Iskolai vitábólis lehet bírósági eljárás

A 14 év alatti gyermek jogi értelemben cselekvőképtelen, így nem büntethető, a 14–18 év közötti fiatalkorú azonban már igen. Ugyanez vonatkozik a szabálysértésekre is, amelyek jelenleg szintén csak fiatalkorúak esetében szankcionálhatók, bár vannak törekvések, hogy a büntethetőség alsó határát tizenkét évre csökkentsék. Minderre dr. Kósa Zsuzsanna bíró hívta fel a figyelmet a Hunniareg Budai Módszertani Központ októberi szülői fórumán.
A jelenlegi jogrend szerint a gyerek kizárólag áldozat vagy tanú lehet, rendőri vagy bírósági meghallgatása csak valamelyik szülő, a kijelölt gyám vagy kirendelt ügyvéd jelenlétében történhet. A fiatalkorúakat érintő ügyekben a szülők csak külön kérésre vehetnek részt a kihallgatáson.
Arra is lehetőség van, hogy a gyereket tanúként vagy sértettként ne a rendőrök kérdezzék ki, hanem a nyomozati bíró. Amennyiben ez megtörténik, a tárgyalási szakaszban már nem kell megjelenni a bíróságon, ami azért komoly könnyebbség, mert a tárgyalóterem környezete ijesztő lehet a fiatalok számára.
Kivételes esetben, ha a bizonyítás másképpen nem megoldható, a gyermeket is behívhatják a tárgyalásra. Ilyenkor a bíró gondoskodik arról, hogy ne zaklassa fel a 14 év alatti tanút, illetve sértettet, ezért kötetlen beszélgetést kezdeményez, maga mellé ülteti őt, megpróbál feszültségmentes hangulatot teremteni. Fontos tudni, hogy a törvényes képviselő vagy a gondozó végig jelen lehet az eljárás során, kivéve, ha érdekellentét áll fenn közte és a gyermek között. Ez általában akkor történik meg, ha a szülő – gondviselő – a gyerek sérelmére követ el valamilyen bűncselekményt. Ebben a helyzetben a gyámhatóság ügyvédet rendel ki a gyermek képviseletére.
Kósa Zsuzsanna hangsúlyozta: az eljárás valamennyi szereplőjének törvényi kötelezettsége, hogy minden körülmények között megvédje az ügy gyermekkorú résztvevőjének érdekeit, egyúttal megóvja őt a negatív élményektől. Tudni kell ugyanakkor, hogy a törvény mindig a pillanatnyi életkort veszi alapul, ehhez igazítja a jogokat és kötelezettségeket.
Az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló iskolai rendzavarásokkal kapcsolatban a bírónő kiemelte: a garázdaság kirívóan közösségellenes magatartásnak minősül, ami ha erőszakos magatartással párosul – például megvernek, pofon ütnek, bántalmaznak valakit –, akkor az már nem a szabálysértés, hanem a bűncselekmény kategóriába tartozik. Mindez azt jelenti, hogy egy iskolai vita rendőri szempontból könnyen bűncselekménnyé válhat, holott a résztvevők nem tekintik különösebben súlyos vétségnek.
„A gyerekek azt gondolják, hogy a lovagiasság szabályai szerint elrendezték a nézeteltérést. Ha viszont ennek valaki tanúja volt, és kihívta a rendőrséget, a hatóság a legtöbb esetben elindítja az eljárást, ráadásul ilyenkor mindkét fél elkövetőnek számít. Az is, aki ütött, és az is, aki ezt visszaadta” – figyelmeztette a hallgatóságot Kósa Zsuzsanna.
Számos bűncselekménytípusnál – például a vagyon elleni cselekményeknél – létezik a tevékeny megbánás elve. Ennek lényege, hogy ha a fiatalkorú beismeri a cselekményt, és közvetítői eljárás keretében megtéríti az okozott kárt, megszűnik az eljárás. Ez a „menekülő út” azonban garázdaság esetén nem járható, ilyenkor az eljárás biztosan eljut a bírósági szakaszig.
A sértettek számára fontos tudnivaló, hogy látleletet nemcsak a kórház ügyeletén lehet beszerezni, az igazolást a körzeti orvos is kiállíthatja. Ha közterületen éri sérelem a gyermeket, mindenképpen forduljunk a hatóságokhoz, akkor is, ha ennek először nem érezzük szükségét! – hangsúlyozta a bírónő. Ezzel ráadásul jó példát mutatunk, hiszen arra neveljük a fiatalokat, hogy minden esetben a törvényes utat járják, ne próbáljanak maguk revánsot venni.
Végezetül dr. Kósa Zsuzsanna a kábítószerrel kapcsolatos visszaélések egy újabb fajtájáról beszélt. Minden egyszerű szívességként indul, a szórakozóhelyen megkérik a fiatalt, hogy néhány percre őrizzen meg, tegyen zsebre egy kisebb csomagot, aminek a gyerek legtöbbször gondolkodás nélkül eleget tesz. Néhány perccel később felkapcsolják a lámpákat, megkezdődik a razzia, a ruházatátvizsgálás során pedig előkerül a kábítószer. Ilyenkor nagyon nehéz megmagyarázni, hogyan került az anyag a gyerekhez, aki általában arra sem emlékszik, kitől kapta a csomagot.

Em.