Zugligeti matt az Erkel-sakkversenyen

Manapság nagy hiány van az értéket közvetítő közösségi eseményekből, az országos tapasztalatok szerint az egykor tízezreket vonzó sportrendezvényeken is egyre kevesebben vesznek részt. Szerencsére a XII. kerületben egészen más a helyzet, az önkormányzat, a MOM és a többi kulturális intézmény, illetve a szabadidősport központ rendezvényei egyaránt nagy népszerűségnek örvendenek.
A hagyományos hegyvidéki programok közé tartozik az idén már huszadik alkalommal megrendezett Erkel Ferenc Sakk Emlékverseny is, amely az évek során fővárosi ismertséget és elismertséget vívott ki magának. Mindez elsősorban az ötletgazdának, Kahlich Endrének köszönhető, aki 1992-ben életre hívta a versenysorozatot. A Virányosi Közösségi Ház munkatársa olyan közösségteremtő rendezvényben gondolkodott, amelyen kortól, nemtől és tudásszinttől függetlenül valamennyi sakkbarát jól érezheti magát.
Erre a sokszínűségre – és persze a helyi kötődésre – utal a névválasztás is, hiszen Erkel Ferenc a világ dolgai felé nyitott, az újat kereső, egyben a tradíciókat megtartó teremtő ember típusát testesíti meg. Nem csupán szerette, hanem értette is a sakkot, tetteivel beírta magát a sportág történetébe. Nevéhez fűződik az első magyarországi sakkegylet, a Pesti Sakk-kör létrehozása, amelyet 1865-től haláláig irányított. Saját elmondása szerint szabad idejében sakkozni szeretett a legjobban, olyannyira, hogy tudását a mesteri szintig fejlesztette.
Tudta ezt Kahlich Endre, aki a Hegyvidéken kilenc évig élő Erkelt állította követendő példaként a mai sakkozók, elsősorban a gyerekek számára. A verseny néhány év alatt komoly kerületi eseménnyé nőtte ki magát, nagy szerepe van abban, hogy mára szinte valamennyi hegyvidéki iskolában oktatják a sakkot.
Kahlich Endre mindezt már nem láthatja, a helyére lépő Rollinger Károly azonban legalább akkora lelkesedéssel és szakértelemmel folytatja a szervezést. A Virányosi Közösségi Ház sakkszakkörének vezetője szerint a verseny sikerének titka az állandóság mellett az ifjú sakkozók számának örvendetes emelkedésében keresendő. Mint a főbírói tisztet is ellátó edző elmondta, ezúttal a szakkör játékosain kívül kilenc iskolából több mint negyven diákot, illetve felnőtt sakkozót ültettek asztalhoz.
A legtöbb elsőséget – hatot – a Zugligeti Általános Iskola diákjai szerezték, őket a Virányosi Közösségi Ház versenyzői követték két győzelemmel. Ezek után nem meglepő, hogy az egyéni indulók pontszámai alapján rangsorolt csapatversenyt a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is a Zugligeti Általános Iskola nyerte meg, a második helyen a Virányosi Közösségi Ház sakkszakköre végzett, míg három iskola holtversenyben lett harmadik.
Bár a sokszoros sakkvilágbajnok, José Raoul Capablanca szerint a jó játékosnak mindig szerencséje van, ezúttal szó sem volt véletlenről, a zugligeti gyerekek sikere ugyanis komoly munka eredménye – tudtuk meg a diákokat felkészítő Csom Etelkától. „A Zugligeti iskolában a tanterv részeként folyik az oktatás, idén az elsősök közül tizenketten járnak a szabadon választható sakkórákra. A nagyobb évfolyamosoknak külön edzéseket tartunk, ennek köszönhető, hogy alsós lánycsapatunk minden évben bejut az országos diákolimpia döntőjébe” – mondta a sakkmester, aki biztos abban, hogy a sakktudásnak az élet minden területén hasznát vehetik a gyerekek.
Egyetért ezzel a megállapítással Bernyák Adrienn is: az igazgató tapasztalatai szerint a sakk tudományát mélyebben elsajátító diákok fegyelmezettebbek, logikusabban gondolkodnak, sokkal inkább törekednek a pontosságra, mint hasonló korú társaik. Ennek pedig a tanulmányi eredményekben is megmutatkozik a hatása, a kompetenciamérések alapján elmondható, hogy a „sakkosok” egyebek között a matematika és a zene terén is kiválóan teljesítenek.

M.