Zónákra osztották a parkolási övezeteket

Jövő évtől – más kerületek lakóihoz hasonlóan – a hegyvidékiek is csak a közvetlen lakókörnyezetükben kaphatnak az első autójuk után ingyenes várakozásra jogosító engedélyt. A képviselő-testület határozata értelmében ugyanis a kerület díjfizetési övezeteit összesen hat zónára osztják, és az övezetekben élők csak a lakhelyükhöz tartozó zónában jogosultak a kedvezményes várakozásra. (Az önkormányzat módosított parkolási rendeletének részleteiről 4 oldalas mellékletünkben olvashatnak bővebben.)
Az önkormányzati testület decemberi ülésén Kovács Lajos alpolgármester azzal indokolta a zónásítást, hogy igazságosabbá válik a parkolási rendszer a kerületben. Azok, akik a várakozási övezetekben laknak, eddig az otthonuktól távolabbi, fizetős hegyvidéki területeken is ingyen parkolhattak a lakóhelyük alapján kiadott engedéllyel, míg mindenki más díjfizetés ellenében vehette igénybe a kerület parkolási övezeteit. Az alpolgármester nem titkolta, hogy ez az intézkedés többletbevételt hozhat az önkormányzatnak, de szerinte ugyanilyen fontos hozadéka lehet a zónák kialakításának, hogy a Hegyvidék központi részein csökkenhet a zsúfoltság, és kevésbé terhelik majd a környezetet az utcákban köröző, parkolóhelyre hosszasan vadászó autósok.
Martinez Gábor (Jobbik) kifogásolta a zónák kialakítását, ami pluszterhet ró a lakosságra, megnehezíti a vásárlást, ügyintézést. Püspöki Gábor (LMP) a rendelettervezetben szereplő türelmi idő meghosszabbítását javasolta, ami arra vonatkozik, hogy az első hónapokban még ne bírságolják meg az egyik zónából a másikba „áttévedő” kerületi autósokat. Mikó Gergely (Fidesz–KDNP) szerint a parkolási rendelet módosítása jól szolgálja azt a célt, hogy mérsékeljék a zsúfoltságot; mint mondta, akkor működik jól a rendszer, ha a parkolóhelyek 10%-a üresen marad, ebben az esetben ugyanis még nem kell túl sok időt fordítani a parkolóhely keresésére.
A polgármester szintén azt emelte ki hozzászólásában, hogy a zónásítás, illetve a díjfizetés szabályozó szerepet tölt be – mérlegelés tárgyává teszi, hogy úti célunk eléréséhez autóba üljünk, vagy inkább a közösségi közlekedési lehetőségeket vegyük igénybe. Pokorni Zoltán és vele együtt a testület egésze támogatta Püspöki Gábor javaslatát a türelmi idő meghosszabbításáról: e szerint 2012. március 31-ig nem bírságolják, hanem csak figyelmeztetésben részesítik azokat a díjfizetést elmulasztó autósokat, akik a kedvezményes várakozásra jogosító engedélyükkel nem a lakóhelyük szerinti zónában parkolnak. Fontos tudni azonban, hogy ilyen esetekben is csak a büntetést engedik el – a parkolási díjat nekik is be kell fizetni.

