Fűszernövények kiültetése

A következőkben a legfontosabb környezeti tényezők figyelembevételével vesszük sorra mindazokat a szempontokat, amelyek befolyásolják a fűszerek szabadba helyezésének időpontját és körülményeit.

Fény

Tél végén egyre szembetűnőbb a nappalok hosszabbodása. A világos napszak megnyúlása fontos inger, hatására a növények növekedésnek indulnak. Amennyiben ezt az időszakot viszonylag sötét helyen töltik, a hajtások nyúlánkak, halványak és erőtlenek, egyszóval értéktelenek lesznek. Az ilyen hajtások fűszerként nem használhatók, de a további növekedést is gátolják, sokszor letörnek a saját súlyuk alatt. Ha a késői kiültetés miatt ilyen hajtásokat nevelt egy növény, akkor azokat érdemes levágni, és abban reménykedni, hogy a tő elég tartalékkal rendelkezik újabb, immár erőteljes ágak neveléséhez.
A fény másik hatása a napsugárzás erejének növekedése. A szobából, lépcsőházból a szabadba vitt növények gyakran égési sérüléseket szenvednek a napon. Ennek oka, hogy üveg mögött csak szűrt fény éri őket, és amikor hirtelen az egyébként kívánatos napfürdőbe kerülnek, leveleik megperzselődnek.
A probléma elkerülésére két mód kínálkozik: egyrészről ha korán kitesszük a szabadba a töveket, lombjuk együtt edződik a napsugárzás erősödésével. A másik lehetőség a tudatos edzés. Ha a növényt olyankor szeretnénk kirakni, amikor már erős a napsugárzás, először csak rövidebb időre vigyük a napra, lehetőleg reggel, borús időben, vagy a késő délutáni órákban. Napról napra növelhetjük a napozás idejét, míg – körülbelül egy hét alatt – a tő károsodás nélkül hozzászokik a szabadtéri körülményekhez. A napégés esélyét jelentősen csökkenti a kiadós öntözés is.

Nedvesség

A növények számára a víz elengedhetetlenül fontos, de az is baj, ha túl sok van belőle. A szabadba helyezett növényeket rendszeresen és alaposan kell öntözni, mert a szél hatására – a talajjal együtt – sokkal gyorsabban párologtatnak, mint a zárt szobai környezetben. A rendszeres öntözés tehát létfontosságú.
Gondot okozhat azonban, ha a kiadós tavaszi esők a szabadban érik a növényt. A kaspóból ugyanis nem tud eltávozni a felesleges víz. Anélkül, hogy ennek bármi előjele lenne, a felhalmozódó esővíz rövid idő alatt a gyökerek rothadását okozza, ami az egész növény pusztulásához vezethet. Érdemes tehát a szobában kaspóban tartott cserepeket a szabadban kivenni a zárt edényből, vagy rendszeresen ellenőrizni a vízszintet.
Az eső jótékony hatása, hogy lemossa a szobában porossá vált leveleket, és ezzel javítja a növény megjelenését, illetve fűszerként történő felhasználási esélyét.

Hőmérséklet

A szabadba történő kihelyezés egyik alapfeltétele az elviselhető hőmérséklet. Növényeink számára ez az érték nagyon eltérő lehet. A hazánkban vadon is élő fűszerek megfelelően nagy edényben akár át is telelhetnek a szabadban. Mások károsodás nélkül elviselik a tavaszi hűvösebb periódusokat. A mediterrán vagy délszaki származásúak azonban nem tudják tolerálni a nálunk előforduló alacsony hőmérsékleteket. Ezeket csak akkor szabad kivinni, ha már kellően felmelegedett az idő.
Persze nem elég, hogy a napos délutánokon jó idő legyen, figyelni kell az éjszakai minimumhőmérsékletekre is. A tavaszi fagyok is károsíthatják a fűszerkertet. Komolyabb hidegek előtt érdemes éjszakára, vagy néhány napra a növényeket védett helyre vinni. (A meteorológiai előrejelzésekben szereplő hőmérsékleti értékek általában két méter magasan mért értékek. A talaj szintjén ennél hidegebb is lehet. Ugyanakkor városban, védett helyen vagy emeleti erkélyeken sokkal melegebb is lehet az időjárás-jelentésekben mondottnál.)

Tápanyag, metszés

Nem tartozik a limitáló tényezők közé, a fűszerek szabadba helyezése kapcsán mégis szót kell ejteni a tápanyagokról és a metszésről. A tápanyagok pótlásának ideális időszaka a tavasz. Ekkor még elég távol vannak a növények a fűszerként történő felhasználástól, így a trágyázás nem okozhat problémát.
A metszés azoknál a fajoknál lehet esedékes, amelyek a téli hónapokban is fejlődtek, és hajtásrendszerük túlnőtt vagy torzult. A metszés célja nem a felhasználás, hanem a növény formájának alakítása, az elszáradt, károsodott részek eltávolítása.

Barta István