Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Taplalkozasterapiaval_a_betegsegek_ellen

Táplálkozásterápiával a betegségek ellen

A táplálkozásterápia élettani hatásairól, a helyes ételtársítások gyógyító erejéről, valamint a civilizációs betegségek és a táplálkozás kapcsolatáról esett szó a Virányosi Egészségvédő Klub legutóbbi előadásán. Dr. Medgyesy Gábor gondolatébresztő szavaiból a többi között arra is fény derült, mi a különbség a lakoma és a táplálkozás között.

Napjainkban a boltokban kapható élelmiszerek jelentős része vegyi eljárások eredményeképpen nyeri el végső ízét és alakját, miközben eredeti, valóban természetes összetevőitől szinte teljesen megszabadul. Előállításuk módja nagyban hozzájárul a civilizációs betegségek kialakulásához – hívta fel a figyelmet a Virányosi Egészségklub előadásán dr. Medgyesy Gábor, aki hozzátette: a táplálkozásterápia ezt a káros folyamatot igyekszik ellensúlyozni.
A napi folyadék többségét a főétkezések előtt vigyük be a szervezetbe, ezt követően azonban másfél óráig ne igyunk nagyobb mennyiséget. A hagyományos ásványvizek szervetlen ásványianyag-tartalmának mindössze 8-10 százaléka szívódik fel, ezért inkább forrásvizet, illetve Budapesten csapvizet fogyasszunk. Melegen friss zöldség- és gyümölcsleveket, híg leveseket, zöld- és gyümölcs-, valamint gyógyteákat. Utóbbiakat kúraszerűen legfeljebb 4-6 hétig alkalmazzuk, mert a szervezet ennél hosszabb ideig még az egyébként jótékony hársfateát sem képes tolerálni.
A szervezet számára a legideálisabb a napi háromszori főétkezés, amelyek között 4-5 órás szüneteket kell tartani. Ennyi időre van szüksége a gyomornak, hogy a legkisebb energiafelhasználás mellett kiürüljön. A legjobb, ha 7 és 9 óra között reggelizünk, 13 és 15 óra között ebédelünk, illetve 18 és 19 óra között vacsorázunk.
Gyümölcsöt, zöldséget, olajos magvakat a főétkezések előtt fél, illetve az étkezések után három órával ehetünk. Vigyázzunk a finomított ételekkel, ezek ugyanis kivonatokból készülnek, ráadásul fizikai, kémiai változásokon, s nem utolsósorban denaturáláson esnek át.
A kereskedelemben kapható cukor vegyi kivonat, ami a természetesnél gyorsabban emeli a vércukorszintet és pszichogén befolyásoltságot idézhet elő. Akkor teszünk jót magunkkal, ha fehér répacukor helyett mézet vagy gyümölcscukrot fogyasztunk. Veszélyes lehet a hagyományos B55-ös fehérliszt is, ami tulajdonképpen kizárólag liszttest, hiányzik belőle a korpa és a csíra. Ez az oka annak, hogy a teljes kiőrlésű liszteknél intenzívebben hat a vércukorszint emelkedésére. Mindemellett a természetesnél kevesebb tápanyagot, de több glutént tartalmaz, ami azért jelent problémát, mert az emberek többsége potenciálisan látens gluténérzékenynek tekinthető.
Léteznek gluténmentes gabonák, ilyen a kukorica, a hajdina, a rizs és a köles, amelyekből tápanyagokban rendkívül gazdag kását lehet készíteni. Ajánlott a „Kolláth reggeli”, ennek alapja bármilyen, 6-8 óráig péppé áztatott és dióval, mákkal, szezámmaggal ízesített gabonaőrlemény.
Kevesen tudják, hogy a tejtermékek jelentős részének emésztéséhez több kalciumra van szükség, mint amennyit az élelmiszerek tartalmaznak. Nem ajánlott az UHT tejek fogyasztása, amelyek a denaturalizáció során elvesztik biokompatibilitásukat, ezért ma már a glutén mellett a második leggyakoribb ételallergénnek számítanak. Ezzel szemben az erjesztett tejtermékek, valamint a savó – ez hasonlít legjobban az anyatejre – kifejezetten hasznosak.
A szakember a lakoma és a táplálkozás közötti különbségről is beszélt. A lakomázás, például a rántott hús sült krumplival, az élvezetről szól, míg a táplálkozás regeneratív tevékenység, egyet jelent a megújulással és a gyógyulással. Előbbi sem tilos, azonban heti egy-két alkalomnál többször ne éljünk vele. Fontos az ételtársítás, amelynek lényege, hogy egyszerre csak azonos idő alatt emészthető táplálékot együnk. Lassan emésztődnek az állati fehérjék és az olajos magvak, gyorsan a gyümölcsök, a gabona és a zöldségek. Burgonyát főzve, héjában – ne olajban – sütve együnk, hússal azonban csak „lakomákon” fogyasszuk.
Gyümölcsöt és gabonát ne keverjünk állati eredetű étellel, például pörköltet nokedlivel, viszont zöldséget bármihez ehetünk, legjobb, ha saját levében, maximum 50 fokon főzve vagy párolva készítjük el. Szintén társíthatjuk állati eredetű ételekkel a fűszereket, a hüvelyeseket – ajánlott a csíráztatásuk – és az olajos magvakat. Az állati fehérjék aránya napi étkezésünk során ne legyen 15 százaléknál nagyobb.

Ám.

További információk: www.taplalkozasterapia.hu.