Halász Zsiga, Kinsky Nusi meg a többiek
Minden évben más és más szeletét mutatja be a Hegyvidék múltjának a helytörténeti gyűjtemény. Korábban iskolatörténeti tárlat, valamint térképkiállítás várta a látogatókat, ezúttal a sport áll a középpontban. A Célegyenesben a Hegyvidék című válogatáson a 19. századtól napjainkig tekinthetjük át a környék sporttörténetét. Olyan kuriózumok gazdagítják a kiállítást, mint Magyarország első golfpályájának, vagy az európai hírű svábhegyi autóversenyeknek a históriája.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Beethoven utcai kiállítóterébe belépő látogató újfent egy tematikusan felépülő kiállítással találkozhat, amelyben a központi szerep ezúttal a sporté. Külön tablót kaptak a Sportkórház, a TF és az egyesületek, kiemelt helyet az egykor a Széll Kálmán téren működő Budapesti (Budai) Torna Egylet, a híres BBTE.
„Hazádat védeni tanuld itt az Erkölcs, Erő, Épség és Egyetértés jegyében” – hirdette a BBTE jelmondata, amelynek tornacsarnokában atléták, teniszezők, telente korcsolyázók tökéletesíthették tudásukat, és rendelkezett sí-, vívó-, valamint evezős szakosztállyal is. A sportolók között sajátos társadalmi réteg képződött: akik egy klubba jártak, azoknál nem számított a vagyonbeli különbség. Így számos olyan archív felvételt láthatunk, amelyen az atlétikai verseny döntőjében egymást átölelve áll csíkos ruhában, kackiás bajusszal a bankigazgató és beosztottja. Érdekes módon a mindennapi életben komoly pozíciót betöltő személyek a sport területén hasonló komolysággal, de vállalták „beceneveiket”, a versenyzők között volt például Halász Zsiga és Kinsky Nusi is.
Az új helytörténeti kiállítás gazdag áttekintést nyújt a XII. kerületben élt, vagy jelenleg is itt élő kiemelkedő sportolók relikviáiból. Számos olimpikon lakik a Hegyvidéken, akik nem sajnálták az időt-fáradságot, amikor a tárlat létrehozásáról volt szó, így itt látható egyebek közt Varga János birkózó olimpiai cipője, Nagy Tímea párbajtőrvívó ruházata, vagy éppen Szollás László korcsolyája. Az arany- és ezüstérmek segítségével felidézhetjük az olimpiai versenyek izgalmát, sőt szemügyre vehetjük Csák Ibolya fair play-díját is. Archív felvételek mutatják be Papp Laciék különleges felkészülését a versenyekre – minden bizonnyal kevesen vállalnák manapság, hogy a siker érdekében fát vágjanak a Normafa közeli erdőben...
Külön érdekességet jelentenek a régi filmfelvételek, híradórészletek. A kisfilmeken olyan nosztalgiaébresztő bejátszások szerepelnek, mint a Normafánál megrendezett terepmotorversenyről szóló tudósítás, vagy sportolóink tatai edzőtáborozásának bemutatása. A legfrissebb képkockák az athéni olimpián készültek a magyar vízilabdacsapat győzelméről; az ötkarikás játékokon verhetetlen gárdából ketten, Molnár Tamás és Steinmetz Barnabás a XII. kerületben laknak.
Kiemelt helyet kapott a tárlaton az egykori Széchenyi-hegyi golfpálya, amely az idén lenne százéves. Régi, fából készült ütők, illetve az egykori bajnok, Szlávy Béláné hortobágyi kitelepítést is túlélő felszerelése emlékeztetnek a hajdanvolt golfaranykorra – valamint egy közel százesztendős fűnyíró, amellyel a pálya füvét nyírták.
A kiállítótérbe lépve a tekintetet legelőször az 1927-es évjáratú, Méray gyártmányú, oldalkocsis motorkerékpár ragadja meg. Ehhez hasonlókkal álltak rajthoz a Magyar Királyi Automobil Club szervezte svábhegyi autó- és motorversenyeken. Először 1920-ban a Kékgolyó utcától startoltak, hogy a folyamatos emelkedőt és a kanyarokat legyőzve az Agancs útnál érjenek be a Széchenyi-hegyen lévő célba. A relikviák és tablók között sétálgatva kiderül, ki volt az a versenyző, aki a pályarekordot ittasan, fogadásból állította fel, és megismerhetjük a kor híres autóversenyzője, Delmár Walter életútját is.
Természetesen a XII. kerület sportéletét nem lehet taglalni a túrázás és a Normafánál való „lábszánkózás” (ismertebb nevén: síelés) nélkül. Jelentős momentum volt a Svábhegy és a Zugliget népszerű kirándulóhellyé válása a 19. század második felében, hiszen ekkor kezdtek megjelenni a vendéglők, fogadók, majd a luxusszállodák és a szanatóriumok is. Az előkelő vendégek pedig magukkal hozták az igényt, hogy pihenés közben is hódolhassanak sportszenvedélyüknek: létesült ebben az időszakban lovarda, golf-, sí-, szánkó- és teniszpálya. Kevesen tudják, hogy vitorlázó-repülőtér is működött a kerülethatáron, a Farkashegyen. Itt készült régi felvételek is színesítik a helytörténeti válogatást, például az utolsó itt végrehajtott gumiköteles felszállásról.
A második világháború megtorpanásra kényszerítette a Hegyvidék pezsgő sportéletét, és bár voltak próbálkozások az újjáélesztésére, a kommunista vezetés hatalomra jutása megpecsételte az arisztokratikusnak bélyegzett sportok és egyesületek sorsát. Hogy a helyi vezetők számára manapság mennyire fontos a sport, jelzi a tény: a Hegyvidék díszpolgára immár a kétszeres olimpiai bajnok Nagy Tímea, illetve a legendás labdarúgó, Sándor „Csikar” Károly is.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény kiállítása 2012 júniusáig látogatható díjmentesen a Beethoven utca 1/b-ben kedden, csütörtökön és pénteken 10 és 18 óra között. A felnőttek számára komoly vonzerő lehet a múltidézés és a komoly ismeretanyag, a múzeumlátogató fiatalabb korosztálynak pedig a Microsoft felajánlásával működtetett X-box gép, amelyen interaktív sportjátékokkal múlathatják az időt. Ugyancsak a fiatalabb korosztály részesítheti előnyben a kertben felállított minigolf- és lengőtekepályákat. A Célegyenesben a Hegyvidék tehát igazi, közös családi kikapcsolódást nyújt, érdemes időt szánni rá akár már a nyár folyamán.
BA