Óperencián innen

Az idei, immár hetedik napközis tárlat megnyitóját újdonságképpen a márciusban megtartott első Hegyvidéki Gyermekművészeti Fesztiválon polgármesteri különdíjat kiérdemlő Kós Károly iskola 3.a osztályos tanulóinak műsora vezette be.
A napközi legfontosabb célja, az egyre inkább háttérbe szoruló gyermeki kreativitás erősítése. A jelenlegi iskolarendszerben a feladat korántsem egyszerű, ám a hegyvidéki pedagógusok naponta bizonyítják, hogy kitartással és a szakma iránti alázattal el lehet érni a kitűzött célokat – méltatta a napközis tanárokat a megnyitón Gilicze Zoltán, a Hunniareg Budai Módszertani Központ igazgatóhelyettese. Mint mondta, munkájuk egyik kézzelfogható eredménye a ma már országos hírnévnek örvendő kiállítás, amely egész nyáron derűt és vidámságot csempész a polgármesteri hivatal falai közé.
A napközi az alkotás színhelye, ahol színházat csinálnak, rajzolnak, kézművességet, verset és éneket tanulnak a gyerekek. Pedig egykor nem volt több egyszerű gyerekmegőrzőnél, ahová kis túlzással azok kerültek, akiknek nem adtak a szüleik lakáskulcsot – ábrázolta találóan a változó időket Pokorni Zoltán polgármester. Hozzátette: a Hegyvidéken a napközikbe járók tartalmasan tölthetik délutáni szabad idejüket.
Nem véletlen, hogy a kerületi napközik ma már a gyerekek körében is egyre népszerűbbek. A kicsik ugyanis rájöttek, mennyi csodából maradnak ki, ha az utolsó kicsöngetés után azonnal hazaindulnak. Óriási megtiszteltetés számukra, hogy munkáikat ilyen hosszú ideig láthatja a nagyközönség, hiszen a Folyosógalérián és a vitrintárban még a leghíresebb művészek alkotásai is csupán két hétig maradnak – hangsúlyozta Pokorni Zoltán. „Büszkék lehetünk arra, hogy gyerekeink olyan magas színvonalú teljesítményre képesek, ami méltó a bemutatásra” – fogalmazott.
A polgármester lapunknak elmondta, hogy a kiállítás sikerében a részt vevő gyerekek mellett oroszlánrészt vállalt Gilicze Zoltán. A kerületi napközis munkát összefogó pedagógus nem csupán az ötletgazda, hanem évek óta a tárlat főszervezője is. Úttörő munkát végez, megpróbálja betölteni azt az űrt, ami a mai iskolarendszer sajátja. A délelőtt ugyanis kizárólag a tanításról szól, az iskola ezért nem képes alakítani a közösségeket: nincsenek művészeti foglalkozások, közös színházba járás, kevés a kirándulás és az iskolai sportesemény. A szolidaritás, az együvé tartozás érzésének megtapasztalása így kizárólag a napközisek számára adatik meg, éppen ezért Pokorni Zoltán rendkívül fontosnak tartja, hogy az egész napos iskola elve a kormányprogramba is bekerüljön.
Bakos Tamás grafikusművész a megnyitón a kiállítás címét elemezte, s kiemelte, hogy az a mesék birodalma, a gyermeki valóság határára utal, pontosabban arra, lehet-e olyan színes és izgalmas az Óperencián inneni, mint a jól ismert túlsó oldal. Mennyire gazdag ma az apróságok világa, és ad-e egyáltalán olyan mesebeli élményeket, amelyek méltán közelítenek Óperencia partjaihoz? – egyebek közt e kérdésekre keresi a választ a tárlat.
A Budapesti Tanítóképző Főiskola tanára úgy véli, nem túl szívderítő a kép, hiszen az iskolából hazatérő gyerekek órákon keresztül mereven bámulnak egy valóságosnak tűnő világot a televízióban. A helyzetet tovább súlyosbítják a számítógépes játékok, amelyek használójukkal elhitetik, hogy saját akaratuk szerint cselekednek, holott kész paneleket kínálnak. Ebbe a hamis világba a gyerekeknek csak látszólag van beleszólásuk, nem alakíthatják azt, nem uralkodhatnak fölötte, épp ellenkezőleg: rabszolgákká válhatnak.
Éppen ezért fontos, hogy az Óperencián inneni, vagyis az anyagi, természeti világban is keressenek kreatív élményeket és örömforrásokat a fiatalok: egy megművelt, gondozott kis kert, egy rendben tartott akvárium is az alkotás élményét, világteremtést jelent, nem beszélve a maguk készítette tárgyakról, amelyekben a funkció és az ajándékozás élménye egyszerre ölt testet. A vitrinekben most épp egy ilyen gazdag tárgyi világ tárul elénk, amely azért meggyőző és ötletes, mert az eredeti természeti formákhoz és színekhez alkalmazkodik, miközben új tartalmat kap.
A kiállított alkotásokkal és felhasznált anyagokkal kapcsolatban Bakos Tamás hozzátette, sok intézmény koncepciózus, egy-egy technikai megoldásra szorítkozó, de azon belül igényes művekkel jelentkezett. Újszerű, ajándéknak való tárgyak ezek, amelyek felkerülnek a polcokra, vagy játék válik belőlük, és évek múlva is örömmel tekint rájuk gazdájuk. Arra emlékeztetnek, hogy Óperencián innen is lehetünk Óperencián túl, csupán kezünket, eszünket és képzeletünket kell használnunk bátran és felszabadultan.

Az idei díjazottak
Egész éves napközis munkája elismeréseképpen iskolánként az alábbi két-két diák oklevelet, valamint könyvjutalmat kapott. Arany János iskola: Hörömpöli Krisztina, Vőneki Luca. ELTE: Hencsey Laura, Kaliszky Lilla. Jókai Mór: Szabó Ilona, Akli Nóra. Kós Károly: Pinto Samu, Farkas Antónia. Németvölgyi: Sipos Lili, Molnár Szabolcs. Fekete István: Tyeklár Viktor, Dang Thao Lan. SOTE: Buczkó Alexander, Székely Bendegúz. Tamási Áron: Szanthoffer Sára, Péntek Daniella. Virányos: Deák Emma, Herczeg Blanka. Zugliget: Veress Kata, Fábián Csenge.

MM.

A témával a Hegyvidék Televízió is részletesen foglalkozik.