Ifjítják a fákat
Olvasóink jelzései szerint az utóbbi hetekben a kerület több pontján lehetett látni lombkoronájától teljesen megfosztott, lekopaszított fát. Bár a látvány valóban ijesztő, még sincs szó természetkárosításról: az esetek döntő többségében az ágak visszavágása a fák ifjítását szolgálja.
A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a telken belüli fakivágásokhoz nincs szükség a hatóság engedélyére. Ugyanakkor a kerület Városrendezési és Építési Szabályzata úgy fogalmaz, hogy az építési telkeken egyméteres magasságban mért, tíz centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fát – a gyümölcs- és a kiszáradt fák kivételével – csak növény-egészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okból, illetve építési tevékenység miatt lehet kivágni. A rendelet megszegője szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Nem minősül természetkárosításnak az ágak teljes visszavágása, amennyiben azt az ifjítás érdekében hajtották végre. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy a használó köteles gondoskodni az ingatlanon lévő fás szárú növények fenntartásáról, az adott faj tulajdonságainak megfelelő szakszerű kezeléséről, egyebek között a metszéséről, valamint szükség szerinti pótlásáról. Szintén a használó feladata az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető részeinek eltávolítása.
Ebbe a körbe tartozik az ifjítás, ami sokszor ad okot félreértésekre. Az ifjítás során ugyanis legtöbbször a fa teljes lombkoronáját eltávolítják, a vastag tartóágakat a törzsig visszavágják. Gyakorlatilag csak egy csupasz törzs marad a növényből, ami az avatatlan szem számára roncsolásnak tűnik, azonban éppen ez kell ahhoz, hogy a legyengült növény megerősödjön, és hamarosan új ágakat növesszen. A tapasztalatok szerint a megfelelően végrehajtott ifjítást követően néhány éven belül a korábbinál is szebb lombozat fejlődik ki a fákon.
A későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében az önkormányzat szakirodája azt javasolja, hogy a balesetveszélyes, illetve beteg fák kivágását mindenki hitelt érdemlően dokumentálja. Ennek legegyszerűbb módja egy írásos szakvélemény elkészíttetése, illetve a kivágás előtti állapotok és beteg fa esetében az odvas belső részek lefényképezése.
A növényzet pótlásáról jogkövető módon a telek használója köteles gondoskodni: gyümölcs-, kiszáradt, valamint a növény-egészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okból kivágott fák esetén a pótlás mértékét úgy kell meghatározni, hogy a be nem épített telekterület minden száz négyzetméterére legalább egy fa jusson. Pótláskor kizárólag lombhullató és nagy lombkoronát növelő örökzöldek vehetők figyelembe. Ez annyit jelent, hogy fapótlásként nem telepíthetők tuják, hamisciprusfajok és oszlopos örökzöldek.
Fás szárú növényt az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére tekintettel olyan helyre lehet elültetni, ahol nem veszélyezteti az emberi életet és egészséget, valamint a meglévő építmények épségét, illetve nem akadályozza ezek működését és a biztonságos közlekedést. Más szabályok vonatkoznak a közterületen álló fák kivágására, ezeket csak (építési) engedély birtokában lehet eltávolítani. Az ezzel kapcsolatos problémákat a városüzemeltetési irodának jelezhetik a polgárok.
Em.