Példaértékű hegyvidéki összefogás az árvízkárosultakért
Iskolák, óvodák, civil és politikai szervezetek, a rendőrség, a polgári védelem és rengeteg segíteni akaró hegyvidéki lakó egy emberként mozdult meg, hogy valamilyen módon támogassa a májusi hatalmas és tragikus árvizek károsultjait. Voltak, akik az első hívó szóra – sőt, hívó szó nélkül – mentek a gátakra, mások adományaikkal próbálták enyhíteni a fedél nélkül maradtak veszteségeit. A példaértékű összefogás jól mutatja, hogy az emberekből nem veszett ki az együttérzés, a segíteni akarás.
A Városmajori Gimnázium tíz diákja és három tanára május 22–23-án személyesen ment el Szikszóra, és vitt mintegy 80 kilogramm ruhát, 50 kiló élelmiszert, valamint és 24 000 forintot, amit részben szétosztottak, részben átadtak a polgármesternek. A segélyeket – amelyeket a gimnázium tanulói és dolgozói ajánlottak fel – az egyik tanár autójával vitték a helyszínre, míg a csapat többsége vonattal utazott. Két héttel később, június 5-én öt diák és egy tanár Edelénybe ment, s mintegy 300 kilogramm élelmiszert vitt magával (a csapathoz a baráti társaságból még egy felnőtt csatlakozott). A segélyt két autóval juttatták el a polgármesteri hivatalba, majd egész nap a gátakon dolgoztak.
Erre az alkalomra részben az iskolában, részben az interneten kérték és fogadták az adományokat. Ez utóbbiakat egy virtuális adománybankba gyűjtötték.
Az árvízkárosultak megsegítését a diákok kezdeményezték, és a tanárok szívesen csatlakoztak hozzájuk. A résztvevők utazási költségeit először az iskola alapítványa fedezte, másodszor erre a célra is külön gyűjtést szerveztek.
A Jókai iskola adományai
A Városmajori Gimnázium diákjai által elindított folyamathoz az elsők között csatlakozott a Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola. A tanulók kezdeményezése és kiterjedt szervezőakciója nyomán több száz kilogramm tartós élelmiszer gyűlt össze, a Jókai Néptánccsoport gáláján pedig 151 ezer forintot adott össze a közönség.
Az adományokat szülők vitték el Szikszóra, és ott – adományozó levél kíséretében – Mata István plébános gondjaira bízták. Mint az iskolában megtudtuk, a plébánia bankszámlájára azóta is folyamatosan érkeznek a szülők felajánlásai.
„Futósegítség” a károsultaknak
A Cinege úti, német nyelvű Thomas Mann Gymnasium negyedik osztályos tanulói kocogva gyűjtöttek pénzt a rászorultaknak június 4-én. Lapunk megkereste Frau Clarissa Fracke osztályfőnököt a részletekért.
Kinek az ötlete volt az effajta adománygyűjtés?
– Meglepően hangzik, de a gyerekek álltak elő a javaslattal. A nagyvilágban tapasztalt hasonló események mintájára úgy érezték, nekik is tenniük kell valamit a bajbajutottakért.
Hol rendezték az eseményt?
– A Margit-szigeten, a habszivacsos körpályán. Négy szülő kétezer méterenként ellenőrizte a tanítványaim teljesítményét, akik a megtett kilométerekkel arányosan növelték az adományösszeget. A legrövidebb lefutott távolság két kilométer, a leghosszabb tíz kilométer volt.
Mennyi pénzt folyt be összesen?
– Kétszázötvenezer ezer forint.
Miképpen került ez az összeg az árvízkárosultakhoz?
– Iskolánk hagyományos kapcsolatot ápol három jótékonysági alapítvánnyal, amelyek vállalták az adomány célhoz juttatását.
SMS-írás a Budai Középiskolában
A Budai Középiskolában pénzt gyűjtöttek, a befolyt összeget a Vöröskeresztnek adták át. Az intézmény kezdeményezte az adományvonalra küldendő SMS-ek írását, a diákok kivételesen SMS-ezhettek tanítási órákon – amennyiben azt a segélyvonalra küldték. Az iskola tagja a Dél-budai Térségi Integrált Szakképző Központnak, s vállalta, hogy nyári táborában vendégül lát három hátrányos helyzetű 14-16 éves gyermeket.