Változnak a helyi adók

Az önkormányzat az építményadó inflációt követő emeléséről döntött. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a nem magánszemély tulajdonában álló lakások után fizetendő építményadó mértéke az eddigi 1580 Ft/négyzetméter/évről 1658 Ft/négyzetméter/évre változik.
A 2011. január 1-jével bevezetett telekadó 2012-ben a jelenlegi szinten marad. Az üres teleknél továbbra is 200 Ft/négyzetméter/év, a nagyobb méretű lakásokhoz tartozó telkek esetén pedig, ha az egylakásos lakóépületben lévő lakás hasznos alapterülete meghaladja a 200 négyzetmétert, többlakásos lakóépület esetén pedig a lakás hasznos alapterülete a 150 négyzetmétert, 150 Ft/négyzetméter/év összegű adót kell fizetni. A kisebb lakások tulajdonosai mentesülnek a telekadó-fizetési kötelezettség alól; ugyanakkor a jövő évtől ez a mentesség már csak akkor jár, ha az itt élő tulajdonos (több tulajdonos esetében legalább az egyik) lakóként ide van bejelentve. Ahhoz tehát, hogy a kedvezményt igénybe lehessen venni, a lakcímbejelentést 2011. december 31-ig meg kell tenniük a lakóknak, ha ezt valamilyen okból eddig elmulasztották.
A magánszemélyek kommunális adója esetében idén mentességet kaptak a 40 négyzetmétert meg nem haladó lakások tulajdonosai, és ez jövőre sem lesz másként. Ugyanakkor a nagyobb lakások után 2012-ben többet kell fizetni: a 40 és 80 négyzetméter közöttieknél 9900-ról 13 900 forintra, a 80 és 120 négyzetméter közöttieknél 13 900-ról 19 900 forintra, a 120 négyzetméter felettieknél pedig 17 245-ről 25 500 forintra emelkedik az adó összege.
A kommunális adó jelentősebb emelését több képviselő is bírálta, Vincze Géza (MSZP) például egyenesen megszorításról beszélt. Sipos Péter (LMP) ilyen mértékű adóemelést indokolatlannak tart, ráadásul szerinte rossz az üzenete annak, hogy a kommunális adóból befolyó adóforintok egy részét „nem a kátyúk, hanem a költségvetési lyukak befoltozására fordítják”.
Kovács Lajos alpolgármester számokkal cáfolta Sipos Péter utóbbi állítását, és ismertette az elmúlt három év adatait. 2009-ben 246 millió forint kommunálisadó-bevételük volt, ezzel szemben 584 millió forintot fordítottak az utak, járdák felújítására és javítására. 2010-ben 253 millió forint folyt be, ezzel szemben 736 milliót költöttek az utakra. Idén a 267 milliós bevételből még csak 203 milliót használtak fel az útépítésekre, ez azonban nem jelenti azt, hogy a pénzt másra használnák fel: a maradék 64 millió forintot az áthúzódó feladatok miatt a következő esztendőben költik el. Az adóemelés mértéke kapcsán Pokorni Zoltán polgármester kiemelte: valóban nagyobb lett az adóteher, ezt azonban igyekeztek méltányosan, differenciáltan – azaz a kis lakásban élőket mentesítve és a nagyobb lakással rendelkezőket jobban bevonva – megosztani a Hegyvidéken élők között.

Védelem a svábhegyi társas szállóknak

A szokásos éves felülvizsgálat keretében aktualizálta a képviselő-testület a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatot (KVSZ) és annak mellékletét, a Hegyvidék Kerületi Szabályozási Tervet (KSZT). Az egyes telkeket, építési övezeteket érintő pontosításokon túl az egyik jelentősebb változás a „tetőtéri bónusz szintterület” megszüntetése: lakóövezetekben ezentúl – egy műemléki jelentőségű területet kivéve – ugyanazon paraméterekkel építhető lapos és magas tetős épület.
Az értékvédelmi felmérésekre alapozva öt újabb épület kapott helyi védettséget: az Evetke út 2., a Karthauzi utca 4/a és 6., a Pipiske utca 4., illetve a Rege út 15. számú épületek egyaránt az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején épültek, és az úgynevezett „svábhegyi társas szállók” csoportjába tartoznak. Két ingatlannál ugyanakkor (Széchenyi-emlék út 4., Kútvölgyi út 12.) azok rendkívül rossz, elhanyagolt állapota miatt megszüntették a helyi védelmet.
Módosították a képviselők a közterületek használatát szabályozó rendeletet, amelynek mellékletében a használati díjak túlnyomó többségét az infláció mértékéhez igazodóan (4,2%) emelték. Két tétel változott meg jelentősen: a közműépítés munkaterülete, illetve a filmforgatás, amelyeknél komoly, 50, illetve 25 százalékos emelés történt.
Váczi János alpolgármester az előbbi kapcsán azzal indokolta a jelentős emelést, hogy a közműépítő cégeket ily módon szeretnék gyorsabb munkavégzésre bírni, míg a filmesek, illetve produkciós irodák kapcsán arra hivatkozott, hogy ezek a cégek kevésbé költségérzékenyek. Az alpolgármester elmondta, hogy a vendéglátóhelyek számára egyszerűsítették a terasz célú területfoglalás meghosszabbításának engedélyezését, ugyanis a kávézók, éttermek a szabadtéri nyitva tartásukat a jó időhöz próbálják igazítani, és ez az önkormányzat részéről is rugalmasságot, gyors ügyintézést igényel.
Váczi János arról is beszámolt a testületnek, hogy a 2011 januárjában átalakított közterület-foglalási rendszernek köszönhetően az önkormányzat bevétele majdnem a duplájára nőtt, a megváltozott rendelet ugyanis gyorsabbá és átláthatóbbá tette a közterület-foglalásokat és azok ellenőrzését.

