Fókuszban az ivóvíz és az UV-védelem

A „Természet kényszerítőereje és a társadalmi változások lehetőségei” címmel rendezett tanácskozást a Klímabarát Települések Szövetsége. A résztvevők olyan a közeljövőben várhatóan kötelezően bevezetendő megoldásokkal ismerkedhettek meg, amelyeket néhány klímabarát település már ma is alkalmaz.
Egyebek között ilyen feladat a települési vizes stratégia kialakítása, ami az egyre erőteljesebb éghajlatváltozás miatt már rövid távon szükségszerű lehet. Mint elhangzott, a jelenlegi tendencia alapján az éghajlati szélsőségek további fokozódása várható, ami kedvezőtlen hatással lesz a vízkészletek alakulására.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy jelenleg a lakosság túlnyomó része vezetékes rendszerből jut ivóvízhez, a rendszer működéséhez pedig energiára van szükség. Az energiaválság terjedésével a vezetékes ivóvízellátás biztonsága is veszélybe kerülhet, ezért a településeknek – illetve a háztartásoknak – más módon is biztosítaniuk kell a hozzáférést. A települési vizes stratégia kidolgozása ráadásul nemcsak az ellátás biztonsága, illetve a környezeti fenntarthatóság szempontjából hasznos, hanem jelentős gazdasági megtakarításokat is eredményezhet.
Elsősorban a helyi vízbázisokon alapuló eljárásokról van szó, amelyek kevés energiával, vagy akár külső energiafelhasználás nélkül is működnek. Megoldásra váró feladat a víztöbblet tárolása, a zöldfelületek bővítése, a fásítás és erdősítés, valamint a vizes élőhelyek létrehozása. Ez utóbbihoz tartoznak a zöld tetők és zöld falak, a parkolók és a kötöttpályás közlekedési vonalak zöldítése, amelyek lassítják a víz lefolyását, száraz, meleg időszakokban tárolják a vizet, párologtatásukkal hűtik környezetüket.
Az ivóvíz biztosításának egyik legegyszerűbb módja az esővíz hasznosítása. A tetőkről lefolyó víz vasbetonból készült, kívül szigetelt, földbe süllyesztett ciszternába kerül, ahol egy egyszerű kavicságyon történő átszűrést követően – vagy akár e nélkül is – azonnal fogyasztható. Lényeges, hogy a ciszternában legyen egy kisebb mészkőtömb, és a vízfelületet ne érje napfény.
Az így kinyert esővíz egészségügyi szempontból jobb mutatókkal rendelkezik, mint a vezetékes ivóvíz, amely a klór mellett hormonokat is tartalmaz. A Belgiumban már évek óta alkalmazott módszerrel egy 100 négyzetméteres tetőfelületről egy év alatt 50–80 köbméter ivóvíz nyerhető, ami bőven kielégíti egy tízfős család éves ivóvízigényét. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy a kertek, utcák locsolását, vagy a tűzoltást ne vezetékes ivóvízzel, hanem más forrásokból, például régebbi, ásott kutak, esetleg az összegyűjtött esővíz segítségével biztosítsák.
Míg a vízstratégia településszintű kialakítása a következő esztendők feladata, a fokozódó hő- és UV-terhelés kezelése napjaink egyik legégetőbb klimatikus kihívása. A települési hőség- és UV-riadó intézkedési terv elfogadásával – ahogyan azt Tatabánya saját klímaprogramjának részeként már 2008-ban megtette – helyi szinten, a nagy állami rendszerektől függetlenül megoldható az egészségkárosodás és a különböző hirtelen vészhelyzetek (havária) megelőzése, valamint kezelése.
Idetartozik az ismeretterjesztés és oktatás, valamint a figyelemfelhívás, aminek egyik fontos része a lakosság azonnali tájékoztatása a kialakult helyzetről, illetve arról, hogy adott pillanatban mi a teendő, baj esetén kihez lehet és kell fordulni. Az információátadás széles körben alkalmazható eszköze az internet, a település honlapján nem csupán a pillanatnyi hőmérsékleti és UV-adatok, hanem az ezekhez kapcsolódó önkormányzati intézkedések is nyomon követhetők. Ezek az ajánlásokat megfogalmazó tájékoztatástól – húzódjunk árnyékba, vegyünk magunkhoz folyadékot stb. – a kötelező érvényű határozatokig – a szabadtéri munka felfüggesztése, a játszóudvarok használatának felfüggesztése stb. – terjedhetnek.
Szintén a lakosság közvetlen elérésében kapnak szerepet a telekommunikációs eszközök, amelyek a tájékoztatási és a riasztási fokozat életbe lépésekor is jó szolgálatot tehetnek. Ilyen megoldás az SMS-ben biztosított UV-riasztás, amit az országban elsőként a Hegyvidéki Önkormányzat vezetett be.

MM.