Minden, amit az iskolai beiratkozásról tudni kell

Milyen szocializációs, szellemi és fizikai feltételei vannak az iskolai beiratkozásnak? Mennyi idős korában mehet iskolába a gyermek? Hányféle igazolást kell leadni a beiratkozáskor? Mi történik akkor, ha valaki nem a körzetes intézménybe szeretné járatni gyermekét? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott választ az idei Iskolakóstolgató rendezvény, amelyen a szokásoknak megfelelően a Hegyvidék valamennyi önkormányzati fenntartású, illetve körzetes gyerekeket fogadó általános iskolája képviseltette magát.
„A szülői fórum szeretné megismertetni az óvodából kikerülő gyerekek családjával a kerületi iskolák ajánlatait, egyúttal megadja mindazon információkat, amelyek segítségével a szülők legjobb tudásuk szerint, felelősségteljes döntést hozva választhatják ki a gyermekük számára leginkább megfelelő intézményt” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Szontagh Kinga, a rendezvényt szervező Hunniareg Budai Módszertani Központ vezetője.
Mint mondta, az iskolaválasztás rendkívül fontos, hiszen alapjaiban meghatározza a gyermek tanuláshoz fűződő viszonyát. Ha a kisdiák jól érzi magát az első osztályban, az későbbi tanulmányi eredményeiben is megmutatkozik. Sajnos, ez fordítva is igaz, a korai rossz élmények ugyanis megakaszthatják a fejlődését, visszafoghatják teljesítményét. „Éppen ezért mindannyiunk, szülők, pedagógusok és az oktatás területén dolgozók kötelessége, hogy a legjobb oktatást biztosítsuk a kerületi gyerekeknek – emelte ki Szontagh Kinga. – Ebben a szülői fórum mellett az Iskolások leszünk című kiadvány is segít, amely bemutatja a kerületi intézményeket, hasznos tanácsokat ad, illetve ismerteti az iskolai nyílt napok helyét és időpontját is.”

A kerületi iskolák a legjobbak között vannak

„Örömteli, hogy ilyen sokan eljöttek a fórumra, hiszen ez azt jelenti, a hegyvidéki szülők szívükön viselik gyermekük sorsát. Fontosnak tartják, hogy első kézből kapjanak tájékoztatást arról, melyik iskola milyen pedagógiai programmal, szellemiséggel, szolgáltatásokkal várja a beiratkozókat” – kezdte köszöntőjét Pokorni Zoltán polgármester, aki szerint az Iskolakóstolgató legnagyobb erénye, hogy a szülők személyesen tehetik fel kérdéseiket a számukra érdekes intézmény képviselőinek.
„A Hegyvidéki Önkormányzat egyik, ha nem a legfontosabb feladata az oktatási intézményrendszer fenntartása, amelyre méltán lehetünk büszkék. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a kerületi iskolák ott vannak az ország legjobbjai között, nem véletlen, hogy sokan szeretnék más kerületekből, környező településekről a Hegyvidékre hozni gyermeküket” – mondta a polgármester. Pokorni Zoltán úgy látja, ennek magyarázata – az irigylésre méltó környezeti adottságok és az intézmények felszereltsége mellett – elsősorban az iskolákban végzett magas színvonalú munkában keresendő. Mint kiemelte, mindannyiunk érdeke, hogy ezt a minőséget hosszú távon fenntartsuk, ezért az idei, egyébként meglehetősen szűkös költségvetésben egyedül az oktatás kapott pluszforrásokat.
„Az önkormányzat a kiemelt támogatásért cserébe csupán egyetlen feltételt szabott. Azt kértük az intézményektől, hogy továbbra se egy csoport részeként, hanem egyéniségekként kezeljék a gyerekeket. Arra kell törekedni, hogy a diákok szívesen járjanak iskolába, ne bántsuk meg a lelküket azzal, hogy olyan követelményeket támasztunk, amelyeket nem tudnak adott időre teljesíteni. A gyerekeket hagyni kell, hogy saját tempójukban érjék el a következő szintet, éppen ezért személyre szabott bánásmódot várunk az iskoláktól, ha valaki kiugró eredményeket ér el, de akkor is, ha valamilyen területen nehézségei vannak” – foglalta össze az önkormányzat elvárásait Pokorni Zoltán.
Hozzátette, a sikerhez meg kell teremteni a párbeszédet az érintett felnőttek és az intézmény, illetve legalább az egy osztályba járó gyerekek szülei között. Bátran lehet és kell is kérdezni a pedagógusoktól, akiknek egy nagy előnye biztosan van a szülőkkel szemben: minden évben megtapasztalják azokat a viselkedésbeli változásokat, amelyeket a családok csak akkor ismernek meg, amikor gyerekük eléri az adott életkort.
„Be kell látni, hogy nem tudjuk rendre, tisztességre szoktatni, a helyes irányba terelni gyermekünket, ha közben nem állunk szóba osztálytársai szüleivel. Hiába tiltunk meg bármit, ha ezzel a mi fiunk, lányunk kisebbségben marad az osztályon belül, mert a többiek épp az ellenkezőjét csinálják. Ezért kell megbeszélni egymás között, hogy mit engedünk meg, és mit tiltunk, mert ha egységes elvek szerint neveljük a gyerekeket, akkor az osztály egy irányba fog haladni” – tanácsolta a szülőknek a polgármester. Olyan apró, mégis lényeges megállapodásokra kell gondolni, mint hogy a kicsik vihetnek-e csokoládét uzsonnára, vagy milyen filmeket nézhetnek meg otthon.
Talán ennél is fontosabb az osztály közösséggé kovácsolása, annál is inkább, mert bármit tehetnek a szülők és a pedagógusok, végeredményben a kortárs csoport szocializációs ereje a legnagyobb. Egyszerűbben fogalmazva a gyerekek vannak leginkább hatással egymásra. Éppen ezért az önkormányzat igyekszik minél több olyan közösségi programot szervezni a gyerekek számára, ahol együtt, egymást segítve érhetnek el eredményeket, szerezhetnek életre szóló élményeket.
„A cél minden esetben az, hogy megelőzzük a már igen kis korban is egyre gyakoribb elmagányosodást, ami a mai magyar társadalom talán legnagyobb rákfenéje. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy a Hegyvidéken ez ne így legyen. Ezért támogatjuk a határon túli kirándulásokat, ezért vezettük be a mindennapos testnevelést az általános iskolák alsó tagozataiban, és ezért szervezzük meg évek óta a diákolimpia versenyeit. Azon leszünk, hogy ezeket az értékes programokat megtartva még több együttlétre okot adó eseményt szervezzünk a kerületi diákoknak” – ígérte Pokorni Zoltán.

