Reumatológiai betegségek
Magyarországon a reumatikus elváltozások népbetegségnek számítanak, a lakosság többsége szenved valamilyen ízületi fájdalomban. A Hegyvidéki Egészségklub előadásán a házigazda, dr. Szolnoki Lajos háziorvos a reuma okait és gyógyításának lehetséges módjait foglalta össze.
A reuma görög eredetű szó (rheo: folyik), nagy általánosságban a támasztó- és mozgatórendszer hasogató, folyamatos fájdalmát jelenti. Megkülönböztetünk gyulladásos és kopásos eredetű elváltozásokat, mindkét esetben az ízületeket, a gerincet, valamint az úgynevezett lágyrészeket (inakat, izomzatot és kötőszövetet), továbbá általánosan a csontozatot érintő megbetegedéseket különítünk el.
A reumatoid artritisz a szervezet idült gyulladásos megbetegedése, elsősorban az ízületeket érinti. Az ízület belhártyája megvastagszik, és akadályozza a normális működést, az ízület és az ízület körüli képletek fokozatosan elpusztulnak. Oka ismeretlen, az orvosok öröklött tényezők szerepét feltételezik. Kialakulásakor a szervezet a saját kötőszöveti elemeit idegenként ismeri fel, és gyulladásos reakcióval védekezik. A népesség kb. 1%-ában jelentkezik, nőknél két-háromszor gyakoribb, mint férfiaknál.
Eleinte rossz közérzettel, lázzal, testsúlycsökkenéssel jár, gyulladásosan megvastagodik az ízület belhártyája, valamint felszaporodik az ízületi folyadék. Ezek akadályozzák az ízületi mozgást, az izmokban görcs jelentkezik, később állandósul az ízület behajlított állapota. Közben ínhüvelygyulladás, a bőrben reumás csomók és csontelváltozások keletkezhetnek. Az érintett ízületek torzulnak, fájdalmas kötőszövetes vagy csontos ízületi merevség alakul ki. Jellegzetes a reggel több mint egy órán keresztül fennálló ízületi merevség. Kezelését nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, illetve citotoxikus és immunrendszer-gyengítő szerekkel végzik, illetve súlyos, torzító elváltozások esetén ortopédiai műtét is alkalmazható.
Szintén ismeretlen az oka a Bechterew-kórnak, amely a gerinc kisízületeinek és szalagjainak gyulladását jelenti, végső soron pedig a gerinc teljes merevségével járhat. A betegség általában 20-24 éves korban kezdődik, rendszerint a keresztcsonti ízületekben, kisebb deréktáji fájdalom formájában. Terjedését a derék elmerevedése, fokozott hátgörbület, esetleg a nyakmozgások zavara jelezheti. A kezelés szempontjából fontos, hogy a gerinc ne merevedjen el púpos helyzetben, ezért ajánlott a lapos, kemény, rugalmas ágy használata. Emellett mindennap legalább kétszer 30 percet hason kell feküdnie a betegnek.
Az egyik leggyakoribb ortopédiai betegség a teniszkönyök, tünete a könyökfájdalom, amely kisugározhat a kézbe is. Gyakori mozgásszervi probléma a hátfájás: a rossz tartás és a folytonos fájdalom akár fejfájást, tompaságot, kedvetlenséget is okozhat.
Kopásos (degeneratív) gerinc- és ízületi betegség a porckorongkopás okozta idegfájdalom, illetve az ideggyulladás a felső vagy alsó végtagokon (idegzsába, isiász). Az időskorban mindennapos térdfájdalmak akkor kórosak, ha a térd érintésre érzékeny, duzzadt, az ízületben mozgatáskor vagy megfeszítéskor kattogás, pattogás vagy ropogás hallható. Szintén nagyobb bajra kell gyanakodni, ha a térd és a láb stabilitása nem megfelelő, a lábujjak hűvösek, sápadtak, vagy kékesen elszíneződtek, a láb alsó része vagy a lábfej zsibbadt.
knp.