Ború ellen vidám esernyők
A hegyvidéki KIMBI óvodásait és a muravidéki magyar gyerekeket nemcsak az anyanyelv, hanem most már a közös alkotás élménye is összeköti: együtt festettek Lendván esernyőket egy nemzetközi képzőművészeti fesztiválon. Miért pont esernyőt? Mindenekelőtt azért, mert ez a város jelképe, itt működött az Osztrák–Magyar Monarchia első ernyőgyára.
Hová megyünk? Szlovéniába! És azon belül? Levendulára! – válaszolták kórusban a KIMBI Óvoda intenzív képességfejlesztő csoportjába járó gyerekek az óvó nénik kérdésére. „Levendula”, azaz Lendva az a muravidéki, magyarlakta szlovéniai kisváros, ahová azért utaztak, hogy részt vegyenek a helyi vármúzeum és galéria által szervezett nemzetközi képzőművészeti gyermekműhely programján.
Az óvodások izgalommal várták, hogy megérkezzenek a magyar–szlovén határtól mindössze néhány kilométerre található településre. Buszuk a város szívében, varázslatos helyszínen állt meg: Makovecz Imre ősi motívumokat felvonultató, fából és kőből emelt, meseszerű színházépülete előtt – ennek előcsarnokában zajlott ugyanis az óvodástalálkozó.
A lendvai, a muraszombati és a radgonai óvodások már javában alkottak, amikor csatlakoztak a KIMBI-sek, ám a hegyvidéki gyerekek nem jöttek zavarba, a szervezők instrukciói szerint ők is nyomban elkezdték festeni a kihelyezett vásznakat, majd a fehér esernyőket.
„Több mint száz évvel ezelőtt itt, Lendván alapították meg Közép-Európa első esernyőgyárát” – magyarázta a program szervezője, Gerics Ferenc, miért is választották művészeti projektjük fő témájául ezt a nem éppen szokványos tárgyat. A lendvai vármúzeum és galéria igazgatója elmesélte, hogy 1904-ben alakult meg városukban a Hungária Hazai Esernyőgyár, amely – a történelmi változások közepette – többször nevet és tulajdonost váltott, ám hosszú évtizedeken át sikeres vállalkozásként működött. A távol-keleti áruk dömpingje miatt az 1980-as években kezdődtek a gyár nehézségei, amely ugyan túlélte az ezredfordulót, de 2001-ben végleg bezárta kapuit. Az ernyő azonban megmaradt Lendva szimbólumának, és az itt dolgozó képzőművészeket is megihlette, ilyen témájú műveikből nemrég nyílt kiállítás a lendvai vár padlásgalériájában – tudtuk meg a kulturális központ vezetőjétől.
Gerics Ferenc megemlítette, hogy galériájuk már harmincnyolc éve szervez nemzetközi művésztelepeket, a részt vevők – köztük számtalan muravidéki, illetve anyaországi magyar alkotó – munkáiból összeállt kortárs gyűjtemény páratlan értéket képvisel, ennek egy részét láthatja a közönség a lendvai Bánffy–Esterházy-vár ódon falai közt. Lendva és a Hegyvidék között különösen szoros kulturális együttműködés alakult ki, több kiállítással vendégeskedtek már egymásnál, és az idén is tervezik, hogy lendvai művészek nálunk, a XII. kerületiek pedig odakint mutatják be alkotásaikat.
A mostani óvodástalálkozó műveiből is tárlat készül, amely óvodáról óvodára vándorol majd, így remélhetőleg a Hegyvidékre is eljut – mondta a galériavezető. Hozzátette: a nemzetközi gyermekműhely célja nemcsak a Kárpát-medencei kapcsolatok elmélyítése, hanem az is, hogy a képzőművészetet, az alkotómunkát már óvodáskorban megszerettesse a gyerekekkel – ennek érdekében a művészeti munkába belekóstoló óvodásoknak professzionális eszközöket biztosítanak, például igazi festővásznat, illetve a művészek által is használt akrilt, olajfestéket, temperát.
„Kis művészek! Szívből alkotnak, amiért csodálom őket” – fogalmazott a galériaigazgató felesége, Blanka Gerič. A helyi óvoda vezetője – aki szlovén származású, de férje mellett kiválóan megtanulta a magyart – lapunknak elmondta, hogy intézményükben kiemelt fontossággal bír a művészeti nevelés, és ugyanígy hangsúlyos helyen szerepel más kultúrák megismertetése, valamint az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés.
Úgy vélte, mindezeket sikerült megjeleníteni az óvodák közös rendezvényén, amelyen a magyarok mellett részt vettek muravidéki szlovén, horvát, bosnyák és roma gyerekek is. Az alkotás öröme mellett a pedagógusok közreműködésével hasznos ismeretekhez is juthattak annak kapcsán például, hogy az ernyők a nap ellen is védelmet nyújtanak. Az óvónők arra hívták fel a figyelmet, hogy védekezni kell a káros UV-sugárzással szemben, amely egyre gyakrabban okoz megbetegedéseket. Azt is elmondták, milyen sokféleképpen hasznosítható újra a hulladék: ezt bizonyítandó, újságpapírokból egyedi ruhákat terveztek, amelyekből aztán – a megfestett esernyőkkel kiegészítve – divatbemutatót tartottak.
Az ovis ruhaparádé – amely a nemzetközi találkozó látványos záróeseménye volt – a gyerekek felvonulásából végül egyfajta táncházzá alakult át, ugyanis a magyar óvodások szlovén, a szlovének pedig magyar énekeket és táncokat tanulhattak meg egymástól. A hazai dalokat a KIMBI Óvoda vezetője mutatta be a résztvevőknek.
„Igazán örülök, hogy mi is hozzá tudtunk adni valamit ehhez a tartalmas programhoz” – mondta boldogan az intézményvezető, Palotai Istvánné. Kiemelte, a vendéglátók invitálása nélkül nem láthatták volna a lendvai esernyőmúzeumot, a várgalériát és a Makovecz Imre tervezte csodálatos színháztermet sem – ezek a közös alkotómunkához hasonlóan szintén szép emlékként maradnak meg az óvodától most búcsúzó, intenzív képességfejlesztő csoportba járó gyerekekben. A lendvaiak meghívását természetesen már viszonozták: ősszel a muravidékiek vehetnek részt a Hegyvidék óvodásolimpiáján.
z.