Az sem baj, ha egészséges…

Paprika, paradicsom, uborka, burgonya, gyümölcs, méz, szörp, bor, hús, húskészítmény, tejtermék és péksütemény éppúgy kapható a megújult hegyvidéki biopiacon, mint ahogyan megvásárolhatók a különlegességnek számító füvek – például a tönkölybúzafű, a zöldárpafű –, csírák, magok, őrlemények, szőtt és hímzett textíliák, vesszőből font kosarak vagy kézműves kerámiák. Ott jártunkkor az érdeklődők számánál csak a kínálat nagyobb. A hajdúhadházi Erdődi Imrénél is egymást érik a vevők.

Mitől bio mindaz, amit árusít?

– Elsősorban attól, hogy semmilyen vegyi anyagot nem használunk sem a talaj-, sem a növényvédelemben. És ezt persze nem csak rámondjuk, hiszen ellenőrzött és tanúsítvánnyal igazolt termelést folytatunk.

Nem is permeteznek?

– Dehogynem, védekeznünk kell a kártevők és a betegségek ellen, de csak természetes anyagokkal dolgozunk, mint például a saját készítésű csalán- és zsurlólével. Az elmúlt húsz évben idehaza is sokat fejlődött a kínálat, nagyon jó bio-permetezőszerek vannak már.

Mekkora területen gazdálkodik?

– Harminc hektáron termelek, a legtöbb feladatot mi magunk végezzük, csak a gépi nagy munkákat szoktam bérelt szolgáltatásként igénybe venni. Tizenegy esztendeje kezdtem, de már vagy húsz éve tervezgettem, hogy biogazdálkodásba kezdek.

Netán családi gyökerek is erre indították?

– Ahogy vesszük. Tipikus magyar sors a miénk. Nagyapám kulák volt, apámat beléptették a téeszbe. Mindig azt mondogatta nekem: „Fiam, csak paraszt ne legyél!” Ezért aztán az iparban helyezkedtem el, szerszámkészítő lettem, majd gépésztechnikus, technológus, aztán szép lassan befuccsolt az ipar, így egyértelmű volt, hogy visszatérek a családi hagyományokhoz.

Nagyon szép, amit kínál, az uborka, a krumpli, a káposzta és minden más is. Hányfajta zöldséget termel összesen?

– Nem is tudom hirtelen, úgy huszonöt-, harmincfélét. Tudja, minket, hadháziakat torzsásoknak szoktak nevezni a jó minőségű és sokféle káposztánk miatt, saját fajtáink is vannak, mint a hadházi lapos, vagy a selyemkáposzta, előbbi főleg savanyítani, utóbbi leginkább töltve a legfinomabb.

Mi az oka annak, hogy például az uborkája ugyanolyan szép, mint a többi árusé, ön mégis sokkal olcsóbban adja?

– Ennek elsősorban a mennyiség lehet az oka. Nem tudom, a többieknek mekkora területe van, én azért tudok alacsonyabb árat kérni, mert nagyban gazdálkodunk. De megértem azt is, aki többet kér, mert nagyon sokat kell dolgozni a zöldségekkel, amíg ilyen egészséges, szép áru lesz belőlük.

Virág Anikó épp telepakolja a kosarát, amikor faggatni kezdjük.

– Tizenöt éve vásárolok kizárólag biotermékeket – meséli. – A családom hiszékenynek tart, én meg erre csak azt mondom, elég megkóstolni, azonnal érződik a különbség. A gyerekeim ma már huszonkét és huszonnégy évesek, úgy nőttek fel, hogy csak bioélelmiszert kaptak, nem is voltak betegek – nem túlzok, egy napot sem hiányoztak az iskolából, és gyógyszert sem kellett szedniük soha. Ma már mindketten elköltöztek otthonról, de amikor tudják, hogy vásárolni jövök, mindig megkérnek, hogy „nekünk is vegyél, mami!”

Két vásárló kiszolgálása között Erdődi Imre ismét felém fordul:

– Tudja, mi a legjobb? Hogy még a kenyeret is a saját tönkölybúzánkból sütjük, kóstolja csak meg, milyen finom!

Nem tudok ellenállni a szíves unszolásnak, letöröm az ebédre hozott szendvicse sarkát – s valóban nem túlzott, rég ettem ilyen finom kenyeret.

