Megvédi a kerület útjait az önkormányzat
Rendeletben szabályozza a kerületi kezelésű utakkal kapcsolatos bontási és helyreállítási munkák elvégzésének menetét az önkormányzat. A remények szerint az új szabályozásnak köszönhetően lényegesen javul az úthálózat általános állapota és esztétikai megjelenése, valamint jobb lesz a felújítások minősége. Lényeges elem, hogy a jövőben kiemelt védelmet kapnak a munkálatokkal érintett fák és zöldfelületek.
Új útrendeletet alkotott az önkormányzat a legutóbbi ülésén. Erre egyebek közt azért volt szükség, mert eddig a közutakon dolgozó vállalatok, elsősorban a közműcégek önkényesen, saját érdekeiket előtérbe helyezve határozták meg a bontás és helyreállítás munkafázisait, illetve az újjáépítési kötelezettséget – tájékoztatta lapunkat Lovas Pál alpolgármester, aki hangsúlyozta: ennek a kerület számára kedvezőtlen gyakorlatnak vet véget a most elfogadott szabályozás, amely részletesen rendezi az ilyen ügyeket.
A rendelet alapvetően a közutakon végzett munka engedélyeztetési szabályait rögzíti, meghatározza a kezelői hozzájárulás kiadásának feltételrendszerét, a közutak helyreállítására vonatkozó szakmai előírásokat, a munkavégzés helyszínének rendjével összefüggő szabályokat. Felsorolja, milyen esetekben és hogyan lehet feltörni az útburkolatot, leírja a helyreállítás menetét, időkorlátait, sőt még a felhasználható anyagokról is rendelkezik.
Az alpolgármester szerint a múltban a legtöbb vita a nagyfelületű helyreállítással kapcsolatban alakult ki, ugyanis az útpálya jelentős részét érintő bontásokat követően a kivitelezők szerették volna elkerülni az útszerkezet és a burkolat teljes cseréjét. Erre a jövőben nem lesz módjuk, hiszen abban az esetben, ha az útfelület legalább hetven százalékát felbontották, az önkormányzat az alépítményt is érintő teljes újjáépítést ír elő. Amennyiben a bontás a felület több mint ötven százalékát érinti, ki kell cserélni a teljes kopóréteget. Nyomvonalas jellegű burkolatbontáskor a legfeljebb három méter átlagszélességű utak helyreállítása teljes keresztmetszetben, míg az ennél szélesebb utaké félpályásan történik.
A szigorú szabályozással a nagyobb közműmunkákat követően többé nem lesznek „foltos” utak a kerületben, minden ilyen esetben egységes burkolatot kap az érintett útszakasz. Lépcsős járdaszakaszok felbontásával összefüggő helyreállítás során a rendelet teljes szerkezetátépítésre kötelezi a kivitelezőt. Szintén előrelépés, hogy a kisebb bontások helyreállításakor minden irányban legalább harminc centivel nagyobb felületen kötelező a felület újraaszfaltozása, míg a kátyúk megelőzése érdekében a régi és az új burkolat találkozását bitumencsíkkal kell vízzáróvá tenni. Talán a legfontosabb eredmény, hogy a felújított utakon ötéves burkolatbontási tilalom lép életbe, ami azt jelenti, kizárólag valós vészhelyzet-elhárítás esetén lehet a burkolathoz nyúlni, és akkor is törekedni kell a pontszerű javításra.
Korábban rendszeresen előfordult, hogy a közművállalatok szivárgásra, vagy más előre nem látható helyzetre hivatkozva a hiba célzott feltárása helyett nyomvonalas bontást alkalmaztak, egyúttal elvégezték az egyébként lényegesen szigorúbb helyreállítási kötelezettséggel járó hálózatfejlesztési munkákat is. Rendkívüli meghibásodás esetén a munkálatokat hetvenkét órán belül el kell végezni. Amennyiben mindez technikailag nem lehetséges, a helyreállításra az általános rendelkezések vonatkoznak.
A rendelet fontos eleme a zöldfelületek védelme. A környezettudatos szabályozás értelmében a munkaárkot legalább két méterrel, nyomvonalas munkáknál egy méterrel kell a zöldfelületek mellett vezetni. Fák körül három méteren belül csak a kézi ásás megengedett, valamint tilos átvágni az öt centiméternél vastagabb gyökereket. A kitermelt földet és egyéb anyagokat kötelező palánkkal körbevenni, egyúttal biztosítani a zavartalan gyalogos- és járműközlekedést. A kitermelt és felhasználásra nem kerülő építőanyagot másnap reggel hétig el kell szállítani a közterületről, míg fák tövében, zöldfelületeken, közművek felszíni szerelvényein nem lehet építőanyagot, kitermelt földet elhelyezni.
Az alpolgármester úgy véli, az intézkedéseknek köszönhetően a kivitelezők minden bizonnyal nagyobb hangsúlyt helyeznek a növényzet védelmére, egyúttal megszűnik az az áldatlan állapot, hogy a közműépítés miatt az érintett terület környéke rossz időben sártengerré változik. A rendelet a közterület-használatot is szabályozza. Az építés ideje alatt az út nem közlekedési célú igénybevétele után négyzetméterenként és naponta hatvan forintot kell fizetni, előre, ami várhatóan gyorsabb munkára készteti a kivitelezőket.
MM