Rendhagyó irodalomóra
Egy délelőtt erejéig vidám állatok segítségével fedezhették fel a fantázia birodalmát a Virányos Általános Iskola alsós diákjai. Rigó Béla jóvoltából a rendhagyó irodalomórákon a gyerekek azt is megtanulhatták, hogyan kell rímes „lómerikbe” szedni a lovak életét.
Rendszeresen vendégül lát költőket, írókat a Virányos Általános Iskola, hogy ismert szerzők segítségével népszerűsítse a diákok, különösen a leginkább fogékony alsós évfolyamosok körében a könyvet és az irodalmat. Legutóbb a Hegyvidéken élő Rigó Béla fogadta el az invitálást, a költő a Nálatok laknak-e állatok? című kötetének legnépszerűbb verseivel szórakoztatta a tanulókat, akiket a rímfaragás rejtelmeibe is bevezetett.
„A gyerekek egyszerre a legnehezebb és a leghálásabb közönség, hiszen a siker érdekében nem több mint öt perc alatt kell felkelteni az érdeklődésüket. Úgy érzem, a Virányos iskolában létrejött az összhang, a diákok ugyanis végig aktív résztvevői voltak az óráknak” – foglalta össze tapasztalatait Rigó Béla, aki szerint az ilyen alkalmak legfontosabb hozadéka a rácsodálkozás, amikor a gyerekek megtapasztalják, hogy a versírás valójában örömek és élvezetek forrása.
„Valami olyasmi, mint a foci, csak labda helyett a szavakkal játszunk. Ezért ösztökélem olvasásra a gyerekeket, mert az irodalom ismerete és szeretete egy életre szóló támaszt és játéklehetőséget jelent” – mondta a költő.
Ebben segít a negyven év terméséből válogató Nálatok laknak-e állatok? című kötet, amelyben Rigó Béla legkedvesebb versei kaptak helyet. A címadó költeményt már negyed évszázada énekli a Kaláka együttes, a versfüzért záró Szerelmes giliszta pedig születése óta jó kedvre deríti a kicsiket és nagyokat.
A szóbravúroktól hemzsegő kötet harmada teljesen új anyag, a svéd gyermekversek mintájára egy nagymama és fiúunokája, illetve egy kislány és költő nagypapája szemszögéből jeleníti meg napjaink családi életét. És persze olvasható benne számos a híres ötsoros, angol eredetű lomerick verseket idéző „lómerik”, amelyek mindegyike egy ló történetét meséli el.
A versek születésének a virányosi iskolások is részesei lehettek, Rigó Béla ugyanis a rendhagyó irodalomórák zárásaként helyben rímbe faragta a gyerekek ötleteit. Az új költemény így szól: Élt egy ló, úgy hívták Emese/Nem volt ő valóság, de mese/Jó jegyet oszt mára/Örül az osztálya/Kiderül hamar, hogy nemes-e.
sm