A déligyümölcsöket kínáló standoknál kissé elbizonytalanodom.

Honnan lehet tudni, hogy bio a narancs és a banán? Egyáltalán, mitől azok?

– Ezek olyan gyümölcsök, amiket nem kezeltek gombaölő szerekkel – válaszolja a megkérdezett kereskedő. – Igaz, hogy a mieink nem tarthatók el hetekig, mint a nem biopiacokról származók, viszont éppen ezért garantáltan frissebbek és egészségesebbek. Egyébként csak ellenőrzött biokereskedőktől vásárolunk – és ezt nálunk is ellenőrzik.

Nagy Ervinné Zsuzsa kecskeméti őstermelő különleges bogyós gyümölcsöt árul.

– Ez a homoktövis. Eleinte kevesen ismerték, de ma már egyre többen keresik – közben a segítője máris a kezembe nyom egy pohárnyi kóstolót a mézes homoktövis szörpből, aztán a bodzabogyóval, fekete ribizlivel, kék és vörös áfonyával és somlével kevert változatokból. Magamban megállapítom: ezekért az ízekért tényleg érdemes volt hajnalban kelni... – Hogy mi a különlegessége? A homoktövist a gyógyító növények királynőjének is tartják, nem véletlenül, hiszen nagyon magas az antioxidáns-tartalma, és rendkívül jó immunerősítő növény. Betegségmegelőzésre, vagy lábadozóknak kifejezetten és jó szívvel ajánlom!

– De jó, hogy ezt meghallottam! – szól oda valaki. – A férjem nemrég gyógyult ki a tüdőgyulladásból, viszek neki belőle!

A gyakorlott piacra, vásárba járó hozzászokott a különféle borok látványához, mégis újdonságnak számít, ha egy palackon ez olvasható: biobor. Óhatatlanul adódik a kérdés: mitől az?

– Nem alkalmazunk semmilyen vegyszert – mondja a Dobos Pincészet képviseletében Mindszenti Gábor –, a talajműveléshez szerves trágyát használunk, a permetezéshez is csak réz- és kénkészítményeket. Az illetékes szakfelügyelet rendszeresen ellenőriz mindent: a talajt, a leveleket, a gyümölcsöt. De mindez megéri a fáradságot, mert a vevőink szeretik a borainkat!

A céltudatos vásárló hamar teletömheti kosarát a hegyvidéki biopiacon. Aki csak „bekukkant”, érdeklődni, nézelődni megy ki, az is számítson arra, hogy mindenütt olyan szívesen fogadják, sőt, több helyen meg is kínálják – ha csak kérdez, akkor is –, hogy egy-két óra észrevétlenül elröppen közben. S ha még kóstolót is visz haza, könnyen úgy járhat, mint e sorok szerzője: ebéd közben a számban éreztem az ízét a falun élt nagymamám uborkasalátájának, amit a kertben szedett „igazi” uborkából készített nekünk a vasárnapi rántott csirkéhez.

Antal Ildikó

A hegyvidékiek igénylik a biopiacot

„Lassan egy évtizede annak, hogy a biopiac átköltözött a mi kerületünkbe. Ez a néhány esztendő is elég volt ahhoz, hogy igazolódjon: a Hegyvidéken létjogosultsága van az ellenőrzött ökológiai feltételek között termelt élelmiszereknek – mondta Váczi János alpolgármester. – A biotermékek vásárlása nemcsak egy-egy élelmiszer beszerzését jelenti, hanem életszemléletet tükröz. A hegyvidéki polgárokat eddig is jellemezte a felelős, környezettudatos gondolkodás, ezért az önkormányzat is fontosnak tartotta, hogy – a MOM-projekt részeként – méltó helyet biztosítson a kerületi biopiacnak. A beruházás részeként a kulturált elárusító terep kialakítása mellett az önkormányzat gondoskodott a tizenhat állandó és több tucat mobil elárusítóhely beszerzéséről is. Aki szombatonként kilátogat ide, azt láthatja, hogy a hegyvidékieknek valóban igényük van a megbízható forrásból, ellenőrzött körülmények között, a természetet nem kizsigerelve megtermelt élelmiszerekre.”