Az élet „alkotóelemei”

Napjainkban egyre többféle táplálékkiegészítőt lehet kapni a boltokban, s ezek különféle vitaminokat, nyomelemeket és ásványi sókat tartalmaznak. Bár sokan önmagukban használják a termékeket, jó tudni, hogy ezek valóban csupán „kiegészítők”, arra szolgálnak, hogy a helytelen táplálkozás okozta hiányokat pótolják – hívta fel a figyelmet Szolnoki Lajos a Hegyvidéki Egészségklub előadásán. Szerinte az alkotóelemek megfelelő mennyiségű bevitelével sokat javíthatunk életminőségünkön.
Azokat az elemeket, amelyek részaránya az emberi szervezetben 1 kilogrammonként 100 milligramm (mg) alatt van, nyomelemeknek nevezzük. Szinte elenyészőnek tűnhet ez a mennyiség, ám a nyomelemek igen fontos szerepet játszanak testünk egészséges működésében. Gondoljunk csak a cinkre, melynek hiánya a növekedés visszamaradását, étvágytalanságot, a sebgyógyulás lelassulását okozhatja! A fogak szuvasodásának megelőzéséhez járul hozzá a fluor, amely ugyanakkor túlzott mennyiségben a fogak elszíneződését is okozhatja. A jód hiánya pajzsmirigy-megnagyobbodáshoz vezethet, míg a mangán hiányos bevitele ízületi fájdalmakat, lázat, máj- és nyirokcsomó-megnagyobbodást eredményezhet.
A kelleténél kevesebb molibdén miatt gyorsult szívritmust, szapora légzést és ingerlékenységet tapasztalhatunk. A nikkel helyes mennyiségű bevitelére azért kell figyelnünk, mert azoknak az enzimeknek a termeléséhez szükséges, amelyek elősegítik a táplálék hatékony lebontását. A szelénhiány fáradékonyságot, izomgyengeséget okozhat.
Talán a legismertebb nyomelem a vas, amelynek túl alacsony szintje felelős a vérszegénységért, a nyelési nehézségekért, a fáradékonyságért. Léteznek az úgynevezett toxikus nyomelemek is, mint például a higany, ezek kifejezetten károsak az emberi szervezetre. Az élelmiszeripar tartósítószerei, a felhasznált anyagok mind tartalmazhatnak toxikus anyagokat, amelyek károsíthatják az agyat, az idegrendszert és a vesét.
Káros nyomelemeket számos helyen találhatunk a környezetben is: a talajban (például a vulkanikus közegben), a vizekben, de még a levegőben is (kipufogógázok ólomtartalma). A természet bizonyos pontig képes az öntisztulásra, ám a toxikus anyagok a vízből, vagy a levegőből bekerülhetnek a talajba, ahonnan a növények is képesek felvenni azokat. Belső terekben, épületekben is jelen vannak a nyomelemek, s több tényezőtől függhetnek: például a felhasznált építőanyagoktól, a lakberendezési tárgyaktól, a falfestéktől, a szellőztetéstől, a fűtési módtól, a dohányzástól és így tovább.
Ásványi anyagoknak azokat az elemeket nevezzük, amelyeknek 1 kilogrammonként 100 mg fölött van a jelenlétük (makroelemek). Ilyen a nátrium, a kálium, a kalcium, a foszfát, a klór és a magnézium. A nátrium alacsony szintje zavartsággal, súlyos esetben eszméletvesztéssel, kómával jár. A káliumhiány tünetei: ingerültség, gyengeség, aluszékonyság, hányinger, irracionális viselkedés, szívműködési zavarok, izombénulás.
A kalcium hiánya gyermekeknél angolkórt, felnőtteknél csontlágyulást, csontritkulást okoz, ám a túl sok kalcium megakadályozza a vas és a cink felszívódását, magas szintje veseelégtelenséghez vezethet. A klórhiány megzavarja a szervezet sav-bázis egyensúlyát, mivel szükséges a gyomornedv (sósav) termelődéséhez, valamint a B12-vitamin feldolgozásához. A magnézium befolyásolja az ideg- és izomműködést, hiánya fájdalmas izomgörcsöket okoz.
Szervezetünk számára elengedhetetlen alapanyagok a vitaminok, amelyek nélkül nem élhetünk egészséges életet. Erre utal a név is: vita (élet), tehát az élethez szükséges, és amin, azaz aminosavakat tartalmaz. A vitaminokat a táplálékokkal vesszük magunkhoz. A legfontosabbak: C-, D-, E-, B-vitamin 1–6 és 12–15, BC- (folsav) és BT-, F-, G-, H-, K-, L-, T-, valamint U-vitamin.

Knp.