Méregtelenítés a gyakorlatban

A kőkorszaki ember nem ivott tejet, mivel szervezetéből hiányzott az emésztéséhez szükséges laktáz. Érdekesség, hogy a tejivás képessége Észak- és Közép-Európában, valamint Dél-Európa egyes vidékein jelent meg elsőként. Az evolúciós küzdelemben ez kétségkívül előnyt jelentett, hiszen ínségesebb időkben is megfelelő táplálékhoz juthattak azok, akik képesek voltak megemészteni a tehéntejet.
A tisztító módszereket, elsősorban a különféle természetes hashajtókat már az ókori Egyiptomban is ismerték a fáraók orvosai. Fügét, korpát és datolyát ajánlottak belső fájdalmakra panaszkodó betegeiknek. Görögországban Hippokratész rendkívüli jelentőséget tulajdonított a tisztítókúráknak bizonyos betegségek, krónikus gyulladások, akut bélfertőzés, illetve a pikkelysömör kezelésében. Mindez a Hegyvidéki Egészségklubban hangzott el, ahol dr. Szolnoki Lajos háziorvos előadásából kiderült: a böjtölés nem új keletű gyógymód, prevenciós céllal évszázadok óta alkalmazzák. Napjainkban reneszánszukat élik a különféle tisztítókúrák, a nyugati orvostudomány újra felfedezte ezek jótékony hatását, mivel fiatalítanak, megújítanak.
A konkrét receptekre rátérve Szolnoki Lajos elsőként a lúgosító makrobiotikus étrendet ismertette: a tíznapos tisztítókúra ideje alatt csak búzát (bio minősítésű termék), barna rizst, hajdinát és kölest, lehetőség szerint természetes forrásból származó, tisztítatlan vizet (esetleg buborékmentes ásványvizet, vagy néhány óráig állni hagyott csapvizet), illetve tengeri sót fogyaszthatunk. A gabonaféléket őrölve, főzve, sütve vagy puffasztva is elkészíthetjük.
Népszerű a Hildegard-böjt, amelynek alapja az epehólyagra és a gyomor-, béltraktusra ható, gaglan nevű fűszert tartalmazó, tönkölybúzából, zöldségekből és friss gyógyfüvekből készített különleges leves. Hatásos méregtelenítés a burgonya- és rizsnapok tartása: a krumpliból – zsiradék és só teljes mellőzésével – zöldfűszerekkel ízletes püré főzhető, míg a rizs elsősorban párolva fogyasztandó.
A Gerson-féle gyógymód a krónikus betegségek, rosszindulatú daganatok kiegészítő terápiájaként lehet sikeres. A böjt célja a test méregtelenítése és a szervezet ellenálló képességének fokozása. Reggel 8 és este 7 óra között tizenhárom pohár vegyszermentes sárgarépa, zöldsaláta, zöldpaprika, alma, vörös káposzta, petrezselyemgyökér, vízi zsázsa levét kell meginni. Reggelire vízben főtt zabkása, vízben párolt gyümölcsök, aszalt szilva, mazsola, szárított sárgabarack, nagy pohár frissen facsart narancslé, banán, ebédre és vacsorára nagy adag nyers saláta, Hippokratész-zöldségleves, héjában sült burgonya párolt főzelékkel, friss gyümölcsök javallottak.
Sokan választják a léböjtkúrát, ami főként természetes zöldség- és gyümölcslevekből, cukor nélküli teákból és szénsavmentes vizekből áll össze. Legtöbbször Kneipp-terápiával – hideg-meleg vizes leöntés –, hidroterápiával, masszázsokkal, gyaloglással, tornával, jógával, tai-chival, oxigénterápiával, arckezeléssel egészülhet ki. Léböjtkúrát csak orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni!
A vese nem megfelelő működése miatt kialakuló akne (pattanás) kezelése érdekében a fűszeres, túlsózott ételek, savanyúságok elhagyása mellett érdemes elkortyolgatni napi egy liter csalánteát. Az éjszakai izzadás megszüntetésére jól bevált szer az orvosi zsálya, a fűszernövény leforrázott levét reggel, éhgyomorra érdemes meginni. Hólyagproblémákra jelenthet megoldást a 100 gramm cickafarkból és zsurlóból készült ülőfürdő, a kúrát napi négy csésze palástfű tea elfogyasztásával egészíthetjük ki. A gyerekek nyugodt álmához járul hozzá az egy éjszakán keresztül hideg vízben áztatott hársfavirágból készített meleg fürdő.

Knp.