Bevallásos típusúak a helyi adók

A legrégebbi helyi adó a kerületben az építményadó. Hogyan változtak ennek az adófajtának a szabályai?

– Az 1990-ben született, helyi adókról szóló törvény hatalmazta fel az önkormányzatokat arra, hogy bevezethessenek vagyoni, illetve kommunális típusú adókat. Helyi adót utolsóként a XII. kerület vezetett be a fővárosban: 1997 óta létezik a Hegyvidéken vagyoni típusú adóként az építményadó. Ezt az adófajtát először a nem lakás céljára szolgáló helyiségek – üzletek, irodák, műhelyek, műtermek, raktárak, garázsok – után kellett fizetni, később, 2004-ben az adózási kötelezettséget kiterjesztettük a vállalkozás céljára használt lakásokra, majd 2007-ben a nem magánszemély tulajdonában álló lakásokra is. Az adó mértéke 2008-tól 1169 Ft/m²/év volt, 2011. január 1-jétől az adó mértékének felső határa – a 2003 óta eltelt évek inflációjának figyelembevételével – 1580 Ft/m²/év-re módosult. A kedvezmények ugyanakkor megmaradtak: változatlanul mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló lakás, műterem, illetve a gépjárműtároló, ha azt mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló és ezért gépjárműadó alól mentes jármű tárolására használják. Huszonöt százalékos kedvezményben részesül a magánszemély, illetve a társasház közös tulajdonában álló gépjárműtároló is lakásonként 30 négyzetméter hasznos alapterületig.

Új vagyoni adóként idén telekadót is bevezetett az önkormányzat. Miért volt erre szükség, és kiket érint az új adó?

– Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának következményeként az önkormányzat bevételei jelentős mértékben csökkentek, ugyanakkor a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok finanszírozásával járó kiadások megnövekedtek. Az önkormányzati gazdálkodás egyensúlyának javítása érdekében a képviselők úgy döntöttek, hogy a kerületünkben élő, több adó fizetésére képes ingatlantulajdonosok nagyobb arányban járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez, ennek eszközeként pedig telekadó bevezetéséről határoztak. A korábbi években a nem beépített telkek magánszemély tulajdonosai 13 900 forint összegű éves adót fizettek, függetlenül a telek nagyságától. A nem magánszemély tulajdonosoknak nem volt adófizetési kötelezettségük. 2011. január 1-jétől telekadót kell fizetni az üres telkekre, továbbá az egylakásos lakóépülethez tartozó telekrészre, ha a lakás hasznos alapterülete meghaladja a 200 négyzetmétert, illetve többlakásos lakóépület esetén a 150 négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó lakáshoz tartozó telekrész után. Az ennél kisebb lakással rendelkezők telekrésze mentesül az adó alól. Amennyiben az ingatlanon épület található, annak hasznos alapterületét le kell vonni a telek területéből, és a fennmaradó terület után szükséges megfizetni az adót. Ugyanígy le lehet vonni az épületnek nem minősülő építmények – úszómedence, szobor stb. – által lefedett terület méretét is az adóköteles terület megállapításakor. Az adó mértéke üres telkekre 200 Ft/m²/év, míg az épülethez tartozó telekrészekre 150 Ft/m²/év. Ezek az összegek a helyi adókról szóló törvényben meghatározott maximum alatt maradnak, ami 2011-re vonatkozóan 287 Ft/m²/év. Az adóköteles telek adójából az ott lakó családok gyermekenként 10 ezer forintot levonhatnak.

A magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendeletet ugyancsak módosították január elsejével. Mik a legfontosabb változások?

– A kommunális adóról szóló, 2007-ben bevezetett rendelet szerint adófizetési kötelezettség terheli a magánszemélyek tulajdonában álló lakásokat. A lakásonként évente fizetendő adó mértéke 2007-től 2010 végéig nem változott: 40 m²-ig 3900, 40–80 m² között 9900, 80 m² felett pedig 13 900 forint volt. A beépítetlen üres telkek után a magánszemélyeknek kommunális adó formájában szintén egységesen 13 900 forintot kellett fizetni. A képviselő-testület döntése alapján 2011. január 1-jétől a legkisebb, 40 m² alatti lakások haszonélvezőit, illetve tulajdonosait mentesítettük az adó alól. A 40–80 m², továbbá a 80–120 m² közötti lakások adóterhelése változatlan maradt (9900, illetve 13 900 Ft/év), viszont a 120 m²-nél nagyobb lakásoknál ez évtől már a törvény által biztosított adómaximumot alkalmazzuk, ami idén 17 245 Ft/év. A mentességek körét bővítettük a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő adóalanyokkal. A magánszemélyek kommunális adója tekintetében adómentesek lettek a telkek is a kettős adóztatás elkerülése érdekében, hiszen ezek után már telekadót kell fizetni. A kommunális adó felhasználása továbbra is kötött, ennek bevételét csakis út- és járdafelújításokra lehet költeni.

Miért döntött úgy a kerület, hogy a törvény által biztosított lehetőséggel élve átveszi a fővárostól az idegenforgalmi adó beszedésének feladatát?

