Adózás és számlázás a társasházakban

A társasházak továbbra is jelentős állami támogatást vehetnek igénybe megtakarításaik után, így az évekre előre tervezhető felújítások finanszírozásához mindenképpen érdemes belépni a Fundamenta előtakarékossági programba – hangzott el a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének összejövetelén. A megfelelő konstrukció kiválasztásával ugyanis jelentős többletforrásokhoz juthat a társasház. Ennél is fontosabb, hogy a mindenkori gazdálkodás formailag és számszakilag is megfeleljen a törvényi szabályozásnak.
Fokozottan figyelni kell arra, hogy a kiadott és befogadott számlákat helyesen töltsék ki, ellenkező esetben a hatóság nem fogadja el a társasház adóbevallását. Ebből a szempontból a közös képviselő „kapuőrként” működik, rajta múlik, milyen számlák kerülnek a könyvelésbe. A legfontosabb, hogy a leadott számlán szerepeljen a cég pontos megnevezése és adó- vagy nyilvántartási száma, illetve a társasház címe és adószáma.
Gyakori hiba, hogy összekeverik a számla keltét, a fizetési határidőt és a teljesítés dátumát, holott ezeknek fontos szerepe van a könyvelésben. Szintén rendszeresen elrontják a számla áfatartalmának mértékét: az átutalásos számlán huszonöt, míg a készpénzesen húszszázalékos áfát kell megjelölni.
Számos félreértés forrása, hogy a lakóközösségek nem veszik figyelembe a társasházakra vonatkozó egyéni adószabályokat. Ezek közül a leglényegesebb, hogy a társasház alapesetben nem minősül gazdálkodó szervezetnek, ezért nem köteles számlát adnia, és külön adóbevallást is csak akkor kell készítenie, ha valamilyen adóköteles tevékenységet folytat. Ilyen a ház tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyon el- vagy bérbeadása, a reklámfelület értékesítése, természetes személy alkalmazása, illetve megbízása.
Bár nem számít adóköteles jövedelemnek, a Fundamenta lakáskasszán keresztül kapott támogatásokat is be kell vallani – ennek előfeltétele az adószám kiváltása. Fontos tudnivaló, hogy bármilyen adóköteles tevékenységet annak megkezdését követő tizenöt napon belül a társasháznak jeleznie kell az adóhatóság felé. Újdonság, hogy bejelentkezéskor az adóbevallást készítő nevét is fel kell tüntetni.
Ingóság eladásánál a társasház akkor adózik, ha ezzel az éves bevétele, a közös költséget nem számolva, meghaladja a kétszázezer forintot. Az adó mértéke a kétszázezer forint feletti rész tizenhat százaléka. Közös tulajdonban lévő ingatlanrész eladásakor a lakóközösség szabadon választhat az adózás módjáról, lehetőség van arra, hogy a tulajdonosok külön-külön adják el tulajdoni hányadukat, ilyenkor a bevételt mindenki saját maga vallja be. Ez a megoldás azoknak jelent megtakarítást, akik már legalább tíz éve tulajdonosok, nekik ugyanis nem kell adót fizetniük. A tulajdonjog időtartamától függetlenül a cégek és a társasház mindenképpen tizenhat százalékkal adóznak, az adóalap esetükben a bevétel huszonöt százaléka.
Bérbeadáskor nem kell külön adót fizetni, ha a bérlő azt már eleve levonja a bérleti díjból. Természetesen az erről szóló dokumentumok a bevallás részét képezik. Járulékot akkor kell fizetni, ha a társasház megbízási szerződéssel alkalmaz olyan magánszemélyt, aki nem tud számlát adni. Amennyiben az alkalmazott nyugdíjas, és a háztól kapott jövedelme meghaladja az adott időszakra eső minimálbér harminc százalékát, a társasházat további huszonhét százalékos egészségbiztosítási járulék terheli.
Érdemes megfontolni az áfakörbe történő belépést. Ennek akkor van haszna, ha a társasház adóévi bevétele meghaladja az ötmillió forintot.

mm.