Szelektív hulladékgyűjtés számokban
A színes hulladékgyűjtő edényekből álló szigetek a városkép részévé váltak, megszoktuk és használjuk őket – de vajon milyen eredménnyel? Erről érdeklődtünk a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt.-nél.
Mint azt a környéken élők is tapasztalhatják, folyamatosan változik a Hegyvidéken található szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma. Ezek kihasználtsága és a lakossági visszajelzések alapján egyes szigeteket megszüntetnek, másokat elköltöztetnek a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. munkatársai.
A korábbi évekhez képest jelenleg a legmagasabb a kerületi edénycsoportok száma: huszonnyolc sziget várja a környékbeliek válogatva gyűjtött szemetét. A főváros 930 szigetének 3%-a itt található, azaz a lélekszám (3,3%) arányának megfelel, de a Hegyvidék területarányához (5%) képest kissé alulreprezentált. Azaz lehetséges, hogy a kerületieknek kicsit messzebb kell vinni a hulladékot az első szigetig, de ez a körülmény a terület jellegéből adódik.
A használat tapasztalatai alapján a négy legnagyobb forgalmú sziget papír- és műanyaggyűjtő edényét már hétvégén is üríti az FKF speciális autója. A környezet tisztán tartása érdekében egy szigetnél dupla műanyag, négy másiknál pedig dupla papírgyűjtő edény áll a polgárok rendelkezésére. A szelektív hulladékgyűjtést segítő lakossági hulladékudvarok száma 2009-ben eggyel növekedett, így a fővárosban összesen már tizenöt ilyen udvar üzemel. A Hegyvidéken továbbra sincs FKF-fenntartású hulladékudvar.
A begyűjtött hulladékok mennyisége évről évre növekszik; több a papír, a műanyag és a fehér üveg (egész Budapesten: 12 ezer, 4 ezer és 3 ezer tonna). A színes üveg és a fémhulladék mennyisége a 2009. évi csúcs után enyhe visszaesést mutat (2,8 ezer és 360 tonna). A begyűjtött hulladék tisztasága továbbra is jónak mondható.
Ősszel különösen fontos tudni, hogy a szelektív hulladékgyűjtés részeként a zöldhulladékok elszállításáról is gondoskodik az FKF. A kerületben szerdánként hat jármű teljesít szolgálatot – március vége és december eleje között –, és teljes lefedettséget biztosítva viszi el az egyenként 190 forintért (egyesével vagy tízes csomagban) megvásárolható 100 literes zsákokban kihelyezett hulladékokat (lombot, nyesedéket, füvet, gyomot). Tavaly az azt megelőző évekhez képest több, csak a Hegyvidéken majd’ ezer tonna zöldhulladék gyűlt össze és került megnyugtató módon hasznosításra.
A szakemberek az utóbbi időszakban új jelenséggel szembesültek a szigetek ürítésekor. A szürke, fémhulladékos edényeket sok helyen felborogatják, és kiválogatják belőlük az italdobozokat. Helyenként a hasznosításnak ez a lakossági módja iparszerűen, kisteherautók igénybevételével zajlik. Az illetéktelenek által kiválogatott alumíniumdobozok a néhány forintos betétdíj ellenében vélhetően a visszavétellel időszakosan foglalkozó áruházakba kerülnek.
Mivel a fémhulladékok gyűlnek a leglassabban, ezeknek az edényeknek az ürítése csak hetente, kéthetente egyszer történik. Az elszállítás gyakoriságának növelése költséges megoldást jelentene, ezért a vállalat munkatársai a fém- és papírhulladékok egybegyűjtését kezdeményezték. A kísérleti projekt tapasztalatai szerint a nagy mennyiségben keletkező papírhulladékot már nem érdemes átválogatni néhány italdoboz kedvéért, a két hulladékféleség pedig könnyen szétválasztható a telephelyeken. Mindemellett az egybegyűjtés hatására a legnagyobb mennyiségben gyűlő papírhulladékot így már két edénybe (a kékbe és a szürkébe) is be lehet dobni. Sajnos, a probléma a kezdeti reményteljes sikerek dacára sem oldódott meg: legújabban már a papírgyűjtő edények ürítésében is akad lakossági „konkurenciája” az FKF-nek.
(B. I.)