örömmel tapasztaljuk, hogy az itt élő fiatalok sokkal inkább tisztában vannak az egészség értékével, és igényük van az egészséges életmódra.
Magánemberként nehéz róla nyíltan beszélni
A KEF koordinátora szerint tehát nem szakemberként, hanem magánemberként nehéz nyíltan beszélni a drogozásról. Arról, mennyire vagyunk tisztában a fenyegetettség mértékével, mennyire látjuk azt reálisan, mit gondolunk a droghasználókról. Mit gondolunk róluk elméletben, és mit gondolunk arról az ismerős gyerekről, akiről kiderül, hogy „rákattant az anyagra”? Mit gondolunk arról a családról, amelyben ez előfordul, és vajon mit gondol a család önmagáról? Elmondja-e másoknak, és kér-e majd segítséget bárkitől, akár szakembertől? Mennyire meri vállalni, és mikor jut el oda, hogy már nem lehet titkolni tovább, és egyáltalán: hogyan éli túl ezt egy család?
Kérdés az is, mi képesek lennénk-e könnyen beszélni bárkinek arról, ha valaha is fogyasztottunk kábítószert. Ha nem, vajon miért nem? Vállalnánk-e gyermekeink előtt fiatalkori csínytevéseinket, vagy jobb, ha nem tudnak róla? Mennyire aggódunk értük, hogy egyszer csak belecsöppennek valamibe, amiből aztán már nem olyan egyszerű kikeveredni? Mennyire hisszük el, hogy tudunk vigyázni rájuk? Mennyire hisszük el, hogy tudnak vigyázni magukra? Sok-sok kérdés, amire így vagy úgy mindenki tud választ adni magában, de amiről csak a legritkábban esik szó a beszélgetésekben.
A drogproblémával kapcsolatban kialakult az a fajta kommunikáció, amelyben a szakértők tájékoztatják a lakosságot, a lakosság szörnyülködik, vagy éppen megkönnyebbülten felsóhajt, és minden marad annyiban – fogalmaz Iring Zoltán. Úgy véli, a szakemberek és a mindennapjaikat élő polgárok nem gondolkodnak együtt közösen a problémáról, a két csoport elválik egymástól.
Ezzel ellentétesen szeretnének cselekedni a kerületi KEF munkájában részt vevő érintett hegyvidéki intézmények képviselői. A fórum, valamint lapunk együttműködése nyomán következő számainkban olyan írások jelennek meg, amelyek a drog és egyéb addiktív szerek használatához kapcsolódó valóságos, emberi történeteket mutatnak be. A cél a gondolatébresztés, valamint a párbeszéd elindítása, hogy mindenki elmondhassa, mit gondol erről a szerteágazó kérdésről.
z.
KEF a kerületben
A Hegyvidéki Önkormányzat képviselő-testülete 2006 decemberében alakította meg a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, amelynek munkájában a fiatalokkal foglalkozó kerületi intézmények képviselői vesznek részt. Az önkormányzat vállalta, hogy drogpolitikájának kialakításakor irányadónak tekinti a KEF szakmai javaslatait, a KEF pedig azt, hogy elkészíti a kerületi drogstratégiára vonatkozó tervezetet, és koordinálja a megvalósítását.