A lélekkel is foglalkozik a testnevelő tanár
Közel három évtizedes pedagógusi munkája elismeréseként nemrégiben vehette át a „Hegyvidék Sportjáért” kitüntetést Annus László. A testnevelő tanár huszonnyolc esztendeje dolgozik első munkahelyén, a Zugligeti Általános Iskolában, ahol mind a nyolc évfolyamon egyedül látja el a tanórai és diáksporttal kapcsolatos teendőket. A díjazott beszélgetésünkben kiemelte, hogy számára a csapatépítés a legfontosabb.
Ha valaki „sportszemüvegen” keresztül nézi a Zugligeti Általános Iskolát, valószínűleg elégedetten csettint, hiszen a nagyméretű tornacsarnok és a többpályás sportudvar valóban megfelel a mai kor igényeinek. Mindig ilyen jók voltak a körülmények?
– Egyáltalán nem! Amikor frissdiplomásként munkába álltam, még nem volt tornaterme az iskolának, így a testnevelésórákat egyszer-egyszer a technikateremben tartottuk, ahol az egyetlen és legfontosabb sporteszközünk a sokfunkciós, öreg bukfencszőnyeg volt. Az órák nagy részét, akár fújt, akár esett, a szabadban töltöttük. Igyekeztünk kihasználni az iskola remek természeti adottságait, a közeli erdőben futottunk, a réteken fociztunk, télen a Harangvölgyben síztünk és szánkóztunk. Az erdő most is jelentős szerepet játszik diákjaink életében, akik ma is sok időt töltenek a jó levegőn, és használják a jól bevált ösvényeket. Később sikerült kialakítanunk egy kis tornaszobát, a kilencvenes években pedig elkészült a tornacsarnok, amely minden igényt kielégít. Ettől kezdve lehetőségem nyílt arra, hogy az addig hiányzó teremsportokat is megtanítsam a gyerekeknek. Ez komoly előrelépés volt, hiszen világéletemben arra törekedtem, hogy színes, változatos órákon a lehető legtöbb sportággal megismertessem a fiatalokat. E téren próbálok igazodni a kerületi versenyekhez is, így az éppen aktuális sportágakkal – mint amilyen most a floorball – kicsit többet foglalkozunk.
Ha csak a legnépszerűbb sportágakat soroljuk fel, akkor is tíz körüli számig jutunk. Hogyan lehetséges ennyiféle mozgásformát megtanítani?
– Úgy, hogy biztosítjuk az ehhez szükséges időt! Büszkén mondhatom, hogy nálunk már régóta működik a „majdnem” mindennapos testnevelés, hiszen tíz évvel ezelőtt a kezdeményezésemre, a kerületben elsőként, bevezettük a heti négy kötelező tornaórát, amiben az alsósok heti egy táncórája és a másodikosok kötelező úszásoktatása is helyet kap. A rendszer kiválóan működik, a gyerekek szeretik és igénylik a mozgást, hiszen érdekes órákon megfelelő terhelést kapnak: minden héten jut idő az erőnlét fejlesztésére, a különböző sportági feladatokra, valamint a játékra. Nagy segítséget, egyben sok munkát jelent a kiválóan működő Hegyvidéki Diákolimpia, ami változatos versenyzési lehetőséget biztosít a tanulóknak. Majdnem minden versenyszámban képviseltetjük magunkat, az összesítésben rendszerint az első három között végzünk. Hagyományosan jól szerepelünk – sőt, szinte verhetetlenek vagyunk – duatlonban, aminek az az oka, hogy egyébként is rengeteget futunk és kerékpározunk. A kosárlabda a másik „zugligetis” sikersportág, és ez szintén nem véletlen, hiszen délutánonként labdás edzéseket tartok a gyerekeknek.
Mennyiben változtatta meg a tantervet a négy testnevelésóra bevezetése?
– A negyedik kötelező testnevelésórát arra használom, hogy újabb sportágakkal, különlegességekkel színesítsem a tanrendet. Ilyen a tollaslabda, a társastánc, az akrobatika és a különböző önvédelmi sportok. A lényeg, hogy kialakítsam a gyerekekben a sport, a mozgás szeretetét. Ez csak akkor lehetséges, ha megértik, mi az az egészséges életmód, és mennyire fontos a rendszeres testedzés. Arra törekszem, hogy már fiatalon felfogják ennek jelentőségét, mert csak így lehet a sport mellett tartani a kamaszkorba lépőket.
Mindezek mellett is szükség van iskolán kívüli sportprogramokra?
– Számomra mindig nagyon fontos volt a csapatépítés, egymás segítése, amit kiválóan szolgálnak a tanórán kívüli sportprogramok. A Zugligeti iskolában nagy hagyománya van a túrázásnak, a közösségi eseményeknek. Majdnem minden hétvégére jut egy túra: gyalogos, kerékpáros és evezős, évente három-négy alkalommal pedig hosszabb utakra is vállalkozunk. Télen sítúra szerepel a programban, amelyen a többi rendezvényhez hasonlóan a szülőket is szívesen látjuk. Nagyon sikeresek továbbá a családi sportnapok, amelyek közül az egyiket mindig Szentendrén tartjuk meg. Húsz évvel ezelőtt elvégeztem a drámapedagógia szakot az ELTE-n, azóta én állítom össze a ballagási műsort. Minden esztendőben megrendezzük a Zugligeti Estet, melynek során tanulóink megmutathatják tehetségüket.
Sy