Hegyvidéki városrészek - Magasút
Sorozatunkban a XII. kerület városrészeit mutatjuk be. A Hegyvidéket tizennyolc különböző terület alkotja, ezek kialakulása, földrajzi viszonyai számos érdekességet tartogatnak, ami nemcsak a helytörténet szerelmeseit, hanem valamennyi olvasónkat érdekelheti. A Magasút legfőbb látványossága manapság az Ördög-orom, de régebben az Ördögorom csárda is nagy vonzerőt jelentett a környékbéliek és a távolabbról érkezők számára.
A Magasút a kerület kisebb városrészei közé tartozik, tulajdonképpen egy hegyhát alkotja, amely az Irhás árok és Farkasrét között fekszik. Területét az Edvi Illés út, a Törökbálinti út, az Adorján utca és a Nőszirom utca határolja. Északi része széles fennsíkot alkot, ami folyamatosan keskenyedik, míg az Ördög-orom kőfejtőjében végződik.
A városrész a 317 méter magas fennsíkon áthaladó dűlőútról kapta a nevét. Az elnevezés először Marek János 1871 és 1874 között készített Buda-térképén jelent meg.
A Törökbálinti út és a Lidérc utca között 1985 óta húzódik a Magasúti köz, a Magasúti lejtő pedig a Lidérc utcától az Edvi Illés útig tart. Apró furcsaság, hogy a Magasút dűlő viszont egy másik városrészben, Csillebércen található. További érdekessége, hogy szerepel ugyan a főváros hivatalos utcanévjegyzékében, ám elnevezése nincs dokumentálva. Ott a névadás évének 1954-et jelzik, azonban a pontos eredete bizonytalan. Ugyancsak Csillebércen, a Konkoly-Thege Miklós út és a Csille tér között található a Magas út nevű közterület, amely az 1890-es években jelent meg, azonban még a hivatalos utcanévjegyzékben sem szerepel.
A már említett Magasúti lejtő múltja is hiányos, hiszen nem tartalmazza a hivatalos utcanévjegyzék, ám szerepel a Budapest utcanévlexikona című kiadványban, sőt, ott a névadás pontos évét is leírják: 1928.
A Magasút legfőbb látványossága, ami kirándulók sokaságát vonzza, az Ördög-orom sziklatömbje, ahonnan szép kilátás nyílik a Sváb-hegyre, a Sas-hegyre és a Tétényi-fennsíkra. A területet több turistaút keresztezi, ezek bejárása hosszú időt igénybe vehet, azonban megfelelő számú pihenőhelyet és kilátópontot is kialakítottak a környéken. Az utakról letérni nemcsak a balesetveszély miatt nem szabad, az Ördög-orom különleges növényvilága is indokolja ezt. Több mint hatszáz növényfaj él itt, ebből negyvennégy védettnek számít.
Az Ördög-orom azonban titkokat is rejt. Belsejében egy kanyargós, labirintusszerű járatokból álló rendszert alakítottak ki feltehetően a második világháború folyamán. Ez nem látogatható, vasajtóval zárták el a kíváncsi szemek elől, de több kisebb kijárata van.
A természeti szépségek mellett régebben más is vonzotta errefelé a polgárokat: az Edvi Illés út elején állt egykor az Ördögorom csárda, amelyet Gruber Emil alapított 1924-ben. Elhivatott vendéglős volt: iskolái befejezése után Pozsonyba ment vendéglősipart tanulni, majd ismereteinek gyarapítása céljából Berlinben, Párizsban, Londonban, Bécsben is dolgozott; 1911-ben tért vissza Budapestre.
Az Ördögorom télen és nyáron is kedvelt helye volt a kirándulóknak. A téli hónapok kivételével a csárda autói az 59-es villamos végállomásánál várakoztak, és díjmentesen a vendéglőbe fuvarozták a látogatókat. Reklámjában így jellemezte magát: „Buda gyönyörű hegyvidékének vadregényes helyén. Naponta zene. Elsőrendű magyar konyha, polgári árak.” A vendéglátóhely a második világháború idején szüntette meg üzemelését.
A Magasút azon részei, amelyek nem tartoznak a természetvédelmi területhez, mára sűrűn beépültek. Egykor hétvégi lakok álltak itt, most viszont főleg családi házak húzódnak a szép környéken.
Balázs Attila