Kézműves Magyar Ízek Vására

„Az volt a legfontosabb célunk a vásár megszervezésével, hogy népszerűsítsük a kézműves technológiával, igényesen előállított, kiváló minőségű magyar termékeket – mondta a rendezvényt életre hívó Kézműves Magyar Ízek Kft. vezetője, Orosz Pál. – A magyar ízek fogalma természetesen kiterjed a határon túl készített magyar termékekre is, ezért a mostani rendezvényünk díszvendége Erdély, sőt, a vásár fő támogatója a csíkszentkirályi ásványvizet forgalmazó Hargita Gyöngye lett.” Hagyományt, rendszeres bemutatkozási lehetőséget, valamint üzlethálózatot kívánnak teremteni a szervezők. A közeljövőben nyitják meg Debrecenben az első üzletet, amelyet a tervek szerint továbbiak követnek majd Budapesten és az ország nagyobb városaiban.
„A magyar vásárló az itt látható élelmiszerfajtákra 550 milliárd forintot költ évente. Ha kezdeményezésünk következtében ennek legalább egy pici része a magyar termelők zsebében marad, már megérte a fáradozásunkat” – hangsúlyozta Orosz Pál. A kétemeletnyi területen ízek, illatok és látnivalók gazdag kavalkádja fogadta a látogatót, akinek komoly önfegyelemre volt szüksége ahhoz, hogy ne habzsoljon be minden finomságot, mit a magyar táj adott.

Klinikailag tesztelt ősi magyar bor

A Zalai Borvidéken gazdálkodik a csáfordi Veress család.

Melyik boruk az a híres ritkaság, a Pintes nevű?

– Igen, de nem a bornak, hanem a szőlőfajtának a neve ez. Azért ritkaság, mert ősi magyar fajtának számít, s mivel az országban másutt már nem termesztik, mi vagyunk a fajtafenntartók is.

Mitől különleges?

– Elsősorban az élettani hatásai miatt. Ez a száraz, fűszeres fehérbor jótékonyan hat az egészségre. Látom, mosolyog, hiszen minden borra ezt mondják, de ez nem reklámszöveg, orvosok tesztelték betegeken a hatást.

Miért ez a neve, és mitől biztos a hatása?

– A Pintes név arra utal, hogy ez a fajta egyetlen hagyományos tőkén képes akkora mennyiséget érlelni, amennyiből egy pint, vagyis 1,6 liter bor készíthető. Miután többen jó tapasztalatokról számoltak be, orvosbiológiai vizsgálatok és klinikai tesztek kezdődtek; a badacsonyi kutatóintézet borászati kutatásokat végzett, és bekapcsolódott a munkába a kertészeti egyetem is. A vizsgálatok kimutatták, hogy ez a szőlő tartalmaz például olyan hatóanyagot is, amelyet a svédek csak szintetikusan tudtak előállítani a madárinfluenza egyik ellenanyagaként. A kutatás összegzése szerint a Pintes szív- és érrendszeri problémák, valamint a stroke megelőzésére ajánlott. Ez a speciális, egyedi, a fehérborokra nem jellemző polifenol összetételének köszönhető.

Francia nagydíjas magyar pezsgő

Ritkaság, hogy egy külföldi bor és pezsgő a saját hazájában verje meg a versenytársakat. Márpedig a Garamvári Szőlőbirtok két alkalommal „tette csúffá” a nemzeti kincseire és termékei minőségére méltán büszke franciákat: egy alkalommal a chardonnay-világdíjat halászta el az orruk elől, egyszer pedig a pezsgő-nagydíjat kapta meg champagne típusú italával.
„Csak az ellenőrzött minőséggel lehet sikert elérni – mondta a szőlőbirtok képviseletében Boross György. – Tradicionális, palackban érlelt pezsgővel foglalkozunk. Ettől is kézműves az eljárás, hiszen a palackok forgatását sem lehet gépekre bízni. Balatonlellén működik a családi gazdaság, több mint hetven hektáron. Csak a saját termésű szőlőnket dolgozzuk fel, kivétel csupán az a különleges pezsgőnk, amelynek alapja a tokaji hárslevelű.”
Önállóan a vidéki kistermelők nehezen tudnak piacra jutni, így kemény munkájuk is csak alig térül meg. Ezért kistermelői érdekképviseletként segíti piacra jutásukat az Élő Tisza Tájtermék. A védjegy használatának feltétele, hogy ellenőrzött alapanyagokból, ellenőrzött technológiával készüljön az áru – sorolták a látogatók rohamától csak egy-egy pillanatra megszökni tudó termelők. Szigorú elvárásoknak kell megfelelnie annak, aki bírálóbizottság döntése nyomán megkaphatja a védjegyet. A legfontosabb szempont, hogy a megtermelt burgonya, paradicsom, hagyma, fokhagyma ne csak magyar, de tájtermék is legyen. Jelenleg hatvan kistermelő használhatja a védjegyet az említett zöldségek mellett gyümölcslék, lekvárok, mézkülönlegességek és aszalt termékek minőségének szavatolására.

Kézműves magyar csokoládé

Az utóbbi évek egyik örömteli újdonsága, hogy megjelent a piacon magyar kézműves csokoládé. Az új iparág egyik hazai képviselője Szántó Tibor. A fiatal csokoládékészítő elmondta: „Minden a kakaóbab minőségén múlik, én főleg a karibi térségből, Dél-Amerikából, Afrikából, illetve az ázsiai régióból szerzem be.”
Míg kezdetben egy-egy újdonság – mint például a chilis csokoládé – valóságos divatot teremtett, ma már kiegyenlítettebb a kereslet, aki kézműves csokoládét vásárol, inkább arra figyel, honnan származik az alapanyag, és a szerint választ. Szántó Tibor nemcsak csokoládét készít, de tanfolyamokat is tart e témában: „Fontosnak tartom, hogy tudatos vásárlóréteg alakuljon ki, amelyik nemcsak úgy tekint a csokoládéra, mint édességre, de látja azt is, hogy történelme, fogyasztásának igazi kultúrája van.”
A sok finom falat és ízletes bor, sör, üdítő és pálinka után – vagy ellenére – hosszú sor kígyózik a különleges kávét kínáló il Mio standja előtt. A tulajdonos, Szabó József tizenegy országból importál nyers kávét, melyet megfelelő százalékban kever, majd megpörköl.

– Hiába adtunk először magyar nevet a kávénknak, senkit nem érdekelt, de amint ugyanazt olaszra fordítottuk, „az Enyém” azóta egyre kelendőbb – magyarázta az olaszosan csengő nevet. – Manufakturális módszerekkel, a lehető legtöbb kézimunkával keverjük a kávéfajtákat, mert csak így tudjuk folyamatosan ellenőrizni a minőséget.

Miért tartotta fontosnak, hogy jelen legyen ezen a vásáron?

– Mert ma még hangoztatni kell a magyar termékek védelmét. Minden európai országban a hazai élelmiszereket árusítják, az idegent oda sem engedik, a saját termelőiket védik. Nekünk is meg kell ezt tanulnunk! Ezért óriási a jelentősége ennek a vásárnak, és ezért tartottam fontosnak, hogy itt legyünk mi is. Mutassuk meg, milyen jók vagyunk!

Antal Ildikó