Az Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban ugyan nem gyűjtöttek adományt, ám többször felhívták a tanulók figyelmét az országos gyűjtésre, egyebek közt az iskolarádióban is. A Semmelweis Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban az egyetemi rektor kérésére a dolgozók a munkabérükből ajánlhatnak fel összeget az árvízkárosultaknak. A hegyvidéki oktatási-nevelési intézmények többségében a pedagógusok és a szülők a különféle segélyvonalakra telefonálnak, ezzel segítve a gyűjtést.
Fideszes segítség Hernádnémetinek
A félelmetes méretű borsodi árvízről érkező híradások hallatán a Fidesz kerületi csoportja azonnal elhatározta, hogy gyűjtést szervez az árban mindenüket elvesztett családok megsegítésére. Először is felhívták néhány Hernád-menti település polgármesterét, hogy megtudják, mire van leginkább szükség az árvíz sújtotta térségben. Ezután nyomban megindult a szervezőmunka.
Felhívásukra kisbusznyi fertőtlenítő-, mosó- és tisztítószer, permetezőpumpa, tartós élelmiszer gyűlt össze. A szervező csapat – Hartmann Hilda, Nemes Mónika, Péchy László és Bisztray György – június 6-án, vasárnap reggel utazott a Miskolchoz közeli Hernádnémetibe, hogy mindezt eljuttassa az árvízkárosultaknak.
Csöbör Katalin, tizennégy Miskolc környéki település országgyűlési képviselője és dr. Orosz Zsolt, Hernádnémeti polgármestere fogadta a hegyvidéki különítményt. „Körbevezettek bennünket a falun, ahol már nem a Hernád vize a legnagyobb gond, hanem a belvíz és a csatornából visszaömlő szenny. Irtózatos bűz terjengett, rengeteg volt a szúnyog. Víz borította a helyi óvoda kertjét, a cigánysor utcáit, udvarait, néhol házait. Homokzsákokon bukdácsolva jutottunk el a falu legutolsó házaihoz” – idézte fel élményeit Hartmann Hilda.
Mint mondta, a helyiek szegénység miatti nehéz helyzetét csak tetézte az ár. A víz befolyt a házakba, a bútorokat a magasabban fekvő utcán szárítják, a rajtuk lévő ruha szinte az utolsó, ami még felvehető. Sok ház lakhatatlanná vált.
Elosztották, amit vittek, minden család kapott valamit – de nem eleget. Látták, hogy mindaz, amivel segíteni tudtak, csak csepp a tengerben. Ezért elhatározták, hogy folytatják a gyűjtést. Másodjára ismét egy kisbusznyira való mennyiség gyűlt össze a tisztító- és tisztálkodó-szerekből, valamint használt ruhákból. Az adományokat a napokban szállítják el a szervezők.
Megkérdeztük a többi parlamenti párt kerületi szervezetét, terveznek-e hasonló segítségnyújtást. A KDNP-nél, az MSZP-nél és a Jobbiknál egyelőre nem tudtak beszámolni konkrétumról, de tervezik az adománygyűjtést, míg az LMP-től azt a választ kaptuk, hogy az LMP-központ szervezi a segélyakciót.
Hegyvidéki rendőrök a gátakon
Az ország minden részéből érkeztek rendőrök Borsod megyébe, hogy segítsék az árvízi védekezést, a különböző egységek egymást váltották azoknál a gátszakaszoknál, ahol a legsúlyosabb volt a helyzet. A fővárosiak, köztük a XII. kerületi kapitányság munkatársai június 4-én éjjel indultak Budapestről, ahol másnap kora reggeltől késő estig – van, ahol vasárnap hajnalig – megállás nélkül pakolták a homokzsákokat, míg meg nem érkezett a váltás.
– Minden hadra fogható férfi munkatársam kinn volt a gáton – mondta a kerületi rendőrkapitány. Dr. Fülöp Valter arról számolt be lapunknak, hogy a budapesti kollégákkal (körülbelül ezerötszázan) különbuszokkal, illetve vonattal utaztak az árvízi munkák helyszínére. Őt több munkatársával együtt először Kiskinizsre vezényelték, ahová egy traktor pótkocsiján jutottak el – csak a kiálló villanyoszlopok mutatták, merre visz az út.
A faluba érve azonnal megkezdték a gyengülő töltés erősítését, a Hernád vízszintje ugyanis vészesen, óránként négy-öt centit is emelkedett. A kritikus pontokon kora délutánra sikerült megerősíteni a gátat.
– Délután Halmajra mentük vissza traktorokkal. Ott is sürgősen erősíteni kellett a töltést, így nem volt megállás – mesélte a rendőrkapitány. Mint mondta, még sötétedés után is rakták a homokzsákokat, a fáklyák fénye mellett éjjel 11-ig zajlott a gátépítés. Innen (közel negyvenöt óra ébrenlét után) tértek vissza a közös miskolci szálláshelyre.
A hegyvidéki kapitányság szinte teljes közrendvédelmi állománya hajnalban Ináncsra ment – tudtuk meg Kázsmér Tamás alezredestől. Kisebb szervezetlenség után felgyorsult a munka, így délutánra sikerült kellően megerősíteni a település védművét. Ináncsról átvezényelték őket Hernádszurdokra, ahol olyan gyorsan emelkedett a víz szintje, hogy alig győzték egymásra pakolni a homokzsákokat – pedig egyszerre négyszázan dolgoztak a helyszínen. Itt különösen veszélyes helyzet alakult ki: egy körülbelül 20 méter magas gátat kellett megvédeni, ha ugyanis átszakad, három falut mosott volna el a víz. Szerencsére ezt az éjjel fél egyig tartó küzdelmes munkával sikerült megakadályozni.
A hegyvidékiek egy harmadik csoportját Felsődobszára vitték, ahol egy másfél-két kilométer hosszúságú gátszakaszt kellett megerősíteni. A gáton dolgozó kerületi nyomozó, Török Rudolf rendőrhadnagy elmondta, ez a település is komoly veszélyben volt, több száz főt kellett volna kitelepíteni, ha nem sikerül megállítani az egyre nagyobb erővel támadó árhullámot. Az ide rendelt négy-ötszáz rendőr és a helyiek azonban eredményesen megbirkóztak az embert próbáló feladattal, szinte a csodával határos, hogy sikerült a gátak között tartani a medréből kilépett, hömpölygő Hernádot.
Önkéntesek segítik a védekezést
A Közép-budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület tagjai május közepe óta részt vesznek a borsodi ár- és belvízvédelmi munkákban. Háromfős műszaki mentőegységet küldtek a megyébe két nagy teljesítményű vízszivattyúval május 18-án. Pünkösdkor további hét önkéntes csatlakozott hozzájuk, s újabb három szivattyút helyeztek üzembe Edelény és Bőcs körzetében. Az „alapcsapat” május 28-án térhetett haza Borsodból.
Nem sokáig maradtak itthon: június 2-án a helyiek kérésére ismét két önkéntes érkezett Edelénybe a szivattyúkkal. Egy nappal később aztán az ár hirtelen elöntötte a települést – mindez olyan gyorsan történt, hogy még a működő szivattyúk kimenekítésére sem volt lehetőség. Csak június 5-én sikerült ezeket ismét üzembe helyezni, ekkorra újból további, itthonról érkezett önkéntesekkel bővült a csapat. Meg kellett védeni az ártól azt a már részben elöntött útszakaszt, amely Felsőzsolca utolsó megközelítési lehetőségét biztosította. Az erőfeszítések eredménnyel jártak, sikerült járhatóvá tenni a stratégiai fontosságú utat.
Lányi András, az egyesület alelnöke elmondta, a folyók apadásával sem szűntek meg a tennivalók, hiszen a belvizek szivattyúzása időigényes feladat, jelenleg is több önkéntesük dolgozik Edelényben.
(AI – Somo – z)