Az iskolaérettség feltételei

Három feltételrendszernek kell megfelelni az iskolai beiratkozásnál, ezek: a testi-fizikai kritériumok, a szociális érettség és a készségstruktúra megléte – tájékoztatta a jelenlévőket a Nevelési Tanácsadót vezető Vári Zsuzsa. A testi jellemzők spontán módon, mindenkinél más időpontban alakulnak ki éppen ezért nagyok lehetnek az eltérések. Nem kell tehát attól tartani, hogy egy gyereket csupán a testméretei miatt nem vesznek fel az iskolába, azonban bizonyos minimális fejlettségi szintet fizikálisan is el kell érni. Természetes elvárás, hogy a gyermek elbírja az iskolatáskát, illetve képes legyen fegyelmezetten végigülni az órákat.
Az érettség jelei közül a legszembetűnőbb a fogváltás, a kis- és nagymozgások összerendezettsége, a kezesség-oldaldominancia kialakulása (azaz hogy a gyerek eldöntse, melyik kezével fog írni), a szenzomotoros integráció megléte (ami azt jelenti, hogy a fejben elgondolt mozgást képes megvalósítani), valamint az érzékek, hallás, látás megfelelő készenléte. Vári Zsuzsa mindenkit megnyugtatott: akkor sincs nagy baj, ha ezek közül egyes elemek kiesnek, például attól még iskolás lehet a gyerek, hogy nem dőlt el, melyik kezével ír.
Sokkal fontosabb a szociális érettség megfelelő szintje, e nélkül ugyanis az iskola kínszenvedés a kicsi számára. Ennek kritériumai az új helyzethez való alkalmazkodás képessége, a feszültség és kudarc tűrése, a vágykielégítés késleltetése, az érzelmi kiegyensúlyozottság, a szabálytudat, kötelességérzet, valamint a játék és feladat különbségének megértése. Amikor iskolába küldjük gyermekünket, számolnunk kell azzal, hogy az óvoda viszonylag védett világából egy teljesítményorientált közegbe kerül, ahol sokkal élesebben jelentkeznek a belső konfliktusok. A szociális érettségre ezek kezeléséhez van szükség, ha ez megvan, akkor az óhatatlanul előforduló kudarcélmények száma is jelentősen csökkenthető.
Szintén a szociális érettség fokmérője a neveltségi szint, a szokásrendszerek ismerete, illetve az együttműködés képessége. Mindemellett a gyereknek tudnia kell alkalmazni ismereteit, képességeit, ismernie kell a mennyiségi fogalmakat és az ok-okozati összefüggéseket. Vári Zsuzsa nyomatékosította: ne legyen presztízskérdés, hogy a gyerek hatévesen iskolába járjon. Arra kell hangsúlyt helyezni, hogy a lehető legjobb pozícióból induljanak az iskolásévei, hiszen többé-kevésbé ezen áll vagy bukik későbbi sikeressége. Csak azt a gyereket szabad beíratni, aki készen áll a feladatra, őt viszont nem szabad visszatartani, mert az legalább annyira ártalmas, mint az idő előtti iskolába küldés.

Praktikus tanácsok beiratkozás előtt

A törvény értelmében tankötelezettsége kezdetén minden gyermeket be kell íratni az iskolába – mondta el a fórumon Fonti Krisztina alpolgármester. Tanköteles az a gyermek, aki május 31-ig betöltötte hatodik életévét, és elérte a szükséges fejlettségi szintet.
A meghirdetett időpontban a szülő köteles gyermekét beíratni a lakóhelye szerinti körzetes vagy a választott iskolába. Ennek elmulasztása esetén a jegyző elrendeli a kötelesség teljesítését. A gyermeket elsősorban a körzetes iskolába kell felvenni; amennyiben a szülő más intézménybe szeretné átíratni gyermekét, azt befogadó nyilatkozattal kell bejelentenie a körzetes iskolában. Ugyancsak tudatni kell a körzetes iskolával, ha a kicsi külföldön kezdi meg a tanulmányait.
Idén április 14–15-én lehet beiratkozni az iskolákba, a felvételről az óvoda, illetve ennek hiányában a nevelési tanácsadó, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az igazgató dönt. Érdemes minél közelebbi iskolát választani, hiszen így elkerülhető a hosszan tartó napi utazás. Ráadásul a felsőbb osztályokba lépő gyereket a szülő is könnyebben engedi el egyedül, ha az iskola gyalog, vagy akár átszállás nélkül elérhető.

MM.