Költöző és bővülő intézmények

A Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, amely korábban a Jagelló úton működött, új, tágasabb elhelyezést kapott a kerület központjában, a Beethoven utca 7–9.-ben. A Beethoven utcai, többszintes épület biztosíthat helyet azoknak a csoportos foglalkozásoknak is, amelyeknek eddig a Kék Golyó utca 19/a alatti helyiségek adtak otthont. A családsegítőhöz hasonlóan a Nevelési Tanácsadót is kiköltöztetik a Jagelló út 24.-ből, hogy kedvezőbb körülményeket biztosítsanak a feladatellátásához, a Böszörményi út 20–22. alatti, önkormányzati tulajdonú irodaház II. emeletén találtak neki megfelelő helyet.
A XII. kerületi Szabadidősport Központ két új telephellyel bővül: az egyik helyiségcsoport a Krisztina körút 27., a másik a Győri út 5–7. alatt található. Fonti Krisztina alpolgármester tájékoztatása szerint az előbbi bokszklubként, míg az utóbbi karate-teremként működhet, de a délelőtti órákban, a mindennapos testnevelés keretében iskolások is használhatják majd a létesítményeket. A Krisztinavárosi Bölcsőde egy építkezés keretében bővülhet ki, ha az önkormányzat sikeresen szerepel az Új Széchenyi Terv egyik pályázatán: amennyiben támogatást nyer a kerület, 167 millió forintból (ebből 17 millió forint lenne az önrész) két új csoportszobát alakítanak ki, 24 férőhellyel.
Az önkormányzat hozzájárult, hogy a Vizuális Kulturális Alapítvány 20%-kal csökkentett bérleti díjat (550 ezer Ft/hó + áfa) fizessen az Alkotás utca 45. alatti épület használatáért, így biztosítva a Budai Rajziskola fennmaradását. A fenntartó, ahogy az elmúlt tíz évben, továbbra is vállalja évente harminc tehetséges kerületi tanuló ingyenes oktatását.

Költségvetési koncepció készült

A testület elfogadta az idei költségvetés I–III. negyedévi végrehajtásáról szóló beszámolót, ezt követően tárgyalta meg az önkormányzat 2012-es költségvetési koncepcióját. Pokorni Zoltán a jövő év kapcsán kiemelte, hogy jelentős felhalmozási bevétel növekedésére nem lehet számítani, és a korábbiakhoz képest is szigorúbb költségvetési tervezésre lesz szükség. A tartalékképzés különösen indokolt a jogi, pénzügyi környezet bizonytalanságai miatt. Az önkormányzati törvény rendelkezései a kerület életében – elsősorban az oktatási intézmények átadása miatt – 2013-ban hoznak jelentős változásokat; jövőre a legfontosabb feladat az lesz, hogy megfelelően felkészüljenek az átállásra.
Sipos Péter a MOM Kulturális Központ felújítása során kialakított, a szennyvíz hőjét használó hűtő-fűtő berendezés megtérülésének vizsgálatát kérte az önkormányzattól, figyelembe véve más, környezetkímélő eljárások gazdaságossági jellemzőit – a polgármester ezért a testület jóváhagyásával arra kérte a jegyzőt, készíttessen egy alapos összehasonlító elemzést.
Püspöki Gábor a sugárveszélyes tevékenységet végző intézmények működésével kapcsolatos tájékoztatást érintően fogalmazott meg javaslatokat. Azzal, hogy az önkormányzat honlapján és a Hegyvidék újságban tájékoztatás jelenjen meg, ha működési zavar történik, a testület egyetértett (ez a csillebérci Izotóp Intézet Kft.-vel kapcsolatos ügy esetében meg is történt), azt azonban, hogy a kerület a tájékoztatásra vonatkozóan kössön külön megállapodásokat az érintett intézményekkel, nem támogatták a képviselők. A 2012. január 1-jén életbe lépő új katasztrófavédelmi törvény ugyanis ezzel a témával részletesen foglalkozik, és szigorú szankciókat tartalmaz a mulasztások esetére.
Bácsy Zsolt képviselő (Fidesz–KDNP) arról kért szavazást, hogy kezdjen az önkormányzat tárgyalásokat a sugárveszélyes tevékenységek fővároson kívülre költöztetéséről – ám ezt a javaslatot is elutasította a testület. Pokorni Zoltán szerint a biztonságunkat nem a probléma továbbhárításával, hanem csakis a szigorú ellenőrzésekkel lehet szavatolni.
„A jódizotópszint sehol nem lépte át a megengedett egészségügyi határértéket” – reagált a testületi ülést követő közmeghallgatáson az Izotóp Intézet Kft. működésével kapcsolatban megjelent sajtóhírekre a katasztrófavédelem szakértője. A csillebérci vizsgálat eredményeiről, valamint a közmeghallgatáson felmerült egyéb témákról következő lapszámunkban adunk tájékoztatást.

z.