– A nagyobb szállodákkal, szálláshelyekkel rendelkező kerületek többsége a saját kivetésű idegenforgalmi adó bevezetése mellett döntött, így a forrásmegosztásból származó részesedésünk jelentős mértékben csökkent volna, ha mi nem tettük volna ugyanezt. Bár a Hegyvidéken nincs sok szálláshely, mégis, becsléseink szerint a fővárostól eddig visszakapott mintegy 20 millió forintnál több folyhat be az idén. Az adó mértéke a szállásdíj 4%-a, ami 1%-kal magasabb a fővárosi kivetésű idegenforgalmi adóhoz képest. Az önkormányzat bevételei az állami kiegészítő támogatás arányának növekedésével is emelkedhetnek: eddig minden adóforinthoz 1 forint központi kiegészítés járt, ez évtől viszont 1,5 forintot kapunk az állami költségvetésből.

Hogyan érintik a hegyvidéki autósokat a központilag szabályozott, de az önkormányzat által kivetett gépjárműadóval kapcsolatos új jogszabályi előírások?

– A gépjárműadó mértéke tavalyhoz képest nem változott, viszont 2011. január 1-jétől már nemcsak a tulajdonos, hanem az üzembentartó is mentesül a gépjárműadó alól, ha ő maga súlyos mozgáskorlátozott, illetve szülőként rendszeresen szállítja a vele közös háztartásban élő súlyos mozgáskorlátozott gyermeket. A mentesség ugyanakkor most már csak 13 ezer forint erejéig jár, az e fölötti összeget meg kell fizetni. A kedvezmény az eddigiekhez hasonlóan kizárólag egy, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsi után vehető igénybe.

Hogyan kell bejelenteni a helyi adókkal kapcsolatos esetleges adókötelezettségünket?

– A Hegyvidéki Önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy széles körű tájékoztatást nyújtson a helyi adózási szabályokról. Fontos tudni azonban, hogy a helyi adók bevallásos típusúak, azaz külön értesítés nélkül be kell jelentenünk, ha adófizetési kötelezettségünk keletkezik. Az adóhatóságnak nincs nyilvántartása az adóköteles vagyontárgyakról, ezért írja elő a törvény, hogy az adózónak a bevallás benyújtásával kell bejelentenie az adófizetési kötelezettségét. A bevallás nem csak a helyi adóknál előírás, az állami adóhatóság is bevallás alapján jár el a személyi jövedelemadó, az áfa és más adók esetén. Ezeknél az állami adótípusoknál sem az adóhatóság szólítja fel az ügyfeleket a bevallás benyújtására, hanem az adózók önkéntes jogkövetéssel tesznek eleget a törvényben előírtaknak. Magyarországon szinte kivétel nélkül minden településen bevezettek valamilyen helyi adót az erről szóló törvény több mint húsz évvel ezelőtti megalkotása óta, ezért például a lakóhely megváltozásakor érdemes tájékozódni az önkormányzatoknál az adózási kérdésekről. Mi mindenkinek, aki a kerületünkbe bejelentkezik, átadunk az ügyfélszolgálaton egy tájékoztatót az önkormányzati adókról, ezzel is elősegítve az adózási kötelezettség teljesítését. Ezen túlmenően az év elején megküldött adószámla-egyenleg és csekkek mellett szintén jelezzük a kerületben bevezetett adók típusait, továbbá az önkormányzat honlapján, a www.hegyvidek.eu címen minden adózással kapcsolatos ismertetőt, nyomtatványt közzéteszünk. Ennek ellenére az adózók gyakran arra hivatkoznak, hogy nem tudtak az adók létezéséről, s azt mondják, miután nem kaptak névre szóló ajánlott levelet az adó létezéséről, az adót sem fizetik meg. Néhányan az adót előíró határozat ellen is ugyanezzel az indokkal nyújtanak be fellebbezést, amelyben sérelmezik az öt évre visszamenőleg előírt adót. E fellebbezések illetékkötelesek (általában ötezer forint), s túl azon, hogy a fellebbező költségeit növelik, minden esetben eredménytelenek. Gyakorlati tapasztalatunk az is, hogy szintén rendszeresen elmarad a vagyontárgy értékesítésének – így az adófizetési kötelezettség megszűnésének – bejelentése is. Néhányan felháborodnak azon, hogy az eladott ingatlanra is előírjuk az adót, és nem is gondolnak arra, hogy bevallás (bejelentés) hiányában erről sincs ismerete az adóhatóságnak. Az ingatlanokat és az azzal kapcsolatos adatokat a földhivatal tartja nyilván, ez a nyilvántartás nem azonos az adóhatósági nyilvántartással. Hiába hívjuk fel a figyelmet az éves adót előíró határozatban arra, hogy az adózást érintő minden változást be kell jelenteni, a bevallás rendre elmarad. A bejelentésre a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számítva 15 nap áll rendelkezésre. Idén kivételt képez e szabály alól az újonnan bevezetett telekadó: az adóköteles telekkel rendelkező adóalanyoknak első ízben 2011. május 31-ig kell bevallást benyújtaniuk. Ezt akkor is el kell készíteni, ha egyébként az adómentesség okai fennállnak. A bevallás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése magánszemélyek esetében 200 ezer, más adózóknál 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A bevallást követően az éves adót – az idegenforgalmi adó kivételével – az önkormányzati adóhatóság állapítja meg, és a fizetési kötelezettséget határozatban közli az adózóval. A befizetés határideje az első évben a határozatban foglaltak szerint alakul, a további években az adókat két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni. Havi fizetésre egyedül az idegenforgalmi adó esetében van szükség: ezt a szálláshelyek üzemeltetőinek a beszedést követő hónap tizenötödik napjáig kell átutalniuk az önkormányzatnak. Az adó késedelmes fizetése minden adónemnél késedelmi pótlékot von maga után.

z.