Pálmák a kertben

Nem kell a trópusokig utazni, ha valaki szabadba ültetett pálmákat szeretne megcsodálni, már egy alpesi kirándulás is elég lehet, hiszen nyugati szomszédjainknál is feltűnnek a kertbe kiültetett növények. Ezek az egyedek biztosan csak néhány hónapot töltenek a szabadban, és az is kérdés, hogy ezt az időszakot károsodás nélkül képesek-e átvészelni. Nálunk a szárazabb és melegebb nyarakon több pálma kerülhetne a kertekbe. Az arra alkalmas helyeken pedig akár télen is kint maradhatnának azok a pálmafajok, amelyek – takarásban, vagy védett helyen – a mi klímánkon is átteleltethetők.
A szobában fejlődő pálmák szabadban történő nyaraltatása sem általánosan elterjedt. Ennek két fő oka lehet: egyrészt a szobai fényviszonyok között, télen fejlődő levelek megsínylik a hirtelen érkező perzselő napsütést. A pálmák pedig rendszerint elég lassan fejlődnek, így elvesztett lombjukat aligha tudják még a nyáron pótolni. A másik ok a pálmák méretében keresendő. Az évek, évtizedek alatt magból kifejlődő datolyapálma, vagy a leveleit terebélyesen szétterítő könnyezőpálma cserepét nehéz a teraszra, vagy a kertbe kicipelni, s onnan ismét a szobába vinni. Arra még ritkábban van mód, hogy a szoktatás kedvéért a pálmákat eleinte csak borult időben néhány órára, aztán egyre hosszabb időre vigyük a szabadba, megelőzve ezzel a levelek elégését.
Elvétve – különösen a nyaralók kertjeiben – mégis előfordul egy-egy „pálma”: a banán. Ez a növény rendszertanilag elég messze esik a valódi pálmáktól, a köznyelv néha mégis pálmának titulálja a megjelenése és az általa sugárzott délszaki hangulat miatt. Ennek a növénynek kifejezetten jót tesz a nyári szabadság. A szobában sínylődő egyed megfelelően nagy cserépben, vagy szabadföldben rendszeres öntözés mellett bámulatos fejlődésre képes egyetlen nyár alatt. Akár embermagas „fává” nő a tavasszal még csenevész arasznyi növényke.
Sajnos, az ősszel ismét a szobába menekített banán gyorsan elveszti növekedési lendületét, és a tél végére levelei egy részét is. A legfigyelmesebb gondozás mellett is előfordulhat, hogy csak szomorú árnyéka lesz nyár végi állapotának. Szerencsére a nagy tövek körül ekkorra már több sarj is megjelenik. Sokan javasolják ezeknek az eltávolítását, ami a főtörzs (itt nem a katonai rang) szempontjából lehet előnyös. De érdemes a sarjakat külön cserépben megtartani, mert ha az öreg tő nem vészeli át a sötét, hideg és hosszú telet, akkor ezek vehetik át a helyét a következő szezonban.