Hegyvidéki hatodikosok és nyolcadikosok: ismét jeles!

Hagyománnyá vált, hogy ez idő tájt beszámolunk az Országos Kompetenciamérés kerületi eredményeiről. Sokak számára közismert, hogy minden év márciusában hozzák nyilvánosságra azoknak az előző év májusában megírt matematika- és szövegértési teszteknek az eredményeit, amelyeket az Oktatási Hivatal központilag kiértékelt. Az eredményekből évről évre elemzéseket készítenek, amelyekhez már nemcsak az iskolák és fenntartóik, de bárki hozzájuthat a www.kompetenciameres.hu honlapon. Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a kerület önkormányzati általános iskolái ismét kimagasló eredményeket értek el a 2011-es Országos Kompetenciamérésen.
Az országos mérésre 2011. május végén kilencedik alkalommal került sor. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamokon 2008 tavasza óta teljes körűvé vált az országos mérés, aminek jelentősége abban is megnyilvánul, hogy a közoktatási törvény rendelkezik a mérés kötelező voltáról az adott évfolyamokon. Az érintett évfolyamok az ország iskoláinak valamennyi telephelyén ugyanabban az időpontban, azonos körülmények között, az arra felkészített felmérésvezetők irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést.
A kompetenciaméréshez 2006 óta az országos készség- és képességmérés is csatlakozott, ami a kompetenciaméréssel egy időben a 4. évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét vizsgálja. A felmérés az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia alapkomponensei közül az alábbiakra terjedt ki: olvasáskészség, íráskészség, számolási készség, rendszerező és kombinatív képesség. Ennek értelmében minden negyedikes megírja a teszteket, de csak kétszáz véletlenszerűen kiválasztott iskola dolgozatait értékelik központilag. Tavaly a hegyvidéki iskolák közül csak egy iskola kisdiákjainak tesztjei kerültek be ebbe a mintába, így erről az évfolyamról nem áll rendelkezésre kerületi lefedettségű adat, azonban a felső tagozatosok által elért eredmények terén teljes kép kapható az önkormányzati fenntartású iskolákról.
A feladatlapok azt mérik, hogy a diákok milyen szinten képesek anyanyelvi, elsősorban szövegértési képességeiket, illetve matematikai eszköztudásukat hétköznapi problémák megoldására alkalmazni. A szövegértési tesztben minden évben többféle szöveg szerepel, amikhez öt-nyolc kérdés tartozik. A kérdések azt vizsgálják, hogy megértette-e a diák a szöveg tartalmát, vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget. Matematikai eszköztudás területén a kitűzött feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma megoldását (ehhez a hétköznapi problémát le kell „fordítani” a matematika nyelvére) és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól, a matematika különböző területeit (geometria, mértékegységek, valószínűség stb.) érintve.
Az elemzések a diákok szövegértés és matematika területén elért eredményeit mutatják be. A teljes körű összehasonlíthatóság érdekében a diákok teljesítményét összevetettük az országos, a budapesti, valamint a három szomszédos kerület azonos korcsoportú tanulóinak eredményével.

6. évfolyam – szövegértés

A szövegértés területén a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését, vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várták el a tanulóktól.
A 204 hegyvidéki hatodikos tanuló szövegértésből nagyon magas átlageredményt ért el, amit szemléletesen mutat be az 1. sz. ábra. A diákok által elért 1619 képességpont messze magasabb az országos és a budapesti általános iskolák hatodikos tanulóinak átlagteljesítményénél.

[1. sz. ábra. A 6. évfolyamos tanulók átlageredményei szövegértésből]

 

A fenntartói jelentésből az is kiolvasható volt, hogy a budapesti 65 iskolafenntartó közül mindössze két esetben volt magasabb a hatodikosok eredménye, mint amit a Hegyvidéki Önkormányzat fenntartásában lévő iskolák tanulói elértek.

8. évfolyam – szövegértés

A nyolcadik évfolyam tanulói szövegértésből hasonlóan kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. (2. sz. ábra) E téren a Hegyvidéki Önkormányzat iskolái joggal büszkélkedhetnek azzal a ténnyel, hogy Budapesten nincs olyan iskolafenntartó, amelynek az általános iskolás nyolcadikosai eredményesebbek lettek volna, mint a kerület tanulói.

 

[2. sz. ábra. A 8. évfolyamos tanulók átlageredményei szövegértésből]

 

6. évfolyam – matematika

A matematikai feladatsorok az eszköztudás területén alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő problémamegoldását és a megoldás kommunikálását kérték a tanulóktól, a matematika különböző területeit érintve.

A hatodikos tanulók 1595 képességpontot értek el (3. sz. ábra), az országos átlagnál 109, a budapesti általános iskolák átlagánál 50 képességponttal magasabbat.

 

[3. sz. ábra. A 6. évfolyamos tanulók átlageredményei matematikából]

 

8. évfolyam – matematika

Nyolcadikosainknak matematikából – a szövegértéshez hasonlóan – kiemelkedő lett az eredménye. Ezen a kompetenciaterületen sincs olyan budapesti fenntartó, amelynek általános iskolai nyolcadikosai jobban oldották volna meg a teszteket.

 

[4. sz. ábra. A 8. évfolyamos tanulók átlageredményei matematikából]

 

A 239 önkormányzati fenntartású iskolában tanuló diák 1768 pontos átlagteljesítménye az országos (1601), a budapesti (1639) és a szomszédos kerületek nyolcadikos tanulóinak teljesítményét tekintve is lényegesen magasabb. A 4. sz. ábrán ez a kimagasló eredmény látható.

Az összesített adatok egyértelműen mutatják, hogy a budapesti iskolafenntartók között a Hegyvidéki Önkormányzat hatodik évfolyamosai kiemelkedően teljesítettek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a fővárosban 65 fenntartó működtet általános iskolát, s közülük matematikából mindössze öt, szövegértésből pedig csak kettő olyan volt, amelynek hatodikosai (szignifikánsan) jobb átlagot értek el a hegyvidéki diákoknál.

A nyolcadik évfolyamosoknál még ennél is kedvezőbb a kép, ugyanis az önkormányzati fenntartású iskolák tanulói valamennyi iskola eredményét meghaladva egyedülállóan kimagasló eredményt értek el (1. sz. táblázat).

 

 

[1. sz. táblázat. A Hegyvidéki Önkormányzatnál jobb teljesítményt elért fenntartók száma]

 

Az országos kompetenciamérés célja volt a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése mellett a pedagógiai mérésértékelés módszereinek terjesztése, valamint az iskolák és fenntartóik számára a helyi szintű értékeléshez szükséges adatok biztosítása. Az alábbiakban intézményenként kiemeljük a legjellemzőbb mutatókat, eredményeket.

Arany János Általános Iskola és Gimnázium

Kerületünkből a tavalyi esztendőben a negyedikes tesztfüzetekből csak ennek az iskolának javították és értékelték központilag a teljesítményét. Eredményeik ezért nem összevethetők a kerület más iskoláiban elért teljesítmények adataival, mégis egyértelműen leszögezhető, hogy az alapműveletek terén az összeadás, kivonás, szorzás, osztás készsége az országos átlagnál jóval magasabb volt. A hatodik és nyolcadik osztályos tanulók a 2010-es eredményekhez hasonlóan tavaly is szövegértésből voltak eredményesebbek.

Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola

Az országos kompetenciamérésben részt vett tanulók eredménye ismét kimagasló volt. A Jókai Mór iskola hatodikosai szövegértésből és matematikából is, nyolcadikosai szövegértésből kiemelkedő szintet értek el. A legtöbb tanuló egyéni teljesítménye jóval meghaladta az optimális szintet. Ez amiatt fontos, mert az optimumszint elérése ahhoz szükséges, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit az ismeretszerzésben és az önálló tanulás során.

Németvölgyi Általános Iskola

A hatodikosok egyéni teljesítménye figyelemre méltó. Szövegértésből a tanulók 95%-a érte el az optimális szintet, sőt a 75%-uk még magasabb képességszinten is teljesített. Matematikából a tanulók 65%-ának magasabb az átlagteljesítménye az optimumszintnél, ami ugyancsak szép eredmény.

Tamási Áron Általános Iskola és Német Kéttannyelvű Gimnázium

Mind a két évfolyam mindkét vizsgált területen az országos és a budapesti közepes általános iskolák hatodikos és nyolcadikos diákjainál is jobb átlageredményeket ért el. Figyelemre méltó, hogy a 6. évfolyamosok 80%-a szövegértésből az alapszint felett teljesített.

Virányos Általános Iskola

A tavalyi országos mérésben a legeredményesebbek a nyolcadikos tanulók voltak szövegértésből. A korábbi kompetenciamérésben elért átlagteljesítményüket felülmúlva 1765 pontot értek el. Ez az érték az országos 1577 és a budapesti általános iskolák 1628 pontos átlagánál is lényegesen magasabb. A hatodikosok esetében a 2010-es eredmények szintjének megőrzése történt, jóval túlszárnyalva az országos átlagokat.

Zugligeti Általános Iskola

Matematikából a hatodikosok körében a budapesti „kis általános iskolák” közül – amilyen a Zugligeti Általános Iskola is – mindössze csak három intézmény volt eredményesebb, mint a Zugligeti iskola diákjai. Szövegértésből nem volt olyan budapesti iskola, ahol jobban teljesítettek volna a diákok. A fővárosi „kis általános iskolák” viszonylatában a nyolcadikosok is kiválóan helytálltak. Matematikából ugyanis csak egy iskola tanulói teljesítettek jobban, míg szövegértésből sem országosan, sem fővárosi szinten nem tudták megelőzni a Zugliget Általános Iskola végzőseit.

Városmajori Gimnázium és Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskola

A tanulók eredménye évről évre kiváló szintet mutat. Az elért teljesítmények matematikából is, szövegértésből is mind az országos, mind a fővárosi átlagokhoz viszonyítva kiemelkedőek. Figyelemre méltó, hogy a hatodikosok matematikából 135, szövegértésből 134, a nyolcadikosok matematikából 216, szövegértésből 202 ponttal értek el jobb teljesítményt, mint az országos átlag.
Összegzésképpen megállapítható, hogy a kerület önkormányzati iskoláinak összteljesítménye a 2011. évi kompetenciamérésben ismételten kiemelkedő volt. Szívből gratulálunk a pedagógusoknak, a tanulóknak és az őket segítő, támogató szülőknek!
Az iskolák kompetenciamérési eredményeinek részletesebb elemzése a szokott módon néhány héten belül olvasható lesz a honlapjaikon. Az ott megtekinthető központi jelentések egyszerre segítik az iskolákat és az érintett családokat, hogy a központilag felmért két területen releváns, objektív képet kapjanak teljesítményükről.

Gilicze Zoltán