Trianon-emléknap a hegyvidéki iskolákban
A múlt évben Pokorni Zoltán polgármester javaslatára úgy határozott az országgyűlés, hogy június 4-e, a trianoni békediktátum elfogadásának napja legyen a Nemzeti Összetartozás Emléknapja itthon. A hegyvidéki iskolák változatos programokkal idézték fel a kilencvenegy évvel ezelőtt történteket.
Az első világháborút lezáró békeegyezmények keretében határozták meg a győztes hatalmak Magyarország új határait. A Párizs melletti Trianon palotában aláírt megállapodás nem vette figyelembe az etnikai arányokat, így történhetett meg, hogy egyetlen tollvonással közel 3,3 millió, zömében tömbben, azaz földrajzilag jól körülhatárolt területeken többségben élő magyar lett más országok állampolgára. Mindez azt jelentette, hogy a Magyar Királyság lakóinak száma 20 886 487-ről 7 615 117-re, az ország területe pedig a harmadára csökkent – példátlan módon.
Bár mindez immár kilencvenegy éve történt, a környező országokban élő magyarok megtartották nyelvüket és identitásukat. Minden magyar közösségét ismerte el tavaly az országgyűlés azzal, hogy a trianoni békediktátum elfogadásának napját, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Emléknapjává nyilvánította. Ezt követően Pokorni Zoltán javaslatára az emléknap iskolai keretek közötti megtartásáról is döntöttek a honatyák. A Hegyvidék polgármestere érvelésében elmondta: a trianoni békediktátummal kapcsolatos félreértéseket az iskolákban kell kijavítani, a mai gyerekek azok, akik felnőve még szorosabbra fűzhetik az újra megerősödő szálakat az anyaországban és a határon túl élő magyarok között.
A határozat elfogadása és az emléknap közötti idő rövidsége miatt a múlt évben még nem volt lehetőség az iskolai emlékezések megszervezésére, így először idén kerülhetett sor erre. A Hegyvidéken valamennyi iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, az önkormányzati fenntartású intézmények az önkormányzat oktatási és közművelődési irodája segítségével állították össze saját programjukat.
Az ország régióit bemutató, májusban megrendezett projektnapot „gondolták tovább" a Virányos Általános Iskolában, ahol a határon túli magyarlakta vidékek kultúrájával és mindennapi életével ismerkedhettek meg a diákok. Szerdahelyiné Jászberényi Ágnes igazgató lapunknak elmondta, hogy az általános iskolás korcsoportnak megfelelő, a gyerekeket valóban érdeklő ismeretek átadására törekedtek. Éppen ezért a történelmi tények mellett elsősorban a könnyen megérthető, illetve elsajátítható népszokásokat, a magyarlakta vidékek játékait, dalait és táncait mutatták be. A hetedikesek kiállításon dolgozták fel Kárpátalja, Felvidék, Erdély és a Délvidék népművészetét, a kézműves-foglalkozásokon fény derült a kalotaszegi párta és a beregi keresztszemes hímzés készítésének titkaira, míg az udvaron felvidéki játékok várták a diákokat, akik erdélyi népdalokat és a Csillagszemű együttes táncosainak jóvoltából mezőségi táncokat is megtanulhattak